Közötti hasonlóságok Határozatlan névmás és Jelző
Határozatlan névmás és Jelző 21 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Birtokos eset, Determináns (nyelvészet), Elöljáró, Főnév, Grammatika, Határozószó, Ige (nyelvészet), Közép-délszláv diarendszer, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondattan, Névelő, Névmás, Nyelv, Rag, Számnév, Szó, Szóösszetétel, Személyes névmás.
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Adamikné Jászó Anna és Határozatlan névmás · Adamikné Jászó Anna és Jelző ·
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Alany (nyelvészet) és Határozatlan névmás · Alany (nyelvészet) és Jelző ·
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Birtokos eset és Határozatlan névmás · Birtokos eset és Jelző ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Határozatlan névmás · Determináns (nyelvészet) és Jelző ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Határozatlan névmás · Elöljáró és Jelző ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Főnév és Határozatlan névmás · Főnév és Jelző ·
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Grammatika és Határozatlan névmás · Grammatika és Jelző ·
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Határozószó és Határozatlan névmás · Határozószó és Jelző ·
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Határozatlan névmás és Ige (nyelvészet) · Ige (nyelvészet) és Jelző ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Határozatlan névmás és Közép-délszláv diarendszer · Jelző és Közép-délszláv diarendszer ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Határozatlan névmás és Melléknév · Jelző és Melléknév ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Határozatlan névmás és Mondat (nyelvészet) · Jelző és Mondat (nyelvészet) ·
Mondattan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).
Határozatlan névmás és Mondattan · Jelző és Mondattan ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Határozatlan névmás és Névelő · Jelző és Névelő ·
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Határozatlan névmás és Névmás · Jelző és Névmás ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Határozatlan névmás és Nyelv · Jelző és Nyelv ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Határozatlan névmás és Rag · Jelző és Rag ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Határozatlan névmás és Számnév · Jelző és Számnév ·
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Határozatlan névmás és Szó · Jelző és Szó ·
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Határozatlan névmás és Szóösszetétel · Jelző és Szóösszetétel ·
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Határozatlan névmás és Személyes névmás · Jelző és Személyes névmás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Határozatlan névmás és Jelző
- Mi van a közös Határozatlan névmás és Jelző
- Közötti hasonlóságok Határozatlan névmás és Jelző
Összehasonlítását Határozatlan névmás és Jelző
Határozatlan névmás 41 kapcsolatokat, ugyanakkor Jelző 47. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 23.86% = 21 / (41 + 47).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Határozatlan névmás és Jelző. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: