172 kapcsolatok: A Német Lovagrend állama, A Német Lovagrend háborúi, A Német Lovagrend kastélya Malborkban, Algirdas litván nagyfejedelem, Arany Horda, Augusztus 14., Augusztus 27., Augusztus 30., Azincourti csata, Švitrigaila litván nagyfejedelem, Balti népek, Balti-tenger, Baltikum, Bártfa, Belaruszok, Brandenburg, Breszt, Bydgoszcz, Chełm, Cronei csata, Csúd-tavi csata, Csehek, Csehország, Drwęca, Durbeni csata, Dzsalál ad-Dín tatár kán, Elbląg, Első thorni béke, Első világháború, Fehéroroszok, FK Žalgiris Vilnius, Francia Királyság, Gdańsk, Gniezno, Grunwald, Halics, Hanza-szövetség, Heinrich von Plauen, Henryk Sienkiewicz, Herold, Hrodna, Husziták, I. Sándor moldvai fejedelem, I. Zsigmond litván nagyfejedelem, II. Frigyes német-római császár, II. Ulászló lengyel király, IV. Kázmér lengyel király, IX. Gergely pápa, Jan Žižka, Jan Długosz, ..., Július 15., Július 18., Június 24., Június 30., Kalisz (település), Kardtestvérek rendje, Kaunas, Kijev, Konrád lengyel fejedelem, Korybut Zsigmond, Kozákok, Krakkó, Krími tatárok, Kremenec, Krevai unió, Kujávia, Lengyel nyelv, Lengyel–Litván Unió, Lengyel–litván unió, Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11), Lengyelek, Lengyelország, Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572), Lida, Lipekek, Litván Nagyfejedelemség, Litván nyelv, Litvánia, Litvánok, Livónia, Lublin, Lviv, Magyarok, Magyarország, Mahiljov, Malbork, Malborki vár, Máriavár ostroma (1410), Michael Küchmeister von Sternberg, Minszk, Moldva (fejedelemség), Morvaország, Morvák, Nagy-Lengyelország, Navahrudak, Német keleti kolonizáció, Német Lovagrend, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Novgorod, Nyaszvizs, Obeliszk, Október 10., Olsztyn, Oroszok, Oroszország, Orsa (Fehéroroszország), Paul von Hindenburg, Pinszk, Podólia, Polack, Polgármester, Pomeránia, Porosz Szövetség, Poroszok, Poroszország (történeti), Poznań, Przemyśl, Regény, Rimini aranybulla, Román nyelv, Románok, Sandomierz, Simon Lingwen, Stębark, Szamogitia, Szent György, Szilézia, Szmolenszk, Szovjetszk (Kalinyingrádi terület), Tannenbergi csata (1914), Tatárok, Tizenhárom éves háború, Ukránok, Ulrich von Jungingen, Varmia-mazúriai vajdaság, Vavkaviszk, Velencei Köztársaság, Vicebszk, Vilnius, Visztula, Vytautas litván nagyfejedelem, Wieluń, Zsigmond magyar király, Zsizska János, 1226, 1233, 1234, 1237, 1283, 1290, 13. század, 1309, 1385, 14. század, 1404, 1408, 1409, 1410, 1411, 1414, 1422, 1431, 1432, 1435, 1440, 15. század, 1914, 1944, 1960, 20. század. Bővíteni index (122 több) »
A Német Lovagrend állama
185px A Német Lovagrend állama: A Szentföldön alapított keresztes Teuton Lovagrend, amely a keresztes háborúk kudarcával kiszorult a Közel-Keletről, Kelet-Európa vidékei felé kezdett orientálódni, ahol számos pogány, s elég ritkán lakott terület volt.
Új!!: Grünwaldi csata és A Német Lovagrend állama · Többet látni »
A Német Lovagrend háborúi
A Német Lovagrend háborúi során a Német Lovagrend 1226-os lengyelországi letelepedése és az 1466-os második thorni béke között majdnem állandó háborúkban állt.
Új!!: Grünwaldi csata és A Német Lovagrend háborúi · Többet látni »
A Német Lovagrend kastélya Malborkban
#ÁTIRÁNYÍTÁS Malborki vár.
Új!!: Grünwaldi csata és A Német Lovagrend kastélya Malborkban · Többet látni »
Algirdas litván nagyfejedelem
Algirdas (kb. 1296 – 1377. május 24.), Litvánia nagyfejedelme 1345 és 1377 között.
Új!!: Grünwaldi csata és Algirdas litván nagyfejedelem · Többet látni »
Arany Horda
Az Arany Horda mongol állam volt a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén, a Mongol Birodalom részbirodalma, majd egyik utódállama.
Új!!: Grünwaldi csata és Arany Horda · Többet látni »
Augusztus 14.
Névnapok: Marcell + Atanáz, Atanázia, Bere, Celesztina, Marsall, Menta, Menyhért, Mikeás, Misa, Montika, Özséb, Tanázia.
Új!!: Grünwaldi csata és Augusztus 14. · Többet látni »
Augusztus 27.
Névnapok: Gáspár + Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor, Mónika, Vilja.
Új!!: Grünwaldi csata és Augusztus 27. · Többet látni »
Augusztus 30.
Névnapok: Rózsa + Bodony, Félix, Letícia, Létó, Letti, Pázmán, Róza, Rózabella, Rozalinda, Rózamari, Rozita, Rózsi, Tícia, Vadony.
Új!!: Grünwaldi csata és Augusztus 30. · Többet látni »
Azincourti csata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Azincourt-i csata.
Új!!: Grünwaldi csata és Azincourti csata · Többet látni »
Švitrigaila litván nagyfejedelem
Švitrigaila (1370 előtt – 1452. február 10.) Litvánia nagyfejedelme 1430 és 1432 között.
Új!!: Grünwaldi csata és Švitrigaila litván nagyfejedelem · Többet látni »
Balti népek
A balti törzsek területei 1200 körül. A keleti-balt törzseket barnás, a nyugati-baltokat zöldes színek jelölik. A balti népek a balti nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélő történelmi népcsoportok.
Új!!: Grünwaldi csata és Balti népek · Többet látni »
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Új!!: Grünwaldi csata és Balti-tenger · Többet látni »
Baltikum
A Baltikum országai A Baltikum (más szóval Balti régió vagy Balti térség) a Balti-tenger környékének, illetve az ott található országok különböző csoportjainak nem minden esetben egyértelmű elnevezése.
Új!!: Grünwaldi csata és Baltikum · Többet látni »
Bártfa
Bártfa város Szlovákiában.
Új!!: Grünwaldi csata és Bártfa · Többet látni »
Belaruszok
A belaruszok (más néven fehéroroszok) keleti szláv nép, a mai Belarusz Köztársaság államalkotó népe.
Új!!: Grünwaldi csata és Belaruszok · Többet látni »
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
Új!!: Grünwaldi csata és Brandenburg · Többet látni »
Breszt
Breszt (korábban Beresztje vagy Breszt-Litovszk) nagyváros Fehéroroszország délnyugati részén, a Breszti terület és a Breszti járás székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Breszt · Többet látni »
Bydgoszcz
Bydgoszcz (IPA:, IPA:, latinul: Bydgostia IPA) város Észak-Lengyelországban, a Brda és a Visztula mentén.
Új!!: Grünwaldi csata és Bydgoszcz · Többet látni »
Chełm
Chełm (ukránul Холм – Holm) – város Lengyelország Lublini vajdaságának keleti részén, a Chełmi járás székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Chełm · Többet látni »
Cronei csata
Cronei csata a grünwaldi ütközetet és Máriavár ''(Marienburg)'' ostromát követő csata a lengyel hadak és a Német Lovagrend serege között 1410.
Új!!: Grünwaldi csata és Cronei csata · Többet látni »
Csúd-tavi csata
A Csúd-tavi csata vagy jégcsata 1242.
Új!!: Grünwaldi csata és Csúd-tavi csata · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Grünwaldi csata és Csehek · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Grünwaldi csata és Csehország · Többet látni »
Drwęca
A Drwęca folyó Lengyelország északi részén található.
Új!!: Grünwaldi csata és Drwęca · Többet látni »
Durbeni csata
A durbeni csata a Német Lovagrend és a Kardtestvérek rendje hadának összecsapása a lettek és kurok által támogatott litvánok ellen a livóniai mocsaraknál, Durbe (Durben) alatt, 1260.
Új!!: Grünwaldi csata és Durbeni csata · Többet látni »
Dzsalál ad-Dín tatár kán
Dzsalál ad-Dín tatárul: Cäläletdin, lengyelül: Dżielal Ed Dyn vagy Dżalad ad-Din (1380. k. – 1412. k.) az Arany Horda kánja.
Új!!: Grünwaldi csata és Dzsalál ad-Dín tatár kán · Többet látni »
Elbląg
Elbląg (németül Elbing, oroszul Eлблoнг) – a Varmia-mazúriai vajdaság legnagyobb kikötője, járási jogú város, az elblągi járás székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Elbląg · Többet látni »
Első thorni béke
Heinrich von Plauen békeokirata Német Lovagrend 1410-ben Első thorni béke: 1411.
Új!!: Grünwaldi csata és Első thorni béke · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Grünwaldi csata és Első világháború · Többet látni »
Fehéroroszok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belaruszok.
Új!!: Grünwaldi csata és Fehéroroszok · Többet látni »
FK Žalgiris Vilnius
#ÁTIRÁNYÍTÁS FK Žalgiris.
Új!!: Grünwaldi csata és FK Žalgiris Vilnius · Többet látni »
Francia Királyság
A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.
Új!!: Grünwaldi csata és Francia Királyság · Többet látni »
Gdańsk
Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Gdańsk · Többet látni »
Gniezno
Gniezno (IPA:,, régi magyar neve Gnézna) lengyel város Nagy-Lengyelország vajdaságban, a Gnieznói járás székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Gniezno · Többet látni »
Grunwald
A grünwaldi csata emlékműve az emlékparkban Grunwald (németül Grünfelde, litvánul Žalgiris) falu Észak-Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban, Ostróda megyében, Grunwald községben.
Új!!: Grünwaldi csata és Grunwald · Többet látni »
Halics
Halics (ukránul Галич, románul Halici, lengyelül Halicz, oroszul Галич, németül Halytsch) város Ukrajna Ivano-frankivszki területén, a Dnyeszter folyónál.
Új!!: Grünwaldi csata és Halics · Többet látni »
Hanza-szövetség
A Hanza-szövetség kiterjedése 1400 körül A Hanza-szövetség kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.
Új!!: Grünwaldi csata és Hanza-szövetség · Többet látni »
Heinrich von Plauen
Heinrich von Plauen a Német Lovagrend 27.
Új!!: Grünwaldi csata és Heinrich von Plauen · Többet látni »
Henryk Sienkiewicz
Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz (Wola Okrzejska, Kongresszusi Lengyelország, 1846. május 5. – Vevey, 1916. november 15.) irodalmi Nobel-díjas lengyel író.
Új!!: Grünwaldi csata és Henryk Sienkiewicz · Többet látni »
Herold
''Magyar-Országi Heróld; melyjén az Ország' Tzimerét, kezébenn egy fejér páltzátskát, hordozva'' Johann von Francolin magyar herold, kép egy prágai címerkönyvből, 1563 A herold a címerek nyilvántartásával, megrajzolásával, elbírálásával foglalkozó tisztségviselő.
Új!!: Grünwaldi csata és Herold · Többet látni »
Hrodna
Hrodna vagy Horadnya nagyváros Fehéroroszország északnyugati részén, a litván és a lengyel határ közelében, a Nyeman folyó és a Laszoszna (Loszoszno) összefolyásánál.
Új!!: Grünwaldi csata és Hrodna · Többet látni »
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Új!!: Grünwaldi csata és Husziták · Többet látni »
I. Sándor moldvai fejedelem
I.
Új!!: Grünwaldi csata és I. Sándor moldvai fejedelem · Többet látni »
I. Zsigmond litván nagyfejedelem
I.
Új!!: Grünwaldi csata és I. Zsigmond litván nagyfejedelem · Többet látni »
II. Frigyes német-római császár
II.
Új!!: Grünwaldi csata és II. Frigyes német-római császár · Többet látni »
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
Új!!: Grünwaldi csata és II. Ulászló lengyel király · Többet látni »
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
Új!!: Grünwaldi csata és IV. Kázmér lengyel király · Többet látni »
IX. Gergely pápa
IX.
Új!!: Grünwaldi csata és IX. Gergely pápa · Többet látni »
Jan Žižka
Jan Žižka (magyarosan Zsizska János) (Trocnov, 1360. – Přibyslav, 1424. október 11.) huszita hadvezér.
Új!!: Grünwaldi csata és Jan Žižka · Többet látni »
Jan Długosz
Jan Długosz (vagy Johannes Longinus), (Brzeżnica, 1415. december 1. – Krakkó, 1480. május 19.) latin nyelven író késő középkori lengyel történetíró és diplomata.
Új!!: Grünwaldi csata és Jan Długosz · Többet látni »
Július 15.
Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.
Új!!: Grünwaldi csata és Július 15. · Többet látni »
Július 18.
Névnapok: Frigyes + Arnó, Arnold, Arnolda, Arnót, Frederik, Fremont, Hedda, Hédi, Hedvig, Jusztián, Jusztin, Kámea, Kamill, Kamilla, Kamilló, Lantos, Milán, Milka, Milla, Mila, Milli, Milton, Mirkó, Szemőke, Zomilla.
Új!!: Grünwaldi csata és Július 18. · Többet látni »
Június 24.
Névnapok: Iván + Bajnok, Beáta, Héra, János, Levéd, Levedi, Levente, Perenna.
Új!!: Grünwaldi csata és Június 24. · Többet látni »
Június 30.
Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.
Új!!: Grünwaldi csata és Június 30. · Többet látni »
Kalisz (település)
A szent család csodatévő képe a Szent József templomban Polgárházak a piactéren Városháza Szent József templom éjszaka Bank a Śródmiejska utcában Kalisz (latinul Calisia, németül Kalisch) város Lengyelországban a Nagy-lengyelországi vajdaságban a Prosna folyó partján.
Új!!: Grünwaldi csata és Kalisz (település) · Többet látni »
Kardtestvérek rendje
A Kardtestvérek rendje (Livóniai Kardtestvérek rendje) 1202-ben Albert von Buxthoeven rigai püspök által alapított militáns lovagrend volt.
Új!!: Grünwaldi csata és Kardtestvérek rendje · Többet látni »
Kaunas
Kaunas Litvánia második legnagyobb települése, és korábbi ideiglenes fővárosa.
Új!!: Grünwaldi csata és Kaunas · Többet látni »
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Grünwaldi csata és Kijev · Többet látni »
Konrád lengyel fejedelem
Mazóviai Konrád, (1187 – 1247. augusztus 31.) Igazságos Kázmér és Znojmói Heléna kisebbik fia.
Új!!: Grünwaldi csata és Konrád lengyel fejedelem · Többet látni »
Korybut Zsigmond
#ÁTIRÁNYÍTÁS Žygimantas Kaributaitis.
Új!!: Grünwaldi csata és Korybut Zsigmond · Többet látni »
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Új!!: Grünwaldi csata és Kozákok · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Grünwaldi csata és Krakkó · Többet látni »
Krími tatárok
A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.
Új!!: Grünwaldi csata és Krími tatárok · Többet látni »
Kremenec
Kremenec város Ukrajnában, a Ternopili területen, annak Kremeneci járásában található, a járás székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Kremenec · Többet látni »
Krevai unió
A Lengyel–Litván Unió címere Lengyelország és Litvánia 1387-ben A krevai unió (ritkábban krewói unió) Lengyelország és Litvánia perszonáluniója.
Új!!: Grünwaldi csata és Krevai unió · Többet látni »
Kujávia
Kujávia címere Kujávia fekvése Lengyelországon belül Kujávia a 15. és 17. század között Kujávia (lengyelül Kujawy, németül Kujawien) lengyel történelmi országrész a Felső-Noteć, a Gopło és a Visztula között.
Új!!: Grünwaldi csata és Kujávia · Többet látni »
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Grünwaldi csata és Lengyel nyelv · Többet látni »
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
Új!!: Grünwaldi csata és Lengyel–Litván Unió · Többet látni »
Lengyel–litván unió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel–Litván Unió.
Új!!: Grünwaldi csata és Lengyel–litván unió · Többet látni »
Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11)
Az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háborút a lengyelek nagy háborúnak nevezik (lengyelül: Wielka wojna), melyben kemény harcban leverték a 14. század eleje óta őket fenyegető Német Lovagrendet.
Új!!: Grünwaldi csata és Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Grünwaldi csata és Lengyelek · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Grünwaldi csata és Lengyelország · Többet látni »
Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Lengyelország a Jagellók korában azt a lengyel történelmi időszakot jelöli, ami az 1386-os krevai egyezmény aláírásával, ezáltal Hedvig lengyel királynő és Jagelló litván nagyfejedelem házasságával kezdődött, és 1572-ig, az utolsó Jagelló-házi lengyel király, II. Zsigmond Ágost haláláig tartott.
Új!!: Grünwaldi csata és Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572) · Többet látni »
Lida
A lidai vár Lida (Лида) város Fehéroroszország Hrodnai területén, a Lidai járás székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Lida · Többet látni »
Lipekek
A lipekek vagy lipek tatárok (gyakran belarusz tatárok vagy litván tatárok) Fehéroroszországban, Litvániában és Lengyelországban élő tatár származású belarusz nyelvű népcsoport.
Új!!: Grünwaldi csata és Lipekek · Többet látni »
Litván Nagyfejedelemség
A Litván Nagyfejedelemség (teljes nevén: Litván, Rusz és Szamogitiai Nagyfejedelemség) 1219-ben jött létre, és 1795-ig létezett.
Új!!: Grünwaldi csata és Litván Nagyfejedelemség · Többet látni »
Litván nyelv
A litván nyelv Litvánia hivatalos nyelve, amelyet körülbelül 3 millió litván beszél anyanyelveként, közülük kb.
Új!!: Grünwaldi csata és Litván nyelv · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Grünwaldi csata és Litvánia · Többet látni »
Litvánok
A litván (litvánul lietuviai, lietuvis) egy balti népcsoport Észak-Európában.
Új!!: Grünwaldi csata és Litvánok · Többet látni »
Livónia
Livónia más néven Livland, Livánia, Lívföld a mai Észtország és Lettország területének történelmi neve.
Új!!: Grünwaldi csata és Livónia · Többet látni »
Lublin
Lublin (jiddis לובלין, ukrán Люблін, litván Liublinas, orosz Люблин) (IPA) város Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaság székhelye, Lengyelország kilencedik legnépesebb városa.
Új!!: Grünwaldi csata és Lublin · Többet látni »
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Lviv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Grünwaldi csata és Magyarország · Többet látni »
Mahiljov
Mogiljov címere A Trjoh Szvjatityelej-templom Mahiljov (Магілёў), oroszul Mogiljov (Могилёв) város Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper folyó partján, Minszktől 200 km-re keletre.
Új!!: Grünwaldi csata és Mahiljov · Többet látni »
Malbork
Malbork (németül Marienburg) város Észak-Lengyelországban, a Pomerániai vajdaságban, a Nogat folyó partján.
Új!!: Grünwaldi csata és Malbork · Többet látni »
Malborki vár
A Marienburgi vár (lengyelül Zamek w Malborku, magyarul Máriavár) középkori erődítmény Lengyelországban, a világ legnagyobb téglából épült vára, 2000 óta az UNESCO világörökség része.
Új!!: Grünwaldi csata és Malborki vár · Többet látni »
Máriavár ostroma (1410)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Marienburg ostroma (1410).
Új!!: Grünwaldi csata és Máriavár ostroma (1410) · Többet látni »
Michael Küchmeister von Sternberg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Michael Küchmeister.
Új!!: Grünwaldi csata és Michael Küchmeister von Sternberg · Többet látni »
Minszk
Minszk Belarusz fővárosa, a Minszki terület és a Minszki járás székhelye, egyben a Független Államok Közösségének a székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Minszk · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Grünwaldi csata és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Grünwaldi csata és Morvaország · Többet látni »
Morvák
Morvaország Csehországon belül A morvák (régi magyar nevükön marótok) szláv népcsoport.
Új!!: Grünwaldi csata és Morvák · Többet látni »
Nagy-Lengyelország
a mai Nagy-lengyelországi vajdaság A mai Nagy-lengyelországi vajdaság címere Nagy-Lengyelország (lengyelül: Wielkopolska, németül: Großpolen, latinul: Polonia Maior) Lengyelország történelmi régiója a mai ország középső-nyugati területén.
Új!!: Grünwaldi csata és Nagy-Lengyelország · Többet látni »
Navahrudak
Navahrudak (Навагрудак, oroszul Novogrudok, lengyelül Nowogródek, litvánul Naugardukas) város Fehéroroszország nyugati részén, a Hrodnai terület Navahrudaki járásának székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Navahrudak · Többet látni »
Német keleti kolonizáció
A német keleti kolonizáció németül Ostsiedlung, Ostkolonisation, vagy Drang nach Osten kifejezéssel illetik a középkori német keleti irányú terjeszkedést, melynek során német telepesek kerültek a mai keletnémet, valamint a ma Lengyelországhoz tartozó területek nagy részére.
Új!!: Grünwaldi csata és Német keleti kolonizáció · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: Grünwaldi csata és Német Lovagrend · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Grünwaldi csata és Német nyelv · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Grünwaldi csata és Német-római Birodalom · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Grünwaldi csata és Németek · Többet látni »
Novgorod
#ÁTIRÁNYÍTÁS Velikij Novgorod.
Új!!: Grünwaldi csata és Novgorod · Többet látni »
Nyaszvizs
A Lenin-utca Nyaszvizs (belaruszul: Нясвіж; oroszul Несвиж, Nyeszvizs; litvánul: Nesvyžius; lengyelül: Nieśwież) kisváros és a Nyaszvizsi járás székhelye Fehéroroszország Minszki területének déli részén, 2006-os becsült népessége 12,8 ezer fő.
Új!!: Grünwaldi csata és Nyaszvizs · Többet látni »
Obeliszk
A karnaki obeliszk Az obeliszk (a görög ὀβελίσκος – obeliszkosz szóból, ami az ὀβελός – obelosz, 'nyárs, szög, hegyes oszlop' kicsinyítő képzős alakja) magas, felfelé keskenyedő, négyzet keresztmetszetű kőoszlop, amely gúla alakú csúcsban végződik; ókori egyiptomi napszimbólum.
Új!!: Grünwaldi csata és Obeliszk · Többet látni »
Október 10.
Névnapok: Gedeon + Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel.
Új!!: Grünwaldi csata és Október 10. · Többet látni »
Olsztyn
Olsztyn (IPA) város Északkelet-Lengyelországban, a Łyna partján.
Új!!: Grünwaldi csata és Olsztyn · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Grünwaldi csata és Oroszok · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Grünwaldi csata és Oroszország · Többet látni »
Orsa (Fehéroroszország)
Orsa (belarusz nyelven: Орша, régiesen Vorsa) város Fehéroroszország keleti részén, a Dnyeper partján, a Vicebszki terület Orsai járásának székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Orsa (Fehéroroszország) · Többet látni »
Paul von Hindenburg
Paul Ludwig Hans Anton von Beneckendorff und von Hindenburg (Posen, 1847. október 2. – Neudeck, 1934. augusztus 2.) német tábornagy és nemzeti hős, az első világháború után a weimari köztársaság államfője mint birodalmi elnök (Reichspräsident).
Új!!: Grünwaldi csata és Paul von Hindenburg · Többet látni »
Pinszk
Pinszk (Пінск, oroszul Пинск, lengyelül Pińsk) nagyváros Fehéroroszország déli részén, a Breszti terület Pinszki járásának székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Pinszk · Többet látni »
Podólia
Podólia (ukránul Поділля, lengyelül Podole, románul Podolia, litvánul Podolė, oroszul Подолье) történelmi–néprajzi tájegység (régió) Ukrajna középső és nyugati részén.
Új!!: Grünwaldi csata és Podólia · Többet látni »
Polack
Polack (régiesen Polacak), oroszul Polock (Полацк, Полоцк), lengyelül Połock járási jogú város Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület Polacki járásának székhelye.
Új!!: Grünwaldi csata és Polack · Többet látni »
Polgármester
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.
Új!!: Grünwaldi csata és Polgármester · Többet látni »
Pomeránia
Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.
Új!!: Grünwaldi csata és Pomeránia · Többet látni »
Porosz Szövetség
A Porosz Szövetség (lengyelül Związek Pruski, lettül Prūsijas konfederācija, angolul Prussian Confederation, németül Preußischer Bund) 1440-ben létrehozott szövetségi tömörülés 53 poroszországi nemes (nemzetiségük szerint poroszok, németek, kasubok), 19 porosz város, köztük Danzig, Elbing és Thorn részvételével.
Új!!: Grünwaldi csata és Porosz Szövetség · Többet látni »
Poroszok
A poroszok a balti nyelvcsalád egy mára kihalt népe volt, a Visztula torkolatának vidékén, a Nemunas (Nyeman) folyó mentén és Kur-öböl környékén éltek a középkorban.
Új!!: Grünwaldi csata és Poroszok · Többet látni »
Poroszország (történeti)
A történeti Poroszország, másképp Ó-Poroszország egy ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebbrészt Oroszországhoz tartozó (Kalinyingrád és körzete) történelmi terület.
Új!!: Grünwaldi csata és Poroszország (történeti) · Többet látni »
Poznań
Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.
Új!!: Grünwaldi csata és Poznań · Többet látni »
Przemyśl
Przemyśl (IPA) város Lengyelországban, a Kárpátaljai vajdaságban, a San-folyó partján.
Új!!: Grünwaldi csata és Przemyśl · Többet látni »
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Új!!: Grünwaldi csata és Regény · Többet látni »
Rimini aranybulla
teuton lovagokat Poroszföldre A rimini aranybulla II. Frigyes német-római császár kiváltságleve, amit a Német Lovagrend nagymesterének, Salzai Hermannak nyújtott át az itáliai Rimini városában 1226.
Új!!: Grünwaldi csata és Rimini aranybulla · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Grünwaldi csata és Román nyelv · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Grünwaldi csata és Románok · Többet látni »
Sandomierz
Sandomierz (IPA:;;;;;; vagy Szondamér) lengyel város a Szentkereszt vajdaság sandomierzi járásában, a Visztula partján.
Új!!: Grünwaldi csata és Sandomierz · Többet látni »
Simon Lingwen
Simon Lingwen más néven Lengvenis, vagy Lengvenis Algirdaitis (1355/60 körül – 1431. június 19.) litván herceg, később novgorodi fejedelem 1389-től 1392-ig, majd 1406-tól 1411-ig.
Új!!: Grünwaldi csata és Simon Lingwen · Többet látni »
Stębark
Stębark (németül Tannenberg, azaz „Fenyves hegy”) falu Észak-Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban, Ostróda járásban, Grunwald községben.
Új!!: Grünwaldi csata és Stębark · Többet látni »
Szamogitia
Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.
Új!!: Grünwaldi csata és Szamogitia · Többet látni »
Szent György
Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.
Új!!: Grünwaldi csata és Szent György · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: Grünwaldi csata és Szilézia · Többet látni »
Szmolenszk
Szmolenszk (oroszul Смоленск) város Oroszországban, a Dnyeper folyó partján, Moszkvától 360 kilométerre nyugat-délnyugatra.
Új!!: Grünwaldi csata és Szmolenszk · Többet látni »
Szovjetszk (Kalinyingrádi terület)
Szovjetszk (oroszul Советск) város Oroszországban, a Kalinyingrádi területen, a Nyeman folyó partján.
Új!!: Grünwaldi csata és Szovjetszk (Kalinyingrádi terület) · Többet látni »
Tannenbergi csata (1914)
A tannenbergi csata az első világháború keleti frontján zajlott le az Orosz Birodalom és a Német Birodalom között.
Új!!: Grünwaldi csata és Tannenbergi csata (1914) · Többet látni »
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Új!!: Grünwaldi csata és Tatárok · Többet látni »
Tizenhárom éves háború
A tizenhárom éves háború Lengyelország és a Német Lovagrend közt dúló hosszú háború (1454–66).
Új!!: Grünwaldi csata és Tizenhárom éves háború · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Grünwaldi csata és Ukránok · Többet látni »
Ulrich von Jungingen
Ulrich von Jungingen a Német Lovagrend nagymestere.
Új!!: Grünwaldi csata és Ulrich von Jungingen · Többet látni »
Varmia-mazúriai vajdaság
right A Varmia-Mazúrai vajdaság,, közigazgatási egység, egyike Lengyelország 1999-ben alkotott 16 vajdaságának.
Új!!: Grünwaldi csata és Varmia-mazúriai vajdaság · Többet látni »
Vavkaviszk
Vavkaviszk (belarusz nyelven Ваўкавыск, lengyelül Wołkowysk, oroszul Волковыск, litvánul Volkovyskas) város Fehéroroszország északnyugati részén, a Hrodnai területen, a Rossz és a várost átszelő Vavkavija folyók összefolyásánál.
Új!!: Grünwaldi csata és Vavkaviszk · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Grünwaldi csata és Velencei Köztársaság · Többet látni »
Vicebszk
Vicebszk (régebben oroszosan: Vityebszk; belarusz betűkkel: Віцебск; orosz betűkkel: Витебск; lengyel írással: Witebsk) járási jogú nagyváros Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület és a Vicebszki járás székhelye, az ország 4.
Új!!: Grünwaldi csata és Vicebszk · Többet látni »
Vilnius
Vilnius (2011) Vilnius (belaruszul: Вільня/Vilnia és (régebben)) Litvánia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Grünwaldi csata és Vilnius · Többet látni »
Visztula
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.
Új!!: Grünwaldi csata és Visztula · Többet látni »
Vytautas litván nagyfejedelem
Vytautas, régiesen Vitold (belarusz nyelven Вітаўт / Vitaut, ukránul Вітовт / Vitovt, oroszul Витовт / Vitovt; lengyelül Witold kb. 1350 – 1430. október 27.), Litvánia nagyfejedelme 1392-től 1430-ig.
Új!!: Grünwaldi csata és Vytautas litván nagyfejedelem · Többet látni »
Wieluń
Wieluń (kiejtése): város Lengyelországban.
Új!!: Grünwaldi csata és Wieluń · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Grünwaldi csata és Zsigmond magyar király · Többet látni »
Zsizska János
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jan Žižka.
Új!!: Grünwaldi csata és Zsizska János · Többet látni »
1226
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1226 · Többet látni »
1233
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1233 · Többet látni »
1234
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1234 · Többet látni »
1237
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1237 · Többet látni »
1283
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1283 · Többet látni »
1290
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1290 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Grünwaldi csata és 13. század · Többet látni »
1309
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1309 · Többet látni »
1385
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1385 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Grünwaldi csata és 14. század · Többet látni »
1404
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1404 · Többet látni »
1408
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1408 · Többet látni »
1409
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1409 · Többet látni »
1410
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1410 · Többet látni »
1411
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1411 · Többet látni »
1414
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1414 · Többet látni »
1422
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1422 · Többet látni »
1431
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1431 · Többet látni »
1432
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1432 · Többet látni »
1435
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1435 · Többet látni »
1440
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1440 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Grünwaldi csata és 15. század · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1914 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1944 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Grünwaldi csata és 1960 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Grünwaldi csata és 20. század · Többet látni »