Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Csóonpu, Dakuten és handakuten, Félhangzó, Fonéma, Fonetika, Furigana, Gemináta, Gendzsi szerelmei, Godzsúon, Japán, Japán betűzési ábécé, Japán kalligráfia, Japán nyelv, Jóon, Kaj-su, Kana, Kancellár írás, Kandzsi, Kanji, Katakana, Kínai kalligráfia, Kofun-kor, Kurzív kínai írás, Muromacsi-kor, Okinavai nyelv, Okurigana, Pangramma, Partikula, Pecsétírás, Rámen, Szokuon, 8. század.
Csóonpu
A, más néven csóonkigó (長音記号), onbiki (音引き) vagy bóbiki (棒引き) a japán nyelvben használt írásjegy, melynek feladata a magánhangzó hosszúságának jelölése, tipikusan a csóon, azaz két mora hosszú magánhangzót jelölik vele.
Új!!: Hiragana és Csóonpu · Többet látni »
Dakuten és handakuten
A dakuten (濁点), más néven ten-ten (点々, てんてん), cson-cson (ちょんちょん) vagy dakuonpu (濁音符) diakritikus jel a japán nyelvben, melyet a kanáknál alkalmaznak zöngés párok jelölésére, valamint a rendaku jelenség (előreható zöngésedés) esetében is.
Új!!: Hiragana és Dakuten és handakuten · Többet látni »
Félhangzó
A fonetikában és a fonológiábanban a félhangzó terminus olyan beszédhangot nevez meg, amely átmeneti a mássalhangzó és a magánhangzó között, mivel egyes vonások révén az egyikre, mások révén a másikra hasonlít.
Új!!: Hiragana és Félhangzó · Többet látni »
Fonéma
A beszélt nyelvben a fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentésmegkülönböztető szerepe van.
Új!!: Hiragana és Fonéma · Többet látni »
Fonetika
A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából.
Új!!: Hiragana és Fonetika · Többet látni »
Furigana
A furigana (japánul ふりがな) egy japán olvasási segédlet.
Új!!: Hiragana és Furigana · Többet látni »
Gemináta
A gemináta (a latin geminata, ’ikermássalhangzó’ szóból), más néven ikerített vagy kettőzött mássalhangzó, fonológiai megkülönböztető szereppel bíró hosszú mássalhangzó, amelyet a magyar, valamint néhány más, latin ábécét használó nyelv helyesírása két azonos betűvel jelöl: például abba, erre, pattan, hosszú; olasz fatto, terra stb.
Új!!: Hiragana és Gemináta · Többet látni »
Gendzsi szerelmei
A Gendzsi szerelmei (más néven Gendzsi regénye; japánul 源氏物語, Gendzsi monogatari) a japán irodalom egyik klasszikus alkotása, amelyet a Heian-kor csúcsán, a 11. század elején írt Muraszaki Sikibu japán nemeshölgy; egyesek szerint ez a világ első regénye (bár e címet sokan a világirodalom más-más, jóval korábbi alkotásainak „igénylik”).
Új!!: Hiragana és Gendzsi szerelmei · Többet látni »
Godzsúon
A a kanák rendszerezésére használt rendszer a japán nyelvben, az ábécérendhez hasonló rendszer, mely fonémák szerint alkot bizonyos sorrendet.
Új!!: Hiragana és Godzsúon · Többet látni »
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Új!!: Hiragana és Japán · Többet látni »
Japán betűzési ábécé
A japán betűzési ábécé (和文通話表, Hepburn-átírás: wabuntsūwahyō, magyaros: vabuncúvahjó; „japán írásjegyű telekommunikációs táblázat”) a nemzetközi NATO fonetikus ábécéhez hasonló betűzési ábécé a japán nyelvben.
Új!!: Hiragana és Japán betűzési ábécé · Többet látni »
Japán kalligráfia
Kúkai: Fúsincsó c. műve A japán kalligráfia (書道 sodó) a japánul írt kalligráfia, amely egyike a japán művészeti ágaknak.
Új!!: Hiragana és Japán kalligráfia · Többet látni »
Japán nyelv
A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.
Új!!: Hiragana és Japán nyelv · Többet látni »
Jóon
A jelentése „összevont hangok”, és olyan kanákat jelöl, melyekhez hozzáadják a hangot, azaz palatalizáció jön létre.
Új!!: Hiragana és Jóon · Többet látni »
Kaj-su
A (magyarul: mintaírás vagy standardírás) a kínai írás máig szabványosnak tekintett stílusa, amelyet az i. sz.
