Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Gustav Mahler és Liszt Ferenc

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Gustav Mahler és Liszt Ferenc

Gustav Mahler vs. Liszt Ferenc

Gustav Mahler (Kaliště, 1860. július 7. – Bécs, 1911. május 18.) cseh–osztrák zeneszerző, karmester. Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Közötti hasonlóságok Gustav Mahler és Liszt Ferenc

Gustav Mahler és Liszt Ferenc 50 közös dolog (a Uniópédia): Bázel, Bécs, Berlin, Budapest, Csehek, Don Giovanni, Drezda, Erkel Ferenc, Erkel Sándor, Fantasztikus szimfónia, Fidelio, Filozófia, Franz Schubert, Giacomo Meyerbeer, Hamburg, Hans von Bülow, Hárfa, Hector Berlioz, I. Ferenc József magyar király, Johann Sebastian Bach, Johannes Brahms, Karmester, Lipcse (Németország), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Lohengrin, London, Ludwig van Beethoven, Magyar Állami Operaház, Magyarország, München, ..., Német nyelv, Németország, Opera (színmű), Oroszország, Osztrákok, Párizs, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Prága, Richard Wagner (zeneszerző), Richter János, Szentpétervár, Szimfónia, Szonáta, Tüdőgyulladás, Trieszt, Wolfgang Amadeus Mozart, Zeneszerző, Zongora, Zsidók, 1960-as évek. Bővíteni index (20 több) »

Bázel

Bázel Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál, a Rajna két partján elterülő város.

Bázel és Gustav Mahler · Bázel és Liszt Ferenc · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Gustav Mahler · Bécs és Liszt Ferenc · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Berlin és Gustav Mahler · Berlin és Liszt Ferenc · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Gustav Mahler · Budapest és Liszt Ferenc · Többet látni »

Csehek

A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Csehek és Gustav Mahler · Csehek és Liszt Ferenc · Többet látni »

Don Giovanni

A Don Giovanni (Don Juan) Wolfgang Amadeus Mozart kétfelvonásos operája.

Don Giovanni és Gustav Mahler · Don Giovanni és Liszt Ferenc · Többet látni »

Drezda

A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.

Drezda és Gustav Mahler · Drezda és Liszt Ferenc · Többet látni »

Erkel Ferenc

Erkel Ferenc (Németgyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-kör első elnöke.

Erkel Ferenc és Gustav Mahler · Erkel Ferenc és Liszt Ferenc · Többet látni »

Erkel Sándor

Kerepesi temető: 28-díszsor-9. Róna József alkotása. Erkel Sándor (Buda, 1846. január 2. A Belvárosi plébánián keresztelték, tehát Pesten. – Békéscsaba, 1900. október 14.), zeneszerző, karmester, az Operaház igazgatója volt.

Erkel Sándor és Gustav Mahler · Erkel Sándor és Liszt Ferenc · Többet látni »

Fantasztikus szimfónia

A Fantasztikus szimfónia (Symphonie fantastique), alcíme szerint Epizódok egy művész életéből (Épisodes de la vie d'un artiste) Hector Berlioz Op.

Fantasztikus szimfónia és Gustav Mahler · Fantasztikus szimfónia és Liszt Ferenc · Többet látni »

Fidelio

A Fidelio Ludwig van Beethoven egyetlen operája, két felvonásban, 3 képben.

Fidelio és Gustav Mahler · Fidelio és Liszt Ferenc · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Filozófia és Gustav Mahler · Filozófia és Liszt Ferenc · Többet látni »

Franz Schubert

Franz Seraph Peter Schubert (Bécs, Himmelpfortgrund, 1797. január 31. – Bécs, 1828. november 19.) osztrák zeneszerző.

Franz Schubert és Gustav Mahler · Franz Schubert és Liszt Ferenc · Többet látni »

Giacomo Meyerbeer

Giacomo Meyerbeer (Tasdorf, 1791. szeptember 5. – Párizs, 1864. május 2.) német zeneszerző, korának legnépszerűbb operaszerzője, a francia opéra grande legnagyobb mestere.

Giacomo Meyerbeer és Gustav Mahler · Giacomo Meyerbeer és Liszt Ferenc · Többet látni »

Hamburg

Hamburg ((.

Gustav Mahler és Hamburg · Hamburg és Liszt Ferenc · Többet látni »

Hans von Bülow

Hans Guido von Bülow, (Drezda, 1830. január 8. – Kairó, 1894. február 12.) német zongoraművész, karmester.

Gustav Mahler és Hans von Bülow · Hans von Bülow és Liszt Ferenc · Többet látni »

Hárfa

Afrikai hárfa (Mangbetu nép) A hárfa húros, pengetős hangszer.

Gustav Mahler és Hárfa · Hárfa és Liszt Ferenc · Többet látni »

Hector Berlioz

Louis Hector Berlioz (La Côte-Saint-André, 1803. december 11. – Párizs, 1869. március 8.) francia romantikus zeneszerző, karmester, író, zenekritikus.

Gustav Mahler és Hector Berlioz · Hector Berlioz és Liszt Ferenc · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Gustav Mahler és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Liszt Ferenc · Többet látni »

Johann Sebastian Bach

Johann Sebastian Bach (Eisenach, 1685. március 31. (az akkor még ott használt Julián naptár szerint március 21.) – Lipcse, 1750. július 28.) barokk kori német zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a zeneművészet kiemelkedő egyénisége, a protestáns egyházi zene jeles képviselője.

Gustav Mahler és Johann Sebastian Bach · Johann Sebastian Bach és Liszt Ferenc · Többet látni »

Johannes Brahms

Johannes Brahms (Hamburg, 1833. május 7. – Bécs, 1897. április 3.) német zeneszerző.

Gustav Mahler és Johannes Brahms · Johannes Brahms és Liszt Ferenc · Többet látni »

Karmester

Karmesteri állvány kottával és pálcával, kivilágítva A karmester előadóművész; a nagyobb zenei együttesek vezetője, mind a próbákon, mind az előadásokon.

Gustav Mahler és Karmester · Karmester és Liszt Ferenc · Többet látni »

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

Gustav Mahler és Lipcse (Németország) · Lipcse (Németország) és Liszt Ferenc · Többet látni »

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.

Gustav Mahler és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Liszt Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Lohengrin

Lohengrin egy képeslapon (1900 körül, ismeretlen művésztől) Lohengrin (Loherangrin) a brit-kelta mondákban Parsifal és Kondviramur fia, Kardais testvére, a Grál-lovagok egyike.

Gustav Mahler és Lohengrin · Liszt Ferenc és Lohengrin · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Gustav Mahler és London · Liszt Ferenc és London · Többet látni »

Ludwig van Beethoven

Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.

Gustav Mahler és Ludwig van Beethoven · Liszt Ferenc és Ludwig van Beethoven · Többet látni »

Magyar Állami Operaház

Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.

Gustav Mahler és Magyar Állami Operaház · Liszt Ferenc és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Gustav Mahler és Magyarország · Liszt Ferenc és Magyarország · Többet látni »

München

München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.

Gustav Mahler és München · Liszt Ferenc és München · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Gustav Mahler és Német nyelv · Liszt Ferenc és Német nyelv · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Gustav Mahler és Németország · Liszt Ferenc és Németország · Többet látni »

Opera (színmű)

Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.

Gustav Mahler és Opera (színmű) · Liszt Ferenc és Opera (színmű) · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Gustav Mahler és Oroszország · Liszt Ferenc és Oroszország · Többet látni »

Osztrákok

Osztrákoknak (németül Österreicher) az Osztrák Köztársaság és történelmi elődjeinek, valamint jogelődjeinek lakóit nevezzük.

Gustav Mahler és Osztrákok · Liszt Ferenc és Osztrákok · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Gustav Mahler és Párizs · Liszt Ferenc és Párizs · Többet látni »

Pjotr Iljics Csajkovszkij

Pjotr Iljics Csajkovszkij (Votkinszk, 1840. május 7. – Szentpétervár, 1893. november 6.) orosz romantikus zeneszerző, az egyetemes zenetörténet egyik legkiemelkedőbb, egyik legismertebb és egyik legközkedveltebb alakja.

Gustav Mahler és Pjotr Iljics Csajkovszkij · Liszt Ferenc és Pjotr Iljics Csajkovszkij · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Gustav Mahler és Prága · Liszt Ferenc és Prága · Többet látni »

Richard Wagner (zeneszerző)

Richard Wagner 1830 körül Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.

Gustav Mahler és Richard Wagner (zeneszerző) · Liszt Ferenc és Richard Wagner (zeneszerző) · Többet látni »

Richter János

Richter János, Hans Richter (Győr, 1843. április 4. – Bayreuth, 1916. december 5.) magyar-osztrák karmester, korának egyik legkiemelkedőbb zenei egyénisége, tekintélye.

Gustav Mahler és Richter János · Liszt Ferenc és Richter János · Többet látni »

Szentpétervár

Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.

Gustav Mahler és Szentpétervár · Liszt Ferenc és Szentpétervár · Többet látni »

Szimfónia

A szimfónia a görög συμφωνία (kb.: szümfónia).

Gustav Mahler és Szimfónia · Liszt Ferenc és Szimfónia · Többet látni »

Szonáta

A szonáta hangszerekre írt zenedaraboknak a 16.

Gustav Mahler és Szonáta · Liszt Ferenc és Szonáta · Többet látni »

Tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.

Gustav Mahler és Tüdőgyulladás · Liszt Ferenc és Tüdőgyulladás · Többet látni »

Trieszt

Trieszt (olaszul Trieste, horvátul és szlovénül Trst, németül Triest) kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger és Szlovénia között, ez utóbbi a várostól közvetlenül délre és keletre található.

Gustav Mahler és Trieszt · Liszt Ferenc és Trieszt · Többet látni »

Wolfgang Amadeus Mozart

Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.

Gustav Mahler és Wolfgang Amadeus Mozart · Liszt Ferenc és Wolfgang Amadeus Mozart · Többet látni »

Zeneszerző

Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.

Gustav Mahler és Zeneszerző · Liszt Ferenc és Zeneszerző · Többet látni »

Zongora

A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.

Gustav Mahler és Zongora · Liszt Ferenc és Zongora · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Gustav Mahler és Zsidók · Liszt Ferenc és Zsidók · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

1960-as évek és Gustav Mahler · 1960-as évek és Liszt Ferenc · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Gustav Mahler és Liszt Ferenc

Gustav Mahler 170 kapcsolatokat, ugyanakkor Liszt Ferenc 611. Ami közös bennük 50, a Jaccard index 6.40% = 50 / (170 + 611).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Gustav Mahler és Liszt Ferenc. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »