Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
41 kapcsolatok: Abbászidák, Afganisztán, Akhaimenida-dinasztia, Albánia, Újperzsa nyelv, Azerbajdzsán, Bahái hit, Háfiz, I. Ardasír szászánida király, I. e. 224, I. e. 247, I. e. 330, I. e. 648, India, Irán, Iráni naptár, Közép-Ázsia, Keskenylevelű ezüstfa, Korán, Kurd nyelv, Kurdok, Március 20., Március 21., Március 22., Mungóbab, Nap-éj egyenlőség, Parthusok, Perszepolisz, Perzsa Birodalom, Perzsa nyelv, Sah, Szászánida Birodalom, Szúfizmus, Törökország, UNESCO, Zanzibár, Zarathustra, Zoroasztrizmus, 2. század, 224, 650.
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Új!!: Noruz és Abbászidák · Többet látni »
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Új!!: Noruz és Afganisztán · Többet látni »
Akhaimenida-dinasztia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Az Óperzsa Birodalom királyainak listája.
Új!!: Noruz és Akhaimenida-dinasztia · Többet látni »
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Új!!: Noruz és Albánia · Többet látni »
Újperzsa nyelv
A perzsa nyelv (más néven: fárszi nyelv; perzsául: فارسی) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Noruz és Újperzsa nyelv · Többet látni »
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Új!!: Noruz és Azerbajdzsán · Többet látni »
Bahái hit
A bahái hit vezető testületének, az Igazságosság Egyetemes Házának székhelye (Izrael, Haifa) A bahái hit, bahái írásmóddal bahá’í hit a 19. század közepén, Perzsiában alapított egyistenhívő vallás.
Új!!: Noruz és Bahái hit · Többet látni »
Háfiz
Háfiz, teljes nevén Hvádzsa Samsz ad-Dín Muhammad Háfiz-i Sírází, modern perzsa kiejtéssel Hádzse Samsz ad-Din Háfiz-e Sirázi (perzsául (خواجه شمسالدین محمد حافظ شیرازی – H̱wāǧa Šams ad-Dīn Muḥammad Ḥāfiz-i Šīrāzī), (Siráz, 1325 körül – 1390) középkori perzsa teológus, misztikus költő. Ismert írói nevén Háfiz (حافظ, Ḥāfeẓ, 'az emlékező; a (biztonságos) őrző), perzsa lírai költő volt, akinek összegyűjtött műveit sok iráni a perzsa irodalom csúcsának tekinti. Művei gyakran megtalálhatók a perzsa nyelvű világ lakóinak otthonában, akik verseit kívülről megtanulják, és mindennapi közmondásokként és szólásokként használják. Élete és versei számos elemzés, kommentár és értelmezés tárgyává váltak, és jobban befolyásolták a 14. század utáni perzsa irodalmat, mint bármely más perzsa szerző Háfiz leginkább Dívánjáról ismert, amely fennmaradt verseinek valószínűleg halála után összeállított gyűjteménye. Művei antinomikusnak és a „teozófiai” kifejezés középkori használatával jellemezhetőek; a teozófia kifejezést a 13. és 14. században a csak a szent könyvek által ihletett (a teológiától megkülönböztetett) szerzők misztikus műveinek megjelölésére használták. Háfiz elsősorban a lírai költészet vagy gazal irodalmi műfajában írt, amely ideális stílus az isteni ihlet extázisának kifejezésére a szerelmes versek misztikus formájában. Szufi volt. Gazaljainak témái közé tartozik a szerelem, a hit, és istenszeretet, emellett és a képmutatás leleplezése, műveiben a bor és könnyű élet dicsőítésével foglalkozik, legtöbbször az extázist és a korlátoktól való megszabadulás örömeit mutatja be, akár a tényleges világi felszabadulásban, akár a szerelmes hangján, ahol már az isteni szerelemről beszél.Shaida, Khalid Hameed (2014). Hafiz, Drunk with God: Selected Odes. Xlibris Corporation. p. 5. Perzsa nyelvre gyakorolt hatása a versei által történő jóslásban (perzsa: فال حافظ, fāl-e hāfez, némileg hasonló a sortes vergilianae római hagyományához), valamint verseinek gyakori felhasználásában a perzsa hagyományos zenékben, képzőművészetben és a perzsa kalligráfiában jelenik meg. Sírja szülőhelyén, Sirázban található. Verseinek átdolgozásai, utánzatai és fordításai minden nagyobb nyelven megjelentek.
Új!!: Noruz és Háfiz · Többet látni »
I. Ardasír szászánida király
I.
Új!!: Noruz és I. Ardasír szászánida király · Többet látni »
I. e. 224
Nincs leírás.
Új!!: Noruz és I. e. 224 · Többet látni »
I. e. 247
Nincs leírás.
Új!!: Noruz és I. e. 247 · Többet látni »
I. e. 330
Nincs leírás.
Új!!: Noruz és I. e. 330 · Többet látni »
I. e. 648
Nincs leírás.
Új!!: Noruz és I. e. 648 · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Noruz és India · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Noruz és Irán · Többet látni »
Iráni naptár
Az iráni naptár vagy más néven modern perzsa naptár a Nap járásán alapuló naptár, amely sokban hasonlít a Gergely-naptárra, azonban a noruz (újév) napja a tavaszi napéjegyenlőség, ami egy 13 napos ünnepség kezdete.
Új!!: Noruz és Iráni naptár · Többet látni »
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Új!!: Noruz és Közép-Ázsia · Többet látni »
Keskenylevelű ezüstfa
A keskenylevelű ezüstfa, ezüstfűz vagy olajfűz (Elaeagnus angustifolia) kis-ázsiai eredetű fa, vagy cserje.
Új!!: Noruz és Keskenylevelű ezüstfa · Többet látni »
Korán
Egy nyitott Korán A Korán az iszlám elsődleges forrása és szent irata, az iszlám tantételei szerint Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava, mely öröktől való.
Új!!: Noruz és Korán · Többet látni »
Kurd nyelv
A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik.
Új!!: Noruz és Kurd nyelv · Többet látni »
Kurdok
A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport.
Új!!: Noruz és Kurdok · Többet látni »
Március 20.
Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Noruz és Március 20. · Többet látni »
Március 21.
Névnapok: Benedek + Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett, Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka.
Új!!: Noruz és Március 21. · Többet látni »
Március 22.
Névnapok: Beáta, Izolda + Csilla, Csillag, Katalin, Katarina, Katerina, Lea, Lia, Lídia, Oktáv, Oktávián, Relinda, Vazul.
Új!!: Noruz és Március 22. · Többet látni »
Mungóbab
A mungóbab (Vigna radiata) a hüvelyesek rendjébe tartozó növény, melyet például babcsíra formájában emberi fogyasztásra, valamint takarmánynövényként és zöldtrágyázáshoz is hasznosítanak.
Új!!: Noruz és Mungóbab · Többet látni »
Nap-éj egyenlőség
300px Naplemente a nap-éj egyenlőség napján (Fondachelli-Fantina, Szicília) A nap-éj egyenlőség (latinul aequinoctium) egy csillagászati esemény, amelyben a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján, ez évente kétszer fordul elő (március 21. és szeptember 23. körül).
Új!!: Noruz és Nap-éj egyenlőség · Többet látni »
Parthusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS pártusok.
Új!!: Noruz és Parthusok · Többet látni »
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Új!!: Noruz és Perszepolisz · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: Noruz és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Új!!: Noruz és Perzsa nyelv · Többet látni »
Sah
A sah a király iráni neve újperzsa nyelven (Šāh (شاه)).
Új!!: Noruz és Sah · Többet látni »
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Új!!: Noruz és Szászánida Birodalom · Többet látni »
Szúfizmus
Riza Abbasi (1565–1635) festménye: Szúfi mester és tanítványaA szúfizmus vagy a szúfi út elnevezés egy filozófiáját és világképét illetően heterogén irányzat-csokrot takar.
Új!!: Noruz és Szúfizmus · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Noruz és Törökország · Többet látni »
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Új!!: Noruz és UNESCO · Többet látni »
Zanzibár
Zanzibár (szuahéliül Zanzibar, arabul) Tanzániához tartozó szigetcsoport Afrika keleti partjainál.
Új!!: Noruz és Zanzibár · Többet látni »
Zarathustra
Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia) ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek.
Új!!: Noruz és Zarathustra · Többet látni »
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Új!!: Noruz és Zoroasztrizmus · Többet látni »
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
Új!!: Noruz és 2. század · Többet látni »
224
Nincs leírás.
Új!!: Noruz és 224 · Többet látni »
650
Nincs leírás.
Új!!: Noruz és 650 · Többet látni »
