Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Jules Mazarin
Habsburg-ház és Jules Mazarin 20 közös dolog (a Uniópédia): Ausztriai Mária Terézia francia királyné, Bíboros, Devolúciós háború, Elzász, Francia–spanyol háború (1635–1659), Harmincéves háború, Hugenották, II. Rákóczi György, IV. Fülöp spanyol király, Jézus Társasága, Loyolai Szent Ignác, Nápolyi Királyság, Oszmán Birodalom, Pireneusi béke, Rocroi-i csata, Savoyai Jenő, Spanyol örökösödési háború, Választófejedelem, Velencei Köztársaság, XIV. Lajos francia király.
Ausztriai Mária Terézia francia királyné
Ausztriai Mária Terézia (El Escorial, Spanyol Királyság, 1638. szeptember 10. – Versailles, Francia Királyság, 1683. július 30.) Habsburg-házi spanyol és portugál infánsnő, főhercegnő, XIV. Lajos hitveseként Franciaország és Navarra királynéja 1660-tól 1683-ban bekövetkezett haláláig.
Ausztriai Mária Terézia francia királyné és Habsburg-ház · Ausztriai Mária Terézia francia királyné és Jules Mazarin ·
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
Bíboros és Habsburg-ház · Bíboros és Jules Mazarin ·
Devolúciós háború
Az 1667–1668-as spanyol–francia háború, amelyet devolúciós háborúnak is neveznek, 1667 májusában robbant ki.
Devolúciós háború és Habsburg-ház · Devolúciós háború és Jules Mazarin ·
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Elzász és Habsburg-ház · Elzász és Jules Mazarin ·
Francia–spanyol háború (1635–1659)
Az 1635–1659-es francia–spanyol háború 1635-ben kezdődött, amikor Franciaország beavatkozott a harmincéves háborúba a spanyolok ellen harcoló hollandok szövetségeseként.
Francia–spanyol háború (1635–1659) és Habsburg-ház · Francia–spanyol háború (1635–1659) és Jules Mazarin ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Habsburg-ház és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Jules Mazarin ·
Hugenották
Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.
Habsburg-ház és Hugenották · Hugenották és Jules Mazarin ·
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Habsburg-ház és II. Rákóczi György · II. Rákóczi György és Jules Mazarin ·
IV. Fülöp spanyol király
Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp,; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV.
Habsburg-ház és IV. Fülöp spanyol király · IV. Fülöp spanyol király és Jules Mazarin ·
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Habsburg-ház és Jézus Társasága · Jézus Társasága és Jules Mazarin ·
Loyolai Szent Ignác
Loyolai Ignác (szül. név.: Íñigo López de Oñaz y Loyola; baszk: Ignazio Loiolakoa; spanyol: Ignacio de Loyola) vagy katolikus nevén Loyolai Szent Ignác (Loyola, 1491., vsz. május 31. – Róma, 1556. július 31.), baszk származású spanyol katona, majd katolikus pap és teológus, a Jézus Társasága (jezsuita rend) alapítója.
Habsburg-ház és Loyolai Szent Ignác · Jules Mazarin és Loyolai Szent Ignác ·
Nápolyi Királyság
A Nápolyi Királyság (nápolyiul: Regno ’e Napule) történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen.
Habsburg-ház és Nápolyi Királyság · Jules Mazarin és Nápolyi Királyság ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg-ház és Oszmán Birodalom · Jules Mazarin és Oszmán Birodalom ·
Pireneusi béke
A pireneusi békeszerződés, amelyet 1659.
Habsburg-ház és Pireneusi béke · Jules Mazarin és Pireneusi béke ·
Rocroi-i csata
Az 1643.
Habsburg-ház és Rocroi-i csata · Jules Mazarin és Rocroi-i csata ·
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Habsburg-ház és Savoyai Jenő · Jules Mazarin és Savoyai Jenő ·
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Habsburg-ház és Spanyol örökösödési háború · Jules Mazarin és Spanyol örökösödési háború ·
Választófejedelem
A Német-római Birodalom címere Frankfurtban. A német királyt 1356-tól hét választófejedelem választotta meghttp://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az arany bulla A választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.
Habsburg-ház és Választófejedelem · Jules Mazarin és Választófejedelem ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Habsburg-ház és Velencei Köztársaság · Jules Mazarin és Velencei Köztársaság ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Habsburg-ház és XIV. Lajos francia király · Jules Mazarin és XIV. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg-ház és Jules Mazarin
- Mi van a közös Habsburg-ház és Jules Mazarin
- Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Jules Mazarin
Összehasonlítását Habsburg-ház és Jules Mazarin
Habsburg-ház 462 kapcsolatokat, ugyanakkor Jules Mazarin 132. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 3.37% = 20 / (462 + 132).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg-ház és Jules Mazarin. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: