Háló (matematika) és Halmaz (matematika)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Háló (matematika) és Halmaz (matematika)

Háló (matematika) vs. Halmaz (matematika)

4 elemű halmaz osztályozásaiból képezett háló Hasse-diagramja. A matematikában a hálónak két egymással ekvivalens definíciója létezik, az egyik rendezési relációkkal (ld. részbenrendezett halmazok) definiálja a háló fogalmát, a másik pedig (amely R. Dedekindtől ered, aki a német Dualgrouppe (duálcsoport, kettőscsoport) elnevezést találta rá ki) kétváltozós műveletekkel, kétműveletes algebrai struktúraként. A halmaz a matematika egyik legalapvetőbb fogalma, melyet leginkább az „összesség”, „sokaság” szavakkal tudunk körülírni (egy Georg Cantor által adott körülírását ld. lentebb); de mivel igazából alapfogalom, így nem tartjuk definiálandónak.

Asszociativitás

A matematikában az asszociativitás vagy csoportosíthatóság a kétváltozós (binér/bináris) matematikai műveletek egy tulajdonsága, fontos algebrai azonosság: ha A egy tetszőleges halmaz és *\!:\ A \times A \rightarrow A egy rajta értelmezett kétváltozós művelet (szokásos jelölés tetszőleges x, y \in A elemekre a *\!(x, y).

Asszociativitás és Háló (matematika) · Asszociativitás és Halmaz (matematika) · Többet látni »

Disztributivitás

A disztributivitás két matematikai műveletet összekapcsoló tulajdonság.

Disztributivitás és Háló (matematika) · Disztributivitás és Halmaz (matematika) · Többet látni »

Kommutativitás

A matematikában a kommutativitás vagy felcserélhetőség a kétváltozós matematikai műveletek egy tulajdonsága.

Háló (matematika) és Kommutativitás · Halmaz (matematika) és Kommutativitás · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Háló (matematika) és Matematika · Halmaz (matematika) és Matematika · Többet látni »

Művelet

A művelet a matematikában általában speciális függvényt jelent, mely esetében adott halmaz néhány eleméhez (azaz elemek rendezett véges sorozataihoz) rendelünk ugyanebbe a halmazba eső elemeket.

Háló (matematika) és Művelet · Halmaz (matematika) és Művelet · Többet látni »

Részhalmaz

''A'' részhalmaza ''B''-nek, azaz ''B'' tartalmazza ''A''-t. A halmazelméletben egy halmaz valamely elemeinek a halmazát, összességét az adott halmaz részhalmazának nevezzük, beleértve azt az esetet is, amikor az adott halmaz összes elemét kiválasztjuk és azt is, amikor a halmazból egyetlen elemet sem választottunk ki.

Háló (matematika) és Részhalmaz · Halmaz (matematika) és Részhalmaz · Többet látni »

Richard Dedekind

Julius Wilhelm Richard Dedekind (Braunschweig, 1831. október 6. – Braunschweig, 1916. február 12.) német matematikus, kiemelkedő munkássága az absztrakt algebra, valamint az algebrai számelmélet területén és a valós számok, ezáltal az analízis elméleti megalapozásában (ld. Dedekind-szeletek).

Háló (matematika) és Richard Dedekind · Halmaz (matematika) és Richard Dedekind · Többet látni »

Természetes számok

Természetes számoknak nevezik.

Háló (matematika) és Természetes számok · Halmaz (matematika) és Természetes számok · Többet látni »