Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Geometria és Matematika

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Geometria és Matematika

Geometria vs. Matematika

Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása. Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Közötti hasonlóságok Geometria és Matematika

Geometria és Matematika 21 közös dolog (a Uniópédia): Axióma, Bolyai János, Carl Friedrich Gauss, Csoportelmélet, Dedukció, Differenciálgeometria, Diszkrét geometria, Eukleidész (matematikus), Fizika, Kúpszelet, Kombinatorika, Koordinátageometria, Logika, Matematikafilozófia, Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, Projektív geometria, Térfogat, Terület (matematika), Thalész, Topológia, Véges geometria.

Axióma

Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amelyet adottnak veszünk az érvelések során.

Axióma és Geometria · Axióma és Matematika · Többet látni »

Bolyai János

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.

Bolyai János és Geometria · Bolyai János és Matematika · Többet látni »

Carl Friedrich Gauss

Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.

Carl Friedrich Gauss és Geometria · Carl Friedrich Gauss és Matematika · Többet látni »

Csoportelmélet

A matematikában, azon belül az absztrakt algebrában a csoportelmélet a csoport nevű algebrai struktúrával foglalkozik.

Csoportelmélet és Geometria · Csoportelmélet és Matematika · Többet látni »

Dedukció

Dedukció vagy levezetés, bizonyítás logikai fogalom.

Dedukció és Geometria · Dedukció és Matematika · Többet látni »

Differenciálgeometria

ultrapárhuzamos vonal A differenciálgeometria a matematika azon ága, amely a differenciálszámítás, az integrálszámítás és a lineáris algebra módszereinek segítségével tanulmányozza a geometria problémáit.

Differenciálgeometria és Geometria · Differenciálgeometria és Matematika · Többet látni »

Diszkrét geometria

A diszkrét geometria metrikus és kombinatorikus szempontból vizsgálja különböző geometriai objektumok tulajdonságait és konstrukcióját.

Diszkrét geometria és Geometria · Diszkrét geometria és Matematika · Többet látni »

Eukleidész (matematikus)

Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) egyiptomi hellenisztikus matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.

Eukleidész (matematikus) és Geometria · Eukleidész (matematikus) és Matematika · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Fizika és Geometria · Fizika és Matematika · Többet látni »

Kúpszelet

KúpszeletekKúpszeletek táblázata, ''Cyclopaedia'', 1728 A matematikában a kúpszelet olyan síkgörbe, mely egy kúp, pontosabban egyenes körkúp és sík metszeteként jön létre.

Geometria és Kúpszelet · Kúpszelet és Matematika · Többet látni »

Kombinatorika

A kombinatorika (szó szerinti jelentése „kapcsolástan”) a matematika azon területe, amely egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik.

Geometria és Kombinatorika · Kombinatorika és Matematika · Többet látni »

Koordinátageometria

A koordinátageometria, más néven analitikus geometria a geometriai fogalmaknak algebrai fogalmakat feleltet meg, azaz mind a síkbeli, mind a térbeli geometriai alakzatokhoz mennyiséget rendel.

Geometria és Koordinátageometria · Koordinátageometria és Matematika · Többet látni »

Logika

A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Geometria és Logika · Logika és Matematika · Többet látni »

Matematikafilozófia

Matematikaszobor Marosvásárhelyen A matematikafilozófia a filozófia azon ága, mely a matematikával foglalkozik (szemben a tudománnyal mint olyannal általában foglalkozó tudományfilozófiával, melynek nem tárgya külön a matematika természete, és ami nem jelenti külön egy-egy tudományág vizsgálatát), a matematikafilozófia az ún.

Geometria és Matematikafilozófia · Matematika és Matematikafilozófia · Többet látni »

Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij

Nyikolaj Lobacsevszkij Emlékműve Kazanyban (1896) Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, (Nyizsnyij Novgorod, 1792. december 1. – Kazany, 1856. február 24.) kiemelkedő orosz matematikus, aki Bolyai Jánossal egyidőben, de tőle függetlenül, a nemeuklideszi geometria egyik megteremtője.

Geometria és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij · Matematika és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij · Többet látni »

Projektív geometria

A projektív geometria a következőket jelentheti: 1.

Geometria és Projektív geometria · Matematika és Projektív geometria · Többet látni »

Térfogat

A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.

Geometria és Térfogat · Matematika és Térfogat · Többet látni »

Terület (matematika)

Példa átdarabolásra A terület a síkidomok kiterjedését jellemző mennyiség, ami szemléletesen azt mutatja meg, hogy mennyi anyag kell ahhoz, hogy az illető síkidomot lefedjük.

Geometria és Terület (matematika) · Matematika és Terület (matematika) · Többet látni »

Thalész

Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).

Geometria és Thalész · Matematika és Thalész · Többet látni »

Topológia

A topológia (régiesen: helyzetgeometria) a matematikának az a részterülete, amelyik az alakzatoknak a folytonos (vagyis szakítás, lyukasztás stb. nélküli) deformációk – nyújtások, csavarások stb.

Geometria és Topológia · Matematika és Topológia · Többet látni »

Véges geometria

A véges geometria a matematikának a véges sok pontból építkező geometriai rendszerekkel foglalkozó része (neve ellenére inkább a kombinatorika és a diszkrét matematika, mint a geometria részeként szokás tárgyalni).

Geometria és Véges geometria · Matematika és Véges geometria · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Geometria és Matematika

Geometria 55 kapcsolatokat, ugyanakkor Matematika 209. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 7.95% = 21 / (55 + 209).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Geometria és Matematika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: