Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Horvát nyelv és Josip Broz Tito

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Horvát nyelv és Josip Broz Tito

Horvát nyelv vs. Josip Broz Tito

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához. Josip Broz Tito (fonetikusan:, születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.)Valójában 7-én született, de miután hatalomra került, megváltoztatták 25-re, mivel a világháború alatt a németek egy hamis dokumentum alapján 25-én sikertelen merényletet követtek el ellene - – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő.

Közötti hasonlóságok Horvát nyelv és Josip Broz Tito

Horvát nyelv és Josip Broz Tito 39 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Angol nyelv, Észak-Macedónia, Bécs, Belgrád, Bolgárok, Bosznia-Hercegovina, Chile, Első világháború, Független Horvát Állam, Horvátok, Horvátország, Isztriai-félsziget, Jugoszlávia, Kommunizmus, Magyarország, Második világháború, München, Montenegró, Német nyelv, Németország, Nemzetközi fonetikai ábécé, Neretva, Olaszország, Orosz nyelv, Római katolikus egyház, Románia, Svájc, Szerbek, Szerbhorvát nyelv, ..., Szerbia, Sziszek, Szlovén nyelv, Szlovének, Szlovénia, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vatikán, Zágráb, 20. század. Bővíteni index (9 több) »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Amerikai Egyesült Államok és Horvát nyelv · Amerikai Egyesült Államok és Josip Broz Tito · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Horvát nyelv · Angol nyelv és Josip Broz Tito · Többet látni »

Észak-Macedónia

Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedóniai Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.

Észak-Macedónia és Horvát nyelv · Észak-Macedónia és Josip Broz Tito · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Horvát nyelv · Bécs és Josip Broz Tito · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Belgrád és Horvát nyelv · Belgrád és Josip Broz Tito · Többet látni »

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Bolgárok és Horvát nyelv · Bolgárok és Josip Broz Tito · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Bosznia-Hercegovina és Horvát nyelv · Bosznia-Hercegovina és Josip Broz Tito · Többet látni »

Chile

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva.

Chile és Horvát nyelv · Chile és Josip Broz Tito · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Horvát nyelv · Első világháború és Josip Broz Tito · Többet látni »

Független Horvát Állam

A Független Horvát Állam vagy Független Horvátország (horvátul Nezavisna Država Hrvatska, NDH) a tengelyhatalmak által megszállt Jugoszláv Királyság területén, német és olasz támogatással létrejött bábállam volt a második világháború ideje alatt.

Független Horvát Állam és Horvát nyelv · Független Horvát Állam és Josip Broz Tito · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Horvát nyelv és Horvátok · Horvátok és Josip Broz Tito · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Horvát nyelv és Horvátország · Horvátország és Josip Broz Tito · Többet látni »

Isztriai-félsziget

Hum Pólában A Mirna folyó Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik.

Horvát nyelv és Isztriai-félsziget · Isztriai-félsziget és Josip Broz Tito · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Horvát nyelv és Jugoszlávia · Josip Broz Tito és Jugoszlávia · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Horvát nyelv és Kommunizmus · Josip Broz Tito és Kommunizmus · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Horvát nyelv és Magyarország · Josip Broz Tito és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Horvát nyelv és Második világháború · Josip Broz Tito és Második világháború · Többet látni »

München

München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Horvát nyelv és München · Josip Broz Tito és München · Többet látni »

Montenegró

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.

Horvát nyelv és Montenegró · Josip Broz Tito és Montenegró · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Horvát nyelv és Német nyelv · Josip Broz Tito és Német nyelv · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Horvát nyelv és Németország · Josip Broz Tito és Németország · Többet látni »

Nemzetközi fonetikai ábécé

Az IPA angol kiejtése IPA-jelekkel A nemzetközi fonetikai ábécé diagramos ábrázolása (2020) A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA;, API) célja, hogy a beszélt nyelvek hangjainak (fonémáinak) kiejtését leírja.

Horvát nyelv és Nemzetközi fonetikai ábécé · Josip Broz Tito és Nemzetközi fonetikai ábécé · Többet látni »

Neretva

A Neretva (olaszul Narenta) folyam Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén.

Horvát nyelv és Neretva · Josip Broz Tito és Neretva · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Horvát nyelv és Olaszország · Josip Broz Tito és Olaszország · Többet látni »

Orosz nyelv

Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.

Horvát nyelv és Orosz nyelv · Josip Broz Tito és Orosz nyelv · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Horvát nyelv és Római katolikus egyház · Josip Broz Tito és Római katolikus egyház · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Horvát nyelv és Románia · Josip Broz Tito és Románia · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Horvát nyelv és Svájc · Josip Broz Tito és Svájc · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Horvát nyelv és Szerbek · Josip Broz Tito és Szerbek · Többet látni »

Szerbhorvát nyelv

A szerbhorvát nyelv elterjedése (kék színnel) A lakosság abszolút vagy relatív többsége által beszélt más nyelvek A szerbhorvát nyelv dialektusai A szerbhorvát nyelv kifejezés nyelvészek alkotta szakkifejezés, amely a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak által beszélt nyelvet volt hivatott megnevezni.

Horvát nyelv és Szerbhorvát nyelv · Josip Broz Tito és Szerbhorvát nyelv · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Horvát nyelv és Szerbia · Josip Broz Tito és Szerbia · Többet látni »

Sziszek

Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban, Sziszek-Monoszló megye székhelye.

Horvát nyelv és Sziszek · Josip Broz Tito és Sziszek · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Horvát nyelv és Szlovén nyelv · Josip Broz Tito és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Horvát nyelv és Szlovének · Josip Broz Tito és Szlovének · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Horvát nyelv és Szlovénia · Josip Broz Tito és Szlovénia · Többet látni »

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Horvát nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Josip Broz Tito és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.

Horvát nyelv és Vatikán · Josip Broz Tito és Vatikán · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Horvát nyelv és Zágráb · Josip Broz Tito és Zágráb · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Horvát nyelv · 20. század és Josip Broz Tito · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Horvát nyelv és Josip Broz Tito

Horvát nyelv 334 kapcsolatokat, ugyanakkor Josip Broz Tito 235. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 6.85% = 39 / (334 + 235).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Horvát nyelv és Josip Broz Tito. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »