Közötti hasonlóságok Habsburg–Lotaringiai-ház és Kiegyezés
Habsburg–Lotaringiai-ház és Kiegyezés 37 közös dolog (a Uniópédia): Alexander Bach, Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Andrássy-kormány, Anton von Schmerling, Bach-korszak, Cassandra-levél, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Eötvös József (író), Első világháború, Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Februári pátens, Friedrich Ferdinand von Beust, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös, I. Ferenc József magyar király, Jobbágy, Julius Jacob von Haynau, Kossuth Lajos, Magyar Királyság, Magyar–horvát kiegyezés, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Októberi diploma, Olmützi alkotmány, Osztrák Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia, Passzív ellenállás, Porosz–osztrák–olasz háború, Pragmatica sanctio, Szabadelvű Párt, Szárd–francia–osztrák háború, ..., Szent Korona, Világosi fegyverletétel, Wekerle Sándor (miniszterelnök), Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, 12 pont, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság. Bővíteni index (7 több) »
Alexander Bach
Báró Alexander von Bach (Loosdorf, 1813. január 4. – Unterwaldersdorf, 1893. november 12.) osztrák politikus, ügyvéd.
Alexander Bach és Habsburg–Lotaringiai-ház · Alexander Bach és Kiegyezés ·
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Habsburg–Lotaringiai-ház · Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) és Kiegyezés ·
Andrássy-kormány
gróf Festetics György, Gorove István Az Andrássy-kormány az osztrák–magyar kiegyezést követő első felelős magyar kormány, amely 1867.
Andrássy-kormány és Habsburg–Lotaringiai-ház · Andrássy-kormány és Kiegyezés ·
Anton von Schmerling
Anton von Schmerling lovag (németül Anton Ritter von Schmerling) (Bécs, 1805. augusztus 23. – Bécs, 1893. május 23.) osztrák politikus.
Anton von Schmerling és Habsburg–Lotaringiai-ház · Anton von Schmerling és Kiegyezés ·
Bach-korszak
Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.
Bach-korszak és Habsburg–Lotaringiai-ház · Bach-korszak és Kiegyezés ·
Cassandra-levél
A Cassandra-levél Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott nyílt levele, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta emigrációban élő Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mond (elutasító) véleményt.
Cassandra-levél és Habsburg–Lotaringiai-ház · Cassandra-levél és Kiegyezés ·
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Habsburg–Lotaringiai-ház · Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kiegyezés ·
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Eötvös József (író) és Habsburg–Lotaringiai-ház · Eötvös József (író) és Kiegyezés ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Habsburg–Lotaringiai-ház · Első világháború és Kiegyezés ·
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (vagy Függetlenségi és 48-as Párt, vagy egyik jogelődje ismertebb, rövidebb nevén Függetlenségi Párt) egy magyarországi politikai párt volt.
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt és Habsburg–Lotaringiai-ház · Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt és Kiegyezés ·
Februári pátens
A februári pátenst 1861.
Februári pátens és Habsburg–Lotaringiai-ház · Februári pátens és Kiegyezés ·
Friedrich Ferdinand von Beust
Friedrich Ferdinand Von Beust, 1860 körül Ferdinand Freiherr von Beust (eredeti nevén Friedrich Ferdinand von Beust gróf) (Drezda, 1809. január 13. – Sankt Andrä-Wördern, 1886. október 24.); német (szászországi), majd ausztriai politikus, 1858–1866 között a Szász Királyság miniszterelnöke, 1866–1871 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, majd 1867.
Friedrich Ferdinand von Beust és Habsburg–Lotaringiai-ház · Friedrich Ferdinand von Beust és Kiegyezés ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg–Lotaringiai-ház · Habsburg Birodalom és Kiegyezés ·
Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös
Ferenc Ferdinánd (teljes nevén Ferenc Ferdinánd Károly Lajos József Mária,; Graz, Ausztria, 1863. december 18. – Szarajevó, Ausztria–Magyarország, 1914. június 28.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák–magyar trónörökös, főherceg.
Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös és Habsburg–Lotaringiai-ház · Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös és Kiegyezés ·
I. Ferenc József magyar király
I.
Habsburg–Lotaringiai-ház és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Kiegyezés ·
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Jobbágy · Jobbágy és Kiegyezés ·
Julius Jacob von Haynau
Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. – Bécs, 1853. március 14.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), Szatmár vármegyében gazdálkodó földbirtokos.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Julius Jacob von Haynau · Julius Jacob von Haynau és Kiegyezés ·
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Kossuth Lajos · Kiegyezés és Kossuth Lajos ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyar Királyság · Kiegyezés és Magyar Királyság ·
Magyar–horvát kiegyezés
A kiegyezést megelőző állapot: Horvátország, Szlavónia és a Horvát határőrvidék még külön entitás (1868) A magyar–horvát kiegyezés (horvátul hrvatsko-ugarska nagodba) a magyar Országgyűlés által 1868.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyar–horvát kiegyezés · Kiegyezés és Magyar–horvát kiegyezés ·
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Kiegyezés és Magyarországi Szociáldemokrata Párt ·
Októberi diploma
Az októberi diploma (németül: Oktoberdiplom) a „birodalom államjogi rendezésére” I. Ferenc József által 1860.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Októberi diploma · Kiegyezés és Októberi diploma ·
Olmützi alkotmány
Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Olmützi alkotmány · Kiegyezés és Olmützi alkotmány ·
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Osztrák Császárság · Kiegyezés és Osztrák Császárság ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Osztrák–Magyar Monarchia · Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Passzív ellenállás
A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az erőszakmentes ellenállás egy formája.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Passzív ellenállás · Kiegyezés és Passzív ellenállás ·
Porosz–osztrák–olasz háború
Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Porosz–osztrák–olasz háború · Kiegyezés és Porosz–osztrák–olasz háború ·
Pragmatica sanctio
Pragmatica sanctio (1713) A pragmatica sanctio (latin: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Pragmatica sanctio · Kiegyezés és Pragmatica sanctio ·
Szabadelvű Párt
A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Szabadelvű Párt · Kiegyezés és Szabadelvű Párt ·
Szárd–francia–osztrák háború
A szárd–francia–osztrák háború 1859 áprilisában robbant ki a Szárd–Piemonti Királyság és a vele szövetségre lépett második Francia Császárság, valamint az Osztrák Császárság között.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Szárd–francia–osztrák háború · Kiegyezés és Szárd–francia–osztrák háború ·
Szent Korona
date.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Szent Korona · Kiegyezés és Szent Korona ·
Világosi fegyverletétel
Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Világosi fegyverletétel · Kiegyezés és Világosi fegyverletétel ·
Wekerle Sándor (miniszterelnök)
Idősebb Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14. – Budapest, 1921. augusztus 26.) magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke először a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Wekerle Sándor (miniszterelnök) · Kiegyezés és Wekerle Sándor (miniszterelnök) ·
Wittelsbach Erzsébet magyar királyné
Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné ·
12 pont
A 12 pont kinyomtatott plakátja A 12 pont volt az 1848.
12 pont és Habsburg–Lotaringiai-ház · 12 pont és Kiegyezés ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Habsburg–Lotaringiai-ház · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Kiegyezés ·
1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság
Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság az 1905-ös választások után bontakozott ki, ahol, az akkor éppen 30 éve, 1875 óta folyamatosan kormányzó és addig minden választást megnyerő Szabadelvű Párt története során először kisebbségbe került a parlamentben.
1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság és Habsburg–Lotaringiai-ház · 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság és Kiegyezés ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–Lotaringiai-ház és Kiegyezés
- Mi van a közös Habsburg–Lotaringiai-ház és Kiegyezés
- Közötti hasonlóságok Habsburg–Lotaringiai-ház és Kiegyezés
Összehasonlítását Habsburg–Lotaringiai-ház és Kiegyezés
Habsburg–Lotaringiai-ház 330 kapcsolatokat, ugyanakkor Kiegyezés 108. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 8.45% = 37 / (330 + 108).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–Lotaringiai-ház és Kiegyezés. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: