Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Fonetika és Helyesírás

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Fonetika és Helyesírás

Fonetika vs. Helyesírás

A fonetika a nyelvészet azon ága, amely a beszédhangokat tanulmányozza mint a beszéd legkisebb szegmenseit, fizikai, fiziológiai, neurofiziológiai és neuropszichológiai szempontból, azaz a létrehozásuk, terjedésük, hallásuk és fejlődésük szempontjából a nyelv közvetítésével való emberi kommunikációban, jellegzetes eszközöket használva leírásuk, osztályozásuk és átírásuk céljából. A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.

Közötti hasonlóságok Fonetika és Helyesírás

Fonetika és Helyesírás 18 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Allofón, Beszéd, Beszédhang, Fonéma, Fonológia, Francia nyelv, Franciák, Hasonulás, Kiefer Ferenc, Magánhangzó, Magyar nyelv, Mássalhangzó, Nádasdy Ádám, Nyelv, Nyelvészet, Szó, Tudomány.

Adamikné Jászó Anna

Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.

Adamikné Jászó Anna és Fonetika · Adamikné Jászó Anna és Helyesírás · Többet látni »

Allofón

Az allofón vagy ejtésváltozat a fonológiában azon beszédhangok egyike, melyek azonos fonéma alá tartoznak.

Allofón és Fonetika · Allofón és Helyesírás · Többet látni »

Beszéd

A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze.

Beszéd és Fonetika · Beszéd és Helyesírás · Többet látni »

Beszédhang

A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.

Beszédhang és Fonetika · Beszédhang és Helyesírás · Többet látni »

Fonéma

A beszélt nyelvben a fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentésmegkülönböztető szerepe van.

Fonéma és Fonetika · Fonéma és Helyesírás · Többet látni »

Fonológia

A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.

Fonetika és Fonológia · Fonológia és Helyesírás · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Fonetika és Francia nyelv · Francia nyelv és Helyesírás · Többet látni »

Franciák

A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.

Fonetika és Franciák · Franciák és Helyesírás · Többet látni »

Hasonulás

A hasonulás (idegen szóval asszimiláció) olyan hangváltozás, amikor egy hang a szomszédos hang hatására megváltozik: ahhoz hasonlóvá vagy azzal azonossá válik (részleges, ill. teljes hasonulás).

Fonetika és Hasonulás · Hasonulás és Helyesírás · Többet látni »

Kiefer Ferenc

Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Fonetika és Kiefer Ferenc · Helyesírás és Kiefer Ferenc · Többet látni »

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Fonetika és Magánhangzó · Helyesírás és Magánhangzó · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Fonetika és Magyar nyelv · Helyesírás és Magyar nyelv · Többet látni »

Mássalhangzó

A mássalhangzók (latinul consonantes) olyan beszédhangok, amelyek kiejtése csak egy magánhangzóval együtt lehetséges, és képzésükkor a tüdőből kiáramló levegő a hangképző szervek útján valamilyen akadályba (fog, íny, ajak stb.) ütközik.

Fonetika és Mássalhangzó · Helyesírás és Mássalhangzó · Többet látni »

Nádasdy Ádám

Nádasdy Ádám (Budapest, 1947. február 15. –) magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol–Amerikai Intézet oktatója.

Fonetika és Nádasdy Ádám · Helyesírás és Nádasdy Ádám · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Fonetika és Nyelv · Helyesírás és Nyelv · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Fonetika és Nyelvészet · Helyesírás és Nyelvészet · Többet látni »

Szó

A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.

Fonetika és Szó · Helyesírás és Szó · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Fonetika és Tudomány · Helyesírás és Tudomány · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Fonetika és Helyesírás

Fonetika 85 kapcsolatokat, ugyanakkor Helyesírás 104. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 9.52% = 18 / (85 + 104).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fonetika és Helyesírás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »