Közötti hasonlóságok I. András magyar király és III. Boleszláv lengyel fejedelem
I. András magyar király és III. Boleszláv lengyel fejedelem 13 közös dolog (a Uniópédia): Adelhaid cseh fejedelemné, Anasztázia magyar királyné, Árpád-ház, I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem, II. Mieszko lengyel fejedelem, II. Vratiszláv cseh király, Kijevi Rusz, Magyarország, Přemysl-ház, Rurik-dinasztia, Salamon magyar király, Sváb Judit magyar királyné, Vazul.
Adelhaid cseh fejedelemné
Magyarországi Adelhaid (1040 körül – Prága, Cseh Fejedelemség, 1062. január 27.), az Árpád-házból származó magyar királyi hercegnő, I. András magyar király és Kijevi Anasztaszija egyetlen leánygyermeke, aki az 1058-ban a Magyar Királyságba menekült cseh herceg, a későbbi fejedelem majd király, II. Vratiszláv második hitveseként cseh fejedelemné 1061-től haláláig.
Adelhaid cseh fejedelemné és I. András magyar király · Adelhaid cseh fejedelemné és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
Anasztázia magyar királyné
Anasztaszija Jaroszlavna (ismert még mint Kijevi Anasztaszija, magyarosan Anasztázia,; Kijev, Kijevi Nagyfejedelemség, 1023 körül – Admont, Osztrák Hercegség, 1074/1096), a Rurik-dinasztiából származó kijevi hercegnő, Jaroszláv Vlagyimirovics nagyfejedelem és Svédországi Ingegerd Olofsdotter második leánya, aki I. András magyar király hitveseként Magyarország királynéja 1046-tól férje 1060-as haláláig.
Anasztázia magyar királyné és I. András magyar király · Anasztázia magyar királyné és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és I. András magyar király · Árpád-ház és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem
I.
I. András magyar király és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem · I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
II. Mieszko lengyel fejedelem
II.
I. András magyar király és II. Mieszko lengyel fejedelem · II. Mieszko lengyel fejedelem és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
II. Vratiszláv cseh király
II.
I. András magyar király és II. Vratiszláv cseh király · II. Vratiszláv cseh király és III. Boleszláv lengyel fejedelem ·
Kijevi Rusz
mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.
I. András magyar király és Kijevi Rusz · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Kijevi Rusz ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
I. András magyar király és Magyarország · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Magyarország ·
Přemysl-ház
A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak.
I. András magyar király és Přemysl-ház · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Přemysl-ház ·
Rurik-dinasztia
A Rurik-dinasztia (tagjai a Rurikidák), egy varég származású uralkodóház, melynek tagjai a 9. századtól több mint hétszáz éven keresztül uralkodtak többek között a Kijevi Ruszban és utódállamaiban, valamint e dinasztia tagjai adták az első orosz cárokat is a zűrzavaros időkig (1598–1613).
I. András magyar király és Rurik-dinasztia · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Rurik-dinasztia ·
Salamon magyar király
Salamon (?, 1053 – 11. század vége, egyes vélemények szerint Póla, 1087 márciusa), Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya.
I. András magyar király és Salamon magyar király · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Salamon magyar király ·
Sváb Judit magyar királyné
Judit (valószínűleg Goslar, 1054. április 9. – 1105. március 14.) német-római hercegnő, később Salamon magyar királlyal kötött házassága révén magyar királyné.
I. András magyar király és Sváb Judit magyar királyné · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Sváb Judit magyar királyné ·
Vazul
Vazul, más néven Vászoly (990 körül – 1037) magyar herceg, Mihály fia, Taksony fejedelem unokája, I. István magyar király unokatestvére.
I. András magyar király és Vazul · III. Boleszláv lengyel fejedelem és Vazul ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy I. András magyar király és III. Boleszláv lengyel fejedelem
- Mi van a közös I. András magyar király és III. Boleszláv lengyel fejedelem
- Közötti hasonlóságok I. András magyar király és III. Boleszláv lengyel fejedelem
Összehasonlítását I. András magyar király és III. Boleszláv lengyel fejedelem
I. András magyar király 60 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Boleszláv lengyel fejedelem 106. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 7.83% = 13 / (60 + 106).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja I. András magyar király és III. Boleszláv lengyel fejedelem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: