Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Greifswald és Szczecin

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Greifswald és Szczecin

Greifswald vs. Szczecin

Greifswald német város Mecklenburg-Elő-Pomeránia északkeleti részén, a Ryck folyó mentén, 5 km-re a Balti-tenger Greifswalder Bodden nevű öblétől fekszik. Szczecin, IPA:; kasub nyelven: Sztetëno;, korábban Alten Stettin) Lengyelország egyik nagyvárosa, kikötő az Odera partján, 60 km-re a Balti-tengertől. A Nyugat-pomerániai vajdaság székhelye. A 2014. évi népszámlálás szerint a lakosság lélekszáma: 408 105.

Közötti hasonlóságok Greifswald és Szczecin

Greifswald és Szczecin 9 közös dolog (a Uniópédia): Balti-tenger, Berlin, Harmincéves háború, Lengyelország, Második világháború, Németország, Porosz Királyság, Wrocław, 19. század.

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Balti-tenger és Greifswald · Balti-tenger és Szczecin · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Berlin és Greifswald · Berlin és Szczecin · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Greifswald és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Szczecin · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Greifswald és Lengyelország · Lengyelország és Szczecin · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Greifswald és Második világháború · Második világháború és Szczecin · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Greifswald és Németország · Németország és Szczecin · Többet látni »

Porosz Királyság

A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.

Greifswald és Porosz Királyság · Porosz Királyság és Szczecin · Többet látni »

Wrocław

Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.

Greifswald és Wrocław · Szczecin és Wrocław · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Greifswald · 19. század és Szczecin · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Greifswald és Szczecin

Greifswald 42 kapcsolatokat, ugyanakkor Szczecin 102. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 6.25% = 9 / (42 + 102).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Greifswald és Szczecin. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: