Tartalomjegyzék
383 kapcsolatok: Aage Niels Bohr, Abdus Salam, Adam Riess, Alagúthatás, Alapvető kölcsönhatások, Albert A. Michelson, Albert Einstein, Alekszej Alekszejevics Abrikoszov, Alfred Kastler, Allotrópia, Amerikai Egyesült Államok, Andre Geim, Andrea Ghez, Andrej Dmitrijevics Szaharov, Anne L’Huillier, Antiproton, Anton Zeilinger, Argon, Arno Allan Penzias, Arthur Ashkin, Arthur B. McDonald, Arthur Compton, Asztrofizika, Atom, Atomóra, Atommag, Ausztria, Írország, Barry Barish, Békésy György, Belgium, Ben Roy Mottelson, Brian P. Schmidt, Buborékkamra, Burton Richter, Carl David Anderson, Carlo Rubbia, Charles Glover Barkla, Charles Thomson Rees Wilson, Ciklotron, Clinton Davisson, Compton-szórás, Cserenkov-effektus, Csillag, David J. Thouless, David J. Wineland, David Jonathan Gross, Dánia, Didier Queloz, Diffrakció, ... Bővíteni index (333 több) »
- Fizikai díjak
- Nobel-díj
Aage Niels Bohr
Aage Niels Bohr (Koppenhága, 1922. június 19. – Koppenhága, 2009. szeptember 8.) Nobel-díjas dán magfizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Aage Niels Bohr
Abdus Salam
Abdus Salam, (Jhang, Brit India, 1926. január 29. – Oxford, Egyesült Királyság, 1996. november 21.) Nobel-díjas pakisztáni fizikus, asztrofizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Abdus Salam
Adam Riess
Adam Guy Riess (Washington, 1969. december 16. –) amerikai csillagász, fizikus, a Johns Hopkins Egyetem professzora és a Space Telescope Science Institute kutatója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Adam Riess
Alagúthatás
Az alagúthatás (illetve alagúteffektus) kvantummechanikai jelenség.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Alagúthatás
Alapvető kölcsönhatások
A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Alapvető kölcsönhatások
Albert A. Michelson
Albert Abraham Michelson (Strzelno, 1852. december 19. – Pasadena, Kalifornia, 1931. május 9.) amerikai fizikus, 1907-ben első amerikaiként kapott Nobel-díjat a Michelson–Morley-kísérletért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Albert A. Michelson
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Albert Einstein
Alekszej Alekszejevics Abrikoszov
Alekszej Alekszejevics Abrikoszov (orosz nyelven: Алексе́й Алексе́евич Абрико́сов) (Moszkva, 1928. június 25. – Palo Alto, 2017. március 29.) fizikai Nobel-díjas orosz-amerikai elméleti fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Alekszej Alekszejevics Abrikoszov
Alfred Kastler
Alfred Kastler (Guebwiller, 1902. május 3. – Bandol, 1984. január 7.) Nobel-díjas francia (elzászi nemzetiségű) fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Alfred Kastler
Allotrópia
A gyémánt és a grafit a szén allotrop módosulatai Egy kémiai elemnek azonos halmazállapotú, de többféle molekulaszerkezetű vagy különböző kristályszerkezetű változatban való előfordulását allotrópiának nevezzük.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Allotrópia
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Amerikai Egyesült Államok
Andre Geim
Andre Geim, Sir, (oroszul Андре́й Константи́нович Гейм) (Szovjetunió, Szocsi, 1958. október 21. –) oroszországi német származású fizikus, In: Physics World. Februar 2006, S. 8 aki 2010-ben Konsztantyin Novoszjolovval közösen elnyerte a fizikai Nobel-díjat, a grafénnel kapcsolatos kutatásaikért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Andre Geim
Andrea Ghez
Andrea Ghez amerikai csillagász és asztrofizikus, aki elnyerte a 2020-as fizikai Nobel-díjat.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Andrea Ghez
Andrej Dmitrijevics Szaharov
Andrej Dmitrijevics Szaharov (Moszkva, 1921. május 21. – Moszkva, 1989. december 14.), orosz magfizikus, politikai menekült, az 1975.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Andrej Dmitrijevics Szaharov
Anne L’Huillier
Anne L’Huillier Nobel-díjas francia-svéd fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Anne L’Huillier
Antiproton
Az antiproton a proton antirészecskéje, egy antibarion.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Antiproton
Anton Zeilinger
Anton Zeilinger Nobel-díjas osztrák kvantumfizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Anton Zeilinger
Argon
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Argon
Arno Allan Penzias
Arno Allan Penzias (München, 1933. április 26. –) amerikai fizikus, az 1978-as fizikai Nobel-díj társnyertese, aki a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezésével szerzett magának hírnevet tudományos körökben.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Arno Allan Penzias
Arthur Ashkin
Arthur Ashkin (New York-Brooklyn, 1922. szeptember 2. – Rumson, New Jersey, 2020. szeptember 21.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Arthur Ashkin
Arthur B. McDonald
Arthur Bruce McDonald (Sydney, Új-Skócia, 1943. augusztus 29. –) Nobel-díjas kanadai asztrofizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Arthur B. McDonald
Arthur Compton
Arthur Holly Compton (Wooster, Ohio, 1892. szeptember 10. – Berkeley, Kalifornia, 1962. március 15.) amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Arthur Compton
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Asztrofizika
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Atom
Atomóra
Atomóra A NIST által bemutatott kicsinyített óra áramköri lapkája Atomórának olyan típusú órát nevezünk, melyben atomok rezgésszámát használják fel egy pontos frekvencia előállítására.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Atomóra
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Atommag
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Ausztria
Írország
Írország (angolul: Ireland, írül: Éire) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Írország
Barry Barish
Barry Barish.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Barry Barish
Békésy György
Békésy György (Georg von Békésy) (Budapest, 1899. június 3. – Honolulu, 1972. június 13.) magyar–amerikai biofizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Békésy György
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Belgium
Ben Roy Mottelson
Ben Roy Mottelson (Chicago, Illinois, 1926. július 9. – Koppenhága, 2022. május 13.) amerikai születésű, 1971-től dán, amerikai fizikus volt.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Ben Roy Mottelson
Brian P. Schmidt
Brian P. Schmidt (Missoula, Montana, 1967. február 24. –) amerikai születésű ausztrál csillagász és fizikus, jelenleg az Ausztrál Nemzeti Egyetem Mount Stromlo Obszervatóriumának asztrofizikusa.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Brian P. Schmidt
Buborékkamra
A buborékkamra részei A buborékkamra egy túlhevített átlátszó folyadékkal töltött edény, melyet a rajta áthaladó elektromosan töltött részecskék észlelésére használnak.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Buborékkamra
Burton Richter
Burton Richter (New York-Brooklyn, 1931. március 22. – Stanford, Kalifornia, 2018. július 18.) amerikai fizikus, aki 1976-ban Nobel-díjat kapott Samuel Tinggel a J/ψ-részecske nevű szubatomi részecske felfedezéséért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Burton Richter
Carl David Anderson
Anderson mezonok után kutat 1937-ben Carl David Anderson (New York, 1905. szeptember 3. – San Marino, Kalifornia, 1991. január 11.) Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Carl David Anderson
Carlo Rubbia
Carlo Rubbia Carlo Rubbia (Gorizia, 1934. március 31. –) Nobel-díjas olasz fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Carlo Rubbia
Charles Glover Barkla
Charles Glover Barkla (1877. június 7. – 1944. október 23.) Nobel-díjas angol fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Charles Glover Barkla
Charles Thomson Rees Wilson
Charles Thomson Rees Wilson (Glencorse, 1869. február 14. – Carlops (Edinburgh közelében), 1959. november 15.) Nobel-díjas skót fizikus, a ködkamra kifejlesztője.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Charles Thomson Rees Wilson
Ciklotron
A ciklotron olyan részecskegyorsító, amelyben töltött részecskék (például protonok, ionok) mágneses tér hatására spirális pályán haladnak belülről kifelé.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Ciklotron
Clinton Davisson
Clinton Davisson (balra) és Lester Halbert Germer (jobbra) Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22. – Charlottesville, Virginia, 1958. február 1.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Clinton Davisson
Compton-szórás
A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény rugalmatlan szóródása anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Compton-szórás
Cserenkov-effektus
A Cserenkov-sugárzás látható fényként jelenik meg egy kísérleti reaktorban Ha egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske, akkor elektromágneses sugárzást bocsát ki kúp alakban.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Cserenkov-effektus
Csillag
date.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Csillag
David J. Thouless
David James Thouless Nobel- és Wolf-díjas brit-amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és David J. Thouless
David J. Wineland
Nobel-díj nyertesek, 2012 David Jeffrey Wineland (Milwaukee, Wisconsin, 1944. február 24. –) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és David J. Wineland
David Jonathan Gross
David Jonathan Gross (Washington, 1941. február 19. –) amerikai fizikus és húrelmélet kutató.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és David Jonathan Gross
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Dánia
Didier Queloz
Didier Patrick Queloz svájci csillagász, aki elnyerte a 2019-es fizikai Nobel-díjat.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Didier Queloz
Diffrakció
A diffrakció vagy elhajlás a fizikában egy olyan hullámtani jelenség, mely a hullám terjedése közben következik be, ha a hullámhosszával összemérhető méretű akadállyal találkozik.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Diffrakció
Donna Strickland
Donna Theo Strickland (Guelph, 1959. május 27. –) kanadai optikai fizikus és úttörő a lézerimpulzusok kutatásában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Donna Strickland
Doppler-effektus
A hullámforrás balra mozog. A frekvencia nagyobb a bal oldalon, és alacsonyabb a jobb oldalon A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-jelenség, esetleg Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Doppler-effektus
Duncan Haldane
Frederick Duncan Michael Haldane (London, 1951. szeptember 14. –) Nobel-díjas brit-szlovén fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Duncan Haldane
Edward Mills Purcell
Edward Mills Purcell (Taylorville, Illinois, 1912. augusztus 30. – Cambridge, Massachusetts, 1997. március 7.) amerikai fizikus, aki 1952-ben Felix Blochhal megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a mágneses magrezonancia felfedezéséért folyadékokban és szilárd anyagokban.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Edward Mills Purcell
Edward Victor Appleton
Edward Victor Appleton katonaként Sir Edward Victor Appleton (Bradford, 1892. szeptember 6. – Edinburgh, 1965. április 21.) Nobel-díjas brit csillagász, fizikus, az ionoszféra létezését mérésekkel igazolta.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Edward Victor Appleton
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Egyesült Királyság
Elektrogyenge kölcsönhatás
Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Elektrogyenge kölcsönhatás
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Elektron
Elektronmikroszkóp
Az 1933-ban Ernst Ruska által készített elektronmikroszkóp hangya képe pásztázó elektronmikroszkóppal felnagyítva Az elektronmikroszkóp egy olyan mikroszkóp, ami elektronnyalábot – nagy sebességre felgyorsított elektronokat – használ a megfigyelendő tárgy leképezésére.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Elektronmikroszkóp
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Elemi részecske
Elemi töltés
Az elemi töltés egy fizikai állandó, melynek értéke a CODATA 2017-es ajánlása szerint: e.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Elemi töltés
Elméleti fizika
Féregjárat: Einstein-Rosen híd (művészi ábrázolás) Az elméleti fizika a fizika azon ága, amely matematikai modellek és fizikai absztrakciók segítségével észszerűsíti, magyarázza és előrevetíti a természetben előforduló jelenségeket.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Elméleti fizika
Enrico Fermi
Enrico Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Enrico Fermi
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Erős kölcsönhatás
Ernest Lawrence
Rabi Fermi és Lawrence (balról jobbra) Ernest Orlando Lawrence (Canton, Dél-Dakota, 1901. augusztus 8. – Palo Alto, Kalifornia 1958. augusztus 27.) amerikai Nobel-díjas fizikus, aki leginkább a ciklotron feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásának kidolgozásáról ismert.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Ernest Lawrence
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Ernest Rutherford
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Erwin Schrödinger
Fáziskontraszt-mikroszkóp
Fáziskontraszt-mikroszkóp Fáziskontraszt-mikroszkóp kondenzorja A fáziskontraszt-mikroszkóp egy olyan fénymikroszkóp, amiben a leképezésben részt vevő fénynyalábok útjában a nyalábok alakját formáló és a közöttük lévő fáziskülönbséget befolyásoló optikai elemek vannak, így a nyalábok közötti interferencia eredményeképpen a mikroszkóp által létrehozott képen jobb lesz a kontraszt.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Fáziskontraszt-mikroszkóp
Félvezető
Czochralski-módszerrel készült egykristály szilíciumtömb A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Félvezető
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Fényelektromos jelenség
Feketetest-sugárzás
A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Feketetest-sugárzás
Felix Bloch
Felix Bloch (1905. október 23. – 1983. szeptember 10.) svájci fizikus, aki kivándorlása után főként az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Felix Bloch
Ferromágnesség
A ferromágneses anyagban a mágneses momentumok a mikroszkópikus rendezettség állapotában vannak. A ferromágnesség a gyűjtőneve mindazon jelenségeknek, melyek során bizonyos anyagok (mint például a vas) állandó mágnesként viselkednek, vagy erősen kölcsönhatnak a mágnessel (vonzzák vagy taszítják egymást).
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Ferromágnesség
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Fizika
Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok névsora.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
François Englert
François Englert (Etterbeek, Belgium, 1932. november 6. –) Nobel-díjas belga elméleti fizikus, egyetemi tanár.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és François Englert
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Franciaország
Francis William Aston
Francis William Aston (Harbone, 1877. szeptember 1. – Cambridge, 1945. november 20.) Nobel-díjas angol fizikus, a tömegspektrográf megalkotója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Francis William Aston
Franck–Hertz-kísérlet
A James Franck és Gustav Hertz német fizikusok által 1914-ben a Berlini Egyetemen elvégzett Franck–Hertz-kísérlet volt az első, amely a Bohr-modell atomi energianívóinak létezését a fénykibocsátástól függetlenül is igazolta.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Franck–Hertz-kísérlet
Frank Wilczek
Frank Wilczek (Mineola, New York, 1951. május 15. –) fizikai Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, matematikus, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Frank Wilczek
Frederick Reines
Frederick Reines (Paterson, New Jersey, 1918. március 16. – Orange, Kalifornia, 1998. augusztus 26.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Frederick Reines
Gabriel Lippmann
Jonas Ferdinand Gabriel Lippmann (Bouneweg, ma Luxembourg része, 1845. augusztus 16. – SS France, Atlanti-óceán, 1921. július 13.) francia-luxemburgi fizikus és feltaláló.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Gabriel Lippmann
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Gamma-sugárzás
Gábor Dénes (fizikus)
Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg) (Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Gábor Dénes (fizikus)
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Gáz
Gérard Mourou
Gérard Mourou (Albertville, 1944. június 22. –) Nobel-díjas francia fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Gérard Mourou
George Paget Thomson
George Paget Thomson Sir (Cambridge, 1892. május 3. – Cambridge, 1975. szeptember 10.) angol fizikus, az ugyancsak Nobel-díjas sir Joseph John Thomson (J.J. Thomson) fizikus fia.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és George Paget Thomson
George Smoot
George Fitzgerald Smoot III (Yukon, Florida, 1945. február 20. –) amerikai asztrofizikus és kozmológus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és George Smoot
Georges Charpak
Georges Charpak (Dąbrowica, 1924. augusztus 1. – Párizs, 2010. szeptember 29.) francia fizikus, aki 1992-ben fizikai Nobel-díjat kapott a sokszálas proporcionális kamra feltalálásáért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Georges Charpak
Gerardus ’t Hooft
Gerardus („Gerard”) ’t Hooft (Den Helder, 1946. július 5. –) a holland Utrechti Egyetem Nobel-díjas elméleti fizika professzora.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Gerardus ’t Hooft
Giorgio Parisi
Giorgio Parisi olasz fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Giorgio Parisi
Grafén
A grafén a szén egy nanoszerkezetű allotrop módosulata, egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg, melyet méhsejtrácsos elrendezésben álló szénatomok alkotnak.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Grafén
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Gravitáció
Gravitációs hullám
Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Gravitációs hullám
Guglielmo Marconi
Guglielmo Marconi (Bologna, 1874. április 25. – Róma, 1937. július 20.) olasz fizikus és mérnök, a drótnélküli távíró feltalálója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Guglielmo Marconi
Hall-effektus
áram irányával ellentétes) A Hall-effektus Edwin Hall által 1879-ben felfedezett jelenség, mely szerint, ha egy vezetőben vagy félvezetőben áram folyik, és azt mágneses térbe helyezzük, akkor az áramot hordozó részecskékre (fémeknél elektron) Lorentz-erő hat, ami azzal jár, hogy a vezető két oldalán potenciálkülönbség lesz.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Hall-effektus
Hannes Alfvén
Hannes Olof Gösta Alfvén (Norrköping, Svédország, 1908. május 30. – Djursholm, Svédország, 1995. április 2.) svéd Nobel-díjas plazmafizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Hannes Alfvén
Hans Albrecht Bethe
Hans Albrecht Bethe (Strasbourg, 1906. július 2. – Ithaca, New York, 2005. március 6.) német–amerikai Nobel-díjas fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Hans Albrecht Bethe
Hans Georg Dehmelt
Hans Georg Dehmelt (Görlitz, 1922. szeptember 9. – Seattle, Washington, 2017. március 7.) Nobel-díjas németországi születésű amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Hans Georg Dehmelt
Héjmodell
A héjmodell egyike a legkorábbi atommag-modelleknek.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Héjmodell
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Hélium
Heike Kamerlingh Onnes
Heike Kamerlingh Onnes (Groningen, Hollandia, 1853. szeptember 21. – Leiden, Hollandia, 1926. február 21.) holland Nobel-díjas fizikus, az alacsony hőmérsékletű technikák kutatója, a szupravezetés felfedezője.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Heike Kamerlingh Onnes
Hendrik Lorentz
Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Hendrik Lorentz
Henri Becquerel
Antoine Henri Becquerel (ejtsd: antoán anri bekerel) (Párizs, Franciaország, 1852. december 15. – Le Croisic, Bretagne, Franciaország, 1908. augusztus 25.) francia fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Henri Becquerel
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Hidrogén
Higgs-bozon
A ''nagy hadronütköztető gyűrű'' (LHC) fizikusai szimulálták, hogy milyen képet kell kapnunk a gyorsítóban, ha a fizikai elképzelésünk helyes a Higgs-bozonról. Ez egy lehetséges kép a CMS-kísérletben egy olyan eseményről, amelyben Higgs-bozon keletkezett Peter Higgs, a részecske névadója, 80.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Higgs-bozon
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Hollandia
Holográfia
A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Holográfia
Hugh David Politzer
Hugh David Politzer (New York, 1949. augusztus 31. –) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Hugh David Politzer
Hullámfüggvény
A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Hullámfüggvény
Igor Jevgenyjevics Tamm
Igor Tamm (teljes nevén Igor Jevgenyjevics Tamm,; Vlagyivosztok, 1895. július 8. – 1971. április 12., Moszkva) Nobel-díjas szovjet fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Igor Jevgenyjevics Tamm
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és India
Integrált áramkör
Multiplexelt 4 sztereó csatornás analóg-digitális átalakító IC Integrált áramkör nagyított belső képe Az integrált áramkör (röviden IC, az angol Integrated Circuit rövidítéséből) félvezető lapkán (esetleg lapkákon) kialakított nagyon kis méretű áramkör.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Integrált áramkör
Interferencia
'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik).
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Interferencia
Isidor Isaac Rabi
Isidor Isaac Rabi (Isador Rabi névváltozata is ismert) (Rymanów, 1898. július 29. – New York, 1988. január 11.) fizikai Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Isidor Isaac Rabi
J. Michael Kosterlitz
John Michael Kosterlitz (Aberdeen, 1943. június 22. –) Nobel-díjas brit-amerikai fizikus, a Brown Egyetem professzora.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és J. Michael Kosterlitz
Jack Kilby
Jack St.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Jack Kilby
James Chadwick
Sir James Chadwick (Cheshire, 1891. október 20. – Cambridge, 1974. július 24.) Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és James Chadwick
James Franck
James Franck (Hamburg, 1882. augusztus 26. – Göttingen, 1964. május 21.) Nobel-díjas német fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és James Franck
James Peebles
Philip James Edwin Peebles – kanadai-amerikai asztrofizikus és kozmológus, aki elnyerte a 2019-es fizikai Nobel-díjat.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és James Peebles
Jang Csen-ning
Jang Csen-ning (楊振寧 pinjin: Yáng Zhènníng, angolosított formában Chen Ning Franklin Yang) (Hofej, Anhuj, Kína, 1922. október 1. –) kínai-amerikai fizikus, aki a statisztikus fizika és a szimmetriaelvek területén dolgozott.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Jang Csen-ning
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Japán
Johannes Diderik van der Waals
Johannes Diderik van der Waals (Leiden, 1837. november 23. – Amszterdam, 1923. március 8.) Nobel-díjas holland fizikus, a termodinamika egyik úttörője, a gázok és folyadékok állapotegyenletének megalkotója (Van der Waals-egyenlet).
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Johannes Diderik van der Waals
Johannes Hans Daniel Jensen
Jensen emléktáblája a Heidelbergi Egyetem Elméleti Fizikai Intézetében Johannes Hans Daniel Jensen (Hamburg, 1907. június 25. – Heidelberg, 1973. február 11.) német atomfizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Johannes Hans Daniel Jensen
Johannes Stark
Johannes Stark (Schickenhof (Freihung), 1874. április 15. – Traunstein, 1957. június 21.) fizikai Nobel-díjas német fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Johannes Stark
John Bardeen
John Bardeen (Madison, Wisconsin, 1908. május 23. – Boston, Massachusetts, 1991. január 30.) amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és John Bardeen
John C. Mather
John Cromwell Mather (Roanoke, Virginia, 1946. augusztus 27. –) Nobel-díjas amerikai asztrofizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és John C. Mather
John Cockcroft
Sir John Douglas Cockcroft (Todmorden, Yorkshire. 1897. május 27. – Cambridge, 1967. szeptember 18.) fizikai Nobel-díjas angol fizikus, az angol radarrendszer kifejlesztőinek egyike.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és John Cockcroft
John William Strutt
Báró John William Strutt, III.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és John William Strutt
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Joseph John Thomson
Jukava Hideki
Jukava Hideki (湯川秀樹, nyugaton Hideki Yukawa) (Tokió, 1907. január 23. – Kiotó, 1981. szeptember 8.) elméleti fizikus, az első japán Nobel-díjas.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Jukava Hideki
Julian Schwinger
Julian Seymour Schwinger (New York, 1918. február 12. – Los Angeles, 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Julian Schwinger
Kanada
Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kanada
Karl Ferdinand Braun
Karl Ferdinand Braun (Fulda, 1850. június 6. – New York, 1918. április 20.) német feltaláló, Nobel-díjas fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Karl Ferdinand Braun
Katódsugárzás
Crookes-cső Működő Crookes-cső Katódsugarak eltérülése mágneses mezőben Katódsugarak eltérülése ellentétes irányú mágneses mezőben 250x250px A katódsugárzás a katódsugárcsőben kialakuló elektronsugárzás hagyományos elnevezése.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Katódsugárzás
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kémiai elem
Kémiai Nobel-díj
A kémiai Nobel-díj egyike az Alfred Bernhard Nobel által alapított Nobel-díjnak.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kémiai Nobel-díj
Kétneutrínó-kísérlet
A kétneutrínó-kísérlet Leon Max Lederman, Melvin Schwartz, Jack Steinberger amerikai fizikusok és munkatársaik által elvégzett kísérlet, melynek eredményeként kiderült, hogy nem csak egyféle neutrínó van.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kétneutrínó-kísérlet
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kína
Ködkamra
Wilson-féle ködkamra működés közben A ködkamrában látható nyomvonalak értelmezése A diffúziós ködkamra (másképpen Wilson-kamra) ionizáló sugárzások, töltött részecskék nyomát képes megmutatni.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Ködkamra
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kettőscsillag
Kip Thorne
Kip Stephen Thorne (Logan, Utah, 1940. június 1. –) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, jelentősen hozzájárult a gravitációs fizikai és az asztrofizikai kutatásokhoz.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kip Thorne
Klaus Hasselmann
Klaus Hasselmann német fizikus, oceanográfus, klímakutató.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Klaus Hasselmann
Klaus von Klitzing
Klaus von Klitzing (Schroda, 1943. június 28. –) német fizikus, aki a kvantum Hall-effektus felfedezésével vált ismertté, s amiért 1985-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Klaus von Klitzing
Koherencia (fizika)
A koherencia a fizikában a hullámok olyan tulajdonsága, ami két egymással találkozó hullám közötti viszonyt jellemez.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Koherencia (fizika)
Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov
Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov (Nyizsnyij Tagil, 1974. augusztus 23. –) brit-orosz fizikus, aki a grafén kutatása terén elért eredményeiért, Andre Geimmel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott 2010-ben.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov
Kosiba Maszatosi
Kosiba Maszatosi (小柴昌俊, nyugaton Masatoshi Koshiba) (Tojohasi, Japán, 1926. szeptember 19. – Tokió, 2020. november 12.) Nobel-díjas japán fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kosiba Maszatosi
Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
WMAP kép a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeiről ''(2003 június)'' A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
Kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kozmikus sugárzás
Krausz Ferenc
Krausz Ferenc (Mór, 1962. május 17. –) Németországban élő és kutató Nobel-díjas, In memoriam Gábor Dénes-díszokleveles magyar fizikus, aki rendelkezik osztrák állampolgársággal is.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Krausz Ferenc
Kristály
Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kristály
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kvantum-elektrodinamika
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kvantummechanika
Kvark
right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Kvark
Lénárd Fülöp
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Lénárd Fülöp
Lézer
Különböző hullámhosszú látható fényt kibocsátó lézerek:piros: 635 nm, 660 nm zöld: 520 nm, 532 nm kék: 405 nm, 445 nm A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Lézer
Leo Esaki
Esaki Leo (született: Esaki Reona, japánul: 江崎 玲於奈) (Oszaka, 1925. március 12. –) japán fizikus, 1973-ban Ivan Giaeverrel és Brian Josephsonnal megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Leo Esaki
Leon Max Lederman
Leon Max Lederman (New York, 1922. július 15. – Rexburg, Idaho, 2018. október 3.) Nobel-díjas amerikai kísérleti részecskefizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Leon Max Lederman
Lepton
A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Lepton
Lev Davidovics Landau
Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Lev Davidovics Landau
Li Cseng-tao
Li Cseng-tao (李政道 Pinyin: Lǐ Zhèngdào, angolosított nevén Tsung-Dao Lee) (Sanghaj, 1926. november 24. –) kínai-amerikai fizikus, aki a nagyenergiájú részecskefizika, a szimmetriaelvek és a statisztikus fizika területén dolgozott.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Li Cseng-tao
Louis de Broglie
Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Louis de Broglie
Luis Walter Alvarez
Luis Walter Alvarez (San Francisco, Kalifornia, 1911. június 13. – Berkeley, Kalifornia, 1988. szeptember 1.) fizikai Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Luis Walter Alvarez
Magfizika
A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Magfizika
Magnetohidrodinamika
A napszél MHD-i szimulációja A ''Yamato 1'' hajó, az első működő MHD meghajtású prototípus Kóbe (Japán) kikötőjében (15 km/h sebességre volt képes) A magnetohidrodinamika (MHD) az a tudományág, amely az elektromos vezetőképességű folyadékok, ionizált gázok külső és/vagy önmaguk által generált elektromágneses erőterekben bekövetkezett mozgását tárgyalja önkonzisztens módon.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Magnetohidrodinamika
Magreakció
A magreakció során két atommag ütközik, és ennek eredményeképp más atommagokat kapunk.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Magreakció
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Magyarország
Maria Goeppert-Mayer
Maria Goeppert-Mayer (Kattowitz, Lengyelország, 1906. június 28. – San Diego, Kalifornia, 1972. február 20.) lengyel születésű amerikai elméleti fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Maria Goeppert-Mayer
Marie Curie
Maria Salomea Skłodowska-Curie (Varsó, 1867. november 7. – Passy, 1934. július 4.) lengyel fizikus és vegyész, aki Franciaországban élt és tudományos eredményeit is itt érte el.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Marie Curie
Martin Lewis Perl
Martin Lewis Perl (New York, 1927. június 24. – Palo Alto, Kalifornia, 2014. szeptember 30.) amerikai fizikus, aki 1995-ben kapott fizikai Nobel-díjat a tau-lepton felfedezéséért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Martin Lewis Perl
Martinus Veltman
Martinus Justinus Godefriedus Veltman (Waalwijk, Hollandia, 1931. június 27. – Bilthoven, 2021. január 4.) Nobel-díjas holland fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Martinus Veltman
Max Born
Max Born (Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Max Born
Max Planck
Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Max Planck
Max von Laue
Max Theodor Felix von Laue (1879. október 9. – 1960. április 24.), Nobel-díjas német fizikus, a röntgenkrisztallográfia elméletének megalkotója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Max von Laue
Mézer
Hidrogén rádiófrekvenciás kisülése, az első eleme a hidrogén mézernek A mézer olyan eszköz, amely koherens elektromágneses hullámokat hoz létre és sugároz ki.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Mézer
Mössbauer-effektus
Mössbauer-elmélet sematikus ábra Bizonyos atommagok gamma-sugarak (gamma-foton) elnyelésekor az elnyelt sugárzást visszasugározzák, mégpedig megnövekedett hullámhossz tartományban.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Mössbauer-effektus
Melvin Schwartz
Melvin Schwartz (New York, 1932. november 2. – Twin Falls, Idaho, 2006. augusztus 28.) amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Melvin Schwartz
Mezon
A pozitív pion A 0-+ mezonnonett Az 1- - mezonnonett A mezonok kvarkokból felépülő szubatomi részecskék, amelyek egész spinnel rendelkeznek.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Mezon
Michel Mayor
Michel Gustave Édouard Mayor svájci asztrofizikus, a Genfi Egyetem csillagászati tanszékének professor emeritusa, 2019-ben James Peebles kozmológussal és Didier Queloz csillagásszal megosztva elnyerte a fizikai Nobel-díjat.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Michel Mayor
Michelson-interferométer
Michelson-interferométer A Michelson-interferométer (1887) Albert A. Michelson és Edward Morley által kifejlesztett interferométer, mely rendkívül pontos távolságmérést tesz lehetővé.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Michelson-interferométer
Murray Gell-Mann
Murray Gell-Mann (New York, 1929. szeptember 15. – Santa Fe, 2019. május 24.) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Murray Gell-Mann
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Németország
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Neutrínó
Neutrínóoszcilláció
A neutrínóoszcilláció egy kvantummechanikai jelenség, mely során a neutrínó háromfajta íze (elektron, müon, tau) átalakul egymásba.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Neutrínóoszcilláció
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Neutron
Nicolaas Bloembergen
Nicolaas Bloembergen (Dordrecht, 1920. március 11. – Tucson, Arizona, 2017. szeptember 5.) Nobel-díjas holland-amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Nicolaas Bloembergen
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Niels Bohr
Nikkel
A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Nikkel
Nobel-békedíj
Oslóban A Nobel-békedíj átadása, 2010 A Nobel-békedíj vagy béke-Nobel-díj egyike a hat Nobel-díjnak, melyeket a svéd iparmágnás és feltaláló, Alfred Nobel hagyatéka révén osztanak ki.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Nobel-békedíj
Nobel-díj
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról Nobel-díjak eloszlása országok szerint A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Nobel-díj
Nukleon
A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Nukleon
Nyikolaj Gennagyijevics Baszov
Nyikolaj Gennagyijevics Baszov (oroszul Николай Геннадиевич Басов) (Uszmany (ma Lipecki terület), 1922. december 14. – Moszkva, 2001. július 1.) Nobel-díjas orosz fizikus, a kvantumelektronika egyik megalapítója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Nyikolaj Gennagyijevics Baszov
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Olaszország
Optika
Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Optika
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Oroszország
Otto Stern
Otto Stern (Żory, Felső-Szilézia 1888. február 17. – Berkely, Kalifornia, 1969. augusztus 17.) német származású, 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Otto Stern
Owen Willans Richardson
Niels Bohr (felül), Owen Willans Richardson (alul) 1927-ben a Solvay konferencián Sir Owen Willans Richardson, a Királyi Társaság tagja (FRS) (1879. április 26. – 1959. február 15.) brit fizikus volt, aki 1928-ban a termikus emisszió területén végzett kutatásai során felfedezett Richardson-törvényért fizikai Nobel-díjat kapott.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Owen Willans Richardson
Pakisztán
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Pakisztán
Patrick Blackett
Patrick Blackett Nobel-díjas angol fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Patrick Blackett
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Paul Dirac
Pauli-elv
Az elvet megfogalmazó Wolfgang Pauli A Pauli-elv (vagy Pauli-féle kizárási elv) a kvantummechanika egyik törvénye, amely azt mondja ki, hogy két azonos fermion (félegész spinű részecske) nem foglalhatja el ugyanazt a kvantumállapotot egy időben.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Pauli-elv
Pavel Alekszejevics Cserenkov
Pavel Alekszejevics Cserenkov (oroszul: Павел Алексеевич Черенков) (Novaja Csigla, 1904. július 28. – Moszkva, 1990. január 6.) Nobel-díjas szovjet fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Pavel Alekszejevics Cserenkov
Percy Williams Bridgman
Percy Williams Bridgman (Cambridge, Massachusetts, 1882. április 21. – Randolph, New Hampshire, 1961. augusztus 20.) amerikai kísérleti fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Percy Williams Bridgman
Peter Debye
Peter Joseph William Debye (hollandul: Petrus Josephus Wilhelmus Debije) (Maastricht, 1884. március 24. – Ithaca, 1966. november 2.) holland-amerikai fizikokémikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Peter Debye
Peter Grünberg
Peter Andreas Grünberg (Pilsen, 1939. május 18. – Jülich, 2018. április 7.) német fizikus, aki 2007-ben Nobel-díjat kapott a francia Albert Fert-tel az óriás mágneses ellenállás felfedezéséért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Peter Grünberg
Peter Higgs
Peter Ware Higgs (Newcastle upon Tyne, 1929. május 29. –) Nobel-díjas brit elméleti fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Peter Higgs
Philip Warren Anderson
Philip Warren Anderson (Indianapolis, Indiana, 1923. december 13. – Princeton, New Jersey, 2020. március 29.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Philip Warren Anderson
Pierre Agostini
Pierre Agostini (Tunisz, 1941. július 13. –) francia-amerikai kísérleti fizikus, aki az attoszekundumos fényimpulzusok jellemzésére szolgáló RABBITT (reconstruction of attosecond beating by interference of two-photon transitions) technika feltalálásáról ismert.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Pierre Agostini
Pierre Curie
Pierre Cienter Curie (Párizs, 1859. május 15. – Párizs, 1906. április 19.) fizikai Nobel-díjas (1903) francia fizikus, kémikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Pierre Curie
Pieter Zeeman
Zeeman által készített fénykép az általa felfedezett hatásról Pieter Zeeman (Zonnemaire, Zeeland, Hollandia, 1865. május 25. – Amszterdam, 1943. október 9.) holland fizikus aki 1902-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Hendrik Lorentzcel, amiért felfedezte a róla elnevezett Zeeman-effektust.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Pieter Zeeman
Pjotr Leonyidovics Kapica
Pjotr Leonyidovics Kapica (oroszul: Пётр Леонидович Капица; 1894. július 8. – 1984. április 8.) szovjet mérnök, atomfizikus, akadémikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Pjotr Leonyidovics Kapica
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Plazma
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Pozitron
Pulzár
A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Pulzár
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Radioaktivitás
Rainer Weiss
Rainer Weiss (sokszor Rai Weiss, Berlin, 1932. szeptember 29. –) német születésű amerikai fizikus, aki 2017-ben Nobel-díjat kapott a gravitációs hullámok kutatásában nyújtott munkájáért, Kip Thorne és Barry Barish fizikusokkal együtt.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Rainer Weiss
Raman-szórás
Molekulák, atomok vagy egyéb részecskék tudvalevően képesek fénykvantum kibocsátására vagy elnyelésére, ha a rezonanciafeltétel E.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Raman-szórás
Rádiócsillagászat
VLA rádió interferométer, New Mexico, USA A rádiócsillagászat a csillagászat olyan területe, amely az égi objektumokkal a rádióhullámok