Közötti hasonlóságok Habsburg–Lotaringiai-ház és Kossuth Lajos
Habsburg–Lotaringiai-ház és Kossuth Lajos 53 közös dolog (a Uniópédia): Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Apponyi Albert, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Batthyány-kormány, Bánffy Dezső (miniszterelnök), Békepárt, Bem József, Cassandra-levél, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Dunai államkonföderáció, Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Görgei Artúr, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Helytartótanács, I. Ferenc József magyar király, III. Napóleon francia császár, Jobbágy, Jobbágyfelszabadítás, Josip Jelačić, Julius Jacob von Haynau, Justh Gyula (politikus), Kiegyezés, Klapka György (tábornok), Kolerafelkelés, Kossuth Ferenc, Krími háború, Magyar Királyság, Magyar Nemzeti Igazgatóság, Nádor, ..., November 6., Orosz Birodalom, Országos Honvédelmi Bizottmány, Oszmán Birodalom, Pánszlávizmus, Petőfi Sándor, Porosz–osztrák–olasz háború, Római katolikus egyház, Reformkor, Szárd Királyság, Szárd–francia–osztrák háború, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Szent Korona, Teleki László (politikus, 1811–1861), Temesvári csata, Tisza Kálmán, Világosi fegyverletétel, Wekerle Sándor (miniszterelnök), Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), 1825–27-es pozsonyi országgyűlés, 1832–36-os pozsonyi országgyűlés, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (23 több) »
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Habsburg–Lotaringiai-ház · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Kossuth Lajos ·
Apponyi Albert
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert György Gyula Mária (Bécs, 1846. május 29. – Genf, 1933. február 7.) politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1921-től 1933-ig a Szent István Akadémia elnöke.
Apponyi Albert és Habsburg–Lotaringiai-ház · Apponyi Albert és Kossuth Lajos ·
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Habsburg–Lotaringiai-ház · Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Kossuth Lajos ·
Batthyány-kormány
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős „ministeriuma” (minisztériuma vagy kormánya).
Batthyány-kormány és Habsburg–Lotaringiai-ház · Batthyány-kormány és Kossuth Lajos ·
Bánffy Dezső (miniszterelnök)
Losonczi báró Bánffy Dezső (Kolozsvár, Osztrák Császárság, 1843. október 28. – Budapest, Ausztria–Magyarország, 1911. május 24.), a Bánffy családból való magyar arisztokrata politikus, miniszter, a Főrendiház tagja, előbb (Belső-)Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegye főispánja, a Képviselőház elnöke, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1895 és 1899 között (ezalatt ideiglenesen a király személye körüli miniszter is).
Bánffy Dezső (miniszterelnök) és Habsburg–Lotaringiai-ház · Bánffy Dezső (miniszterelnök) és Kossuth Lajos ·
Békepárt
Békepártnak nevezték az 1848-1849-es magyar országgyűlés azon tagjainak csoportosulását, akik az 1848-as forradalom kitörése, majd különösen Ferenc József trónra lépését követően hajlottak vagy igyekeztek a megegyezésre a Habsburg-dinasztiával.
Békepárt és Habsburg–Lotaringiai-ház · Békepárt és Kossuth Lajos ·
Bem József
Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.
Bem József és Habsburg–Lotaringiai-ház · Bem József és Kossuth Lajos ·
Cassandra-levél
A Cassandra-levél Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott nyílt levele, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta emigrációban élő Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mond (elutasító) véleményt.
Cassandra-levél és Habsburg–Lotaringiai-ház · Cassandra-levél és Kossuth Lajos ·
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Habsburg–Lotaringiai-ház · Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kossuth Lajos ·
Dunai államkonföderáció
A Dunai államkonföderáció egy, az emigrációban lévő Kossuth Lajos által 1850.
Dunai államkonföderáció és Habsburg–Lotaringiai-ház · Dunai államkonföderáció és Kossuth Lajos ·
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (vagy Függetlenségi és 48-as Párt, vagy egyik jogelődje ismertebb, rövidebb nevén Függetlenségi Párt) egy magyarországi politikai párt volt.
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt és Habsburg–Lotaringiai-ház · Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt és Kossuth Lajos ·
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
Görgei Artúr és Habsburg–Lotaringiai-ház · Görgei Artúr és Kossuth Lajos ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg–Lotaringiai-ház · Habsburg Birodalom és Kossuth Lajos ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Kossuth Lajos ·
Helytartótanács
A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Helytartótanács · Helytartótanács és Kossuth Lajos ·
I. Ferenc József magyar király
I.
Habsburg–Lotaringiai-ház és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Kossuth Lajos ·
III. Napóleon francia császár
III. Napóleon 1848-ban, a nagybátyjától megismert kéztartással III.
Habsburg–Lotaringiai-ház és III. Napóleon francia császár · III. Napóleon francia császár és Kossuth Lajos ·
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Jobbágy · Jobbágy és Kossuth Lajos ·
Jobbágyfelszabadítás
A jobbágyfelszabadítás emléklapja a Kossuth téren A jobbágyfelszabadítás a jobbágyság intézményének felszámolását, az egész feudális jog- és tulajdonrendszer átalakulását jelentette.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Jobbágyfelszabadítás · Jobbágyfelszabadítás és Kossuth Lajos ·
Josip Jelačić
Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Josip Jelačić · Josip Jelačić és Kossuth Lajos ·
Julius Jacob von Haynau
Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Julius Jacob von Haynau · Julius Jacob von Haynau és Kossuth Lajos ·
Justh Gyula (politikus)
Neczpáli Justh Gyula (Necpál, 1850. január 13. – Budapest, 1917. október 9.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöke, Justh Zsigmond testvére.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Justh Gyula (politikus) · Justh Gyula (politikus) és Kossuth Lajos ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Kiegyezés · Kiegyezés és Kossuth Lajos ·
Klapka György (tábornok)
Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Klapka György (tábornok) · Klapka György (tábornok) és Kossuth Lajos ·
Kolerafelkelés
A kelet-szlovákiai parasztfelkelés emlékműve Eperjesenyickén A kolerafelkelés vagy koleralázadás névvel szokás illetni azt a parasztfelkelést, amely 1831 nyarán robbant ki Magyarország északkeleti részén a Galícia irányából érkező kolerajárvány következtében.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Kolerafelkelés · Kolerafelkelés és Kossuth Lajos ·
Kossuth Ferenc
Kossuth Lajos és fiai, jobbra Ferenc Udvardi és kossuti Kossuth Ferenc (teljes nevén Kossuth Ferenc Lajos Ákos, Pest, 1841. november 16. – Budapest, Lipótváros, 1914. május 25.) Kossuth Lajos idősebbik fia, hídépítő mérnök, politikus, országgyűlési képviselő.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Kossuth Ferenc · Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos ·
Krími háború
A krími háború 1853 és 1856 között Délkelet-Európában és a Közel-Keleten, egyfelől az Orosz Birodalom és szövetségesei, másfelől az Oszmán Birodalom és az azt támogató brit–francia–szárd szövetséges erők, illetve különféle nemzetiségű önkéntes csapatok részvételével zajlott.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Krími háború · Kossuth Lajos és Krími háború ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyar Királyság · Kossuth Lajos és Magyar Királyság ·
Magyar Nemzeti Igazgatóság
Magyar Nemzeti Igazgatóság az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni magyar politikai emigráció vezető szerve, emigrációs kormány volt 1859–1860-ban.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyar Nemzeti Igazgatóság · Kossuth Lajos és Magyar Nemzeti Igazgatóság ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Nádor · Kossuth Lajos és Nádor ·
November 6.
Névnapok: Lénárd + Leonárd, Leonarda, Leonárdó, Leonyid.
Habsburg–Lotaringiai-ház és November 6. · Kossuth Lajos és November 6. ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Orosz Birodalom · Kossuth Lajos és Orosz Birodalom ·
Országos Honvédelmi Bizottmány
Az Országos Honvédelmi Bizottmány (röviden Honvédelmi Bizottmány, vagy OHB), az 1848–49-es szabadságharc idején, 1848.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Országos Honvédelmi Bizottmány · Kossuth Lajos és Országos Honvédelmi Bizottmány ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Oszmán Birodalom · Kossuth Lajos és Oszmán Birodalom ·
Pánszlávizmus
Szlávok Európában Pánszláv zászló A pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Pánszlávizmus · Kossuth Lajos és Pánszlávizmus ·
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Petőfi Sándor · Kossuth Lajos és Petőfi Sándor ·
Porosz–osztrák–olasz háború
Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Porosz–osztrák–olasz háború · Kossuth Lajos és Porosz–osztrák–olasz háború ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Római katolikus egyház · Kossuth Lajos és Római katolikus egyház ·
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Reformkor · Kossuth Lajos és Reformkor ·
Szárd Királyság
A Szárd Királyság (olykor röviden csak Szardínia), vagy a Savoyai-időszakot követően 1847-től Szárd–Piemonti Királyság, egy történelmi itáliai állam volt Dél-Európában, ami a középkortól a korai újkorig állt fenn.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Szárd Királyság · Kossuth Lajos és Szárd Királyság ·
Szárd–francia–osztrák háború
A szárd–francia–osztrák háború 1859 áprilisában robbant ki a Szárd–Piemonti Királyság és a vele szövetségre lépett második Francia Császárság, valamint az Osztrák Császárság között.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Szárd–francia–osztrák háború · Kossuth Lajos és Szárd–francia–osztrák háború ·
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Habsburg–Lotaringiai-ház és Széchenyi István · Kossuth Lajos és Széchenyi István ·
Szemere Bertalan
Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Szemere Bertalan · Kossuth Lajos és Szemere Bertalan ·
Szent Korona
date.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Szent Korona · Kossuth Lajos és Szent Korona ·
Teleki László (politikus, 1811–1861)
Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Kossuth Lajos és Teleki László (politikus, 1811–1861) ·
Temesvári csata
A temesvári csatában a Bem József vezette magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett a Haynau tábornagy által irányított császári-királyi hadseregtől 1849.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Temesvári csata · Kossuth Lajos és Temesvári csata ·
Tisza Kálmán
Borosjenői Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. – Budapest, 1902. március 23.), a Tisza családból való magyar nagybirtokos, politikus, a Képviselőház alelnöke, előbb magyar belügyminiszter a Wenckheim-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke (ideiglenesen felváltva belügyminiszter, pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter is) 1875-től 1890-ig.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Tisza Kálmán · Kossuth Lajos és Tisza Kálmán ·
Világosi fegyverletétel
Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Világosi fegyverletétel · Kossuth Lajos és Világosi fegyverletétel ·
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Idősebb Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14. – Budapest, 1921. augusztus 26.) magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke először a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Wekerle Sándor (miniszterelnök) · Kossuth Lajos és Wekerle Sándor (miniszterelnök) ·
Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) · Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) ·
1825–27-es pozsonyi országgyűlés
litográfiája A Pozsony városában megrendezett 1825-ös országgyűlést szokás az első reformországgyűlésnek, a reformkor kezdetének tekinteni, bár a hagyományos sérelmi politika folytatása mellett még kevés előremutató törvényt hozott a diéta.
1825–27-es pozsonyi országgyűlés és Habsburg–Lotaringiai-ház · 1825–27-es pozsonyi országgyűlés és Kossuth Lajos ·
1832–36-os pozsonyi országgyűlés
A Karok és Rendek ülése Pozsonyban, A. J. Groitsch rézmetszete 1832 és 1836 között Pozsonyban ülésezett Magyarország rendi országgyűlése, amelyet a reformországgyűlések egyikeként tartanak számon.
1832–36-os pozsonyi országgyűlés és Habsburg–Lotaringiai-ház · 1832–36-os pozsonyi országgyűlés és Kossuth Lajos ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Habsburg–Lotaringiai-ház · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kossuth Lajos ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–Lotaringiai-ház és Kossuth Lajos
- Mi van a közös Habsburg–Lotaringiai-ház és Kossuth Lajos
- Közötti hasonlóságok Habsburg–Lotaringiai-ház és Kossuth Lajos
Összehasonlítását Habsburg–Lotaringiai-ház és Kossuth Lajos
Habsburg–Lotaringiai-ház 330 kapcsolatokat, ugyanakkor Kossuth Lajos 427. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 7.00% = 53 / (330 + 427).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–Lotaringiai-ház és Kossuth Lajos. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: