Közötti hasonlóságok Gilgames-eposz és Uruk
Gilgames-eposz és Uruk 17 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Újbabiloni Birodalom, Óbabiloni Birodalom, Babilon, Enlil, Eposz, Eufrátesz, Gilgames, I. e. 1. évezred, III. uri dinasztia, Istár, Kis (település), Lagas, Mezopotámia, Sumer nyelv, Sumerek, Uruki epikus ciklus.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Gilgames-eposz · Akkád nyelv és Uruk ·
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Újbabiloni Birodalom és Gilgames-eposz · Újbabiloni Birodalom és Uruk ·
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Gilgames-eposz · Óbabiloni Birodalom és Uruk ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilon és Gilgames-eposz · Babilon és Uruk ·
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Enlil és Gilgames-eposz · Enlil és Uruk ·
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Eposz és Gilgames-eposz · Eposz és Uruk ·
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Eufrátesz és Gilgames-eposz · Eufrátesz és Uruk ·
Gilgames
Gilgames Uruk ötödik királya, Lugalbanda fia, aki i. e. 2650 körül uralkodott.
Gilgames és Gilgames-eposz · Gilgames és Uruk ·
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Gilgames-eposz és I. e. 1. évezred · I. e. 1. évezred és Uruk ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Gilgames-eposz és III. uri dinasztia · III. uri dinasztia és Uruk ·
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Gilgames-eposz és Istár · Istár és Uruk ·
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Gilgames-eposz és Kis (település) · Kis (település) és Uruk ·
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Gilgames-eposz és Lagas · Lagas és Uruk ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Gilgames-eposz és Mezopotámia · Mezopotámia és Uruk ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Gilgames-eposz és Sumer nyelv · Sumer nyelv és Uruk ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Gilgames-eposz és Sumerek · Sumerek és Uruk ·
Uruki epikus ciklus
Az uruki epikus ciklus a sumer hőseposzok gyűjtőneve, az epika és ezen belül az eposzköltészet legrégebbi ismert darabjai.
Gilgames-eposz és Uruki epikus ciklus · Uruk és Uruki epikus ciklus ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Gilgames-eposz és Uruk
- Mi van a közös Gilgames-eposz és Uruk
- Közötti hasonlóságok Gilgames-eposz és Uruk
Összehasonlítását Gilgames-eposz és Uruk
Gilgames-eposz 52 kapcsolatokat, ugyanakkor Uruk 99. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 11.26% = 17 / (52 + 99).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Gilgames-eposz és Uruk. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: