Hüllők és Pteroszauruszok

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Hüllők és Pteroszauruszok

Hüllők vs. Pteroszauruszok

A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el. A pteroszauruszok (Pterosauria) (ejtsd: pteroszaurusz, görög πτερόσαυρος, pteroszaurosz, azaz „szárnyas gyík”) repülő őshüllők rendje volt, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek.

Agy

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.

Agy és Hüllők · Agy és Pteroszauruszok · Többet látni »

Archosauria

Az Archosauria (ógörögül: „uralkodó gyíkok”) a hüllők osztályának (Reptilia) Diapsida alosztályába tartozó Archosauromorpha alosztályág egyik osztaga.

Archosauria és Hüllők · Archosauria és Pteroszauruszok · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Hüllők · Állatok és Pteroszauruszok · Többet látni »

Dinoszauruszok

A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti.

Dinoszauruszok és Hüllők · Dinoszauruszok és Pteroszauruszok · Többet látni »

Embrió

Az emberi embrió körülbelül a terhesség 8. hetében A embrió vagy ébrény az emlősállatok és az ember ivadéka a méhen belüli fejlődés korai szakaszában.

Embrió és Hüllők · Embrió és Pteroszauruszok · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Emlősök és Hüllők · Emlősök és Pteroszauruszok · Többet látni »

Filogenetikus rendszertan

A filogenetikus rendszertan vagy fejlődéstörténeti rendszertan az élőlények rendszerezésének legelterjedtebb elméletévé vált a 20. században (a szó a görög phülon.

Filogenetikus rendszertan és Hüllők · Filogenetikus rendszertan és Pteroszauruszok · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Gerincesek és Hüllők · Gerincesek és Pteroszauruszok · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Gerinchúrosok és Hüllők · Gerinchúrosok és Pteroszauruszok · Többet látni »

Ichthyoszauruszok

londoni Természettudományi Múzeumban Az ichthyoszauruszok vagy halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) Ichthyopterygia alosztályába tartozó rend.

Hüllők és Ichthyoszauruszok · Ichthyoszauruszok és Pteroszauruszok · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Hüllők és Madarak · Madarak és Pteroszauruszok · Többet látni »

Méter

A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.

Hüllők és Méter · Méter és Pteroszauruszok · Többet látni »

Nem (rendszertan)

Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.

Hüllők és Nem (rendszertan) · Nem (rendszertan) és Pteroszauruszok · Többet látni »

Plezioszauruszok

A plezioszauruszok (Plesiosauria) (ógörög plesziosz, „közeli”, és szaurosz, „gyík”) a hüllők osztályának egy kihalt rendje.

Hüllők és Plezioszauruszok · Plezioszauruszok és Pteroszauruszok · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Hüllők és Rend (rendszertan) · Pteroszauruszok és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Tojás (biológia)

Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.

Hüllők és Tojás (biológia) · Pteroszauruszok és Tojás (biológia) · Többet látni »