Új!!: Hiragana és Kaj-su · Többet látni »
Kana
A kana a japán szótagírások összefoglaló neve, amelyek különböznek a kandzsitól és a latin ábécétől.
Új!!: Hiragana és Kana · Többet látni »
Kancellár írás
A kancellár írás a kínai írás egyik változata, amely a Hadakozó fejedelemségek korában alakult ki a pecsétírással párhuzamosan.
Új!!: Hiragana és Kancellár írás · Többet látni »
Kandzsi
A kandzsik (漢字 „Han írásjegy”) Kínából származó, logografikus eredetű írásjegyek, amelyek a japán írásrendszer részét képezik az alapjában véve fonetikus kana (katakana és hiragana) szótagírás mellett.
Új!!: Hiragana és Kandzsi · Többet látni »
Kanji
#ÁTIRÁNYÍTÁS kandzsi.
Új!!: Hiragana és Kanji · Többet látni »
Katakana
A katakana (japán: カタカナ vagy かたかな „töredékes kana”) a kínai normál írás jeleinek leegyszerűsítésével, a 11.
Új!!: Hiragana és Katakana · Többet látni »
Kínai kalligráfia
Kínai kalligráfus művész A kínai kalligráfiát (書法 / 书法), vagyis az „írás szabályát” ugyanolyan elismert és nagy megbecsülésnek örvendő hagyományos művészeti formának tekintik Kínában, mint például a festészetet, a költészet, a zenét stb.
Új!!: Hiragana és Kínai kalligráfia · Többet látni »
Kofun-kor
Nintoku császár sírja A Kofun-kor (古墳時代, Kofun dzsidai) korai japán történelmi időszak, az Aszuka-korral egybefoglalva Jamato-kor része.
Új!!: Hiragana és Kofun-kor · Többet látni »
Kurzív kínai írás
A kurzív írás (vagy más néven: fogalmazóírás vagy „fű-írás”) a kínai írás kézírásos, artisztikus változata, amely a Keleti Han-korban jelent meg, de például a kalligráfia máig kedvelt írásformája, nem csak Kínában, hanem Kelet-Ázsia több országában is.
Új!!: Hiragana és Kurzív kínai írás · Többet látni »
Muromacsi-kor
Az Aranytemplom A Rjóan-dzsi zen templom „szárazkertje” A Muromacsi-kor (室町時代, Muromacsi dzsidai) japán történelmi korszak (1333–1568) a Kamakura-kort követően, a Minamoto-sógunátus (Kamakura-bakufu) megdöntésétől Oda Nobunaga Kiotóba való bevonulásáig; nagyjából egybeesik a Muromacsi-bakufu uralmával.
Új!!: Hiragana és Muromacsi-kor · Többet látni »
Okinavai nyelv
A közép okinawai, vagy egyszerűen okinavai nyelv (沖縄口/ウチナーグチ Uchinaaguchi) egy észak-rjúkjúi nyelv, amit főként Okinava szigetének déli részén beszélnek, beleértve a körülötte lévő szigeteket is (Keremán, Kumedzsimán, Tonakin, Agunin és még több kicsi periferikus szigeten.) A közép-okinavai megkülönbözteti magát az észak-okinawai-tól, melyet önállóan osztályozunk mint a kunigami nyelv.
Új!!: Hiragana és Okinavai nyelv · Többet látni »
Okurigana
Az okuriganák a japán írásrendszerben az olyan kanák, amelyek a kandzsikat előzik meg vagy követik.
Új!!: Hiragana és Okurigana · Többet látni »
Pangramma
A pangramma olyan nyelvi játék, amelynek célja, hogy az adott nyelv ábécéjében megtalálható összes betűt egyszer felhasználva értelmes mondatot alkosson.
Új!!: Hiragana és Pangramma · Többet látni »
Partikula
A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.
Új!!: Hiragana és Partikula · Többet látni »
Pecsétírás
Pecsétírásnak nevezik a kínai írás legkorábbi emlékeit képviselő, jóslócsontokon látható jóslócsont-írás későbbi változatát, amely már a Sang-korból származó rituális bronzedények vésett feliratain is megjelenik.
Új!!: Hiragana és Pecsétírás · Többet látni »
Rámen
A japán tésztaleves.
Új!!: Hiragana és Rámen · Többet látni »
Szokuon
A japán írásjel, melyet a hiraganában a っ, a katakanában a ッ írásjeggyel jelölnek.
Új!!: Hiragana és Szokuon · Többet látni »
8. század
Az 8.
Új!!: Hiragana és 8. század · Többet látni »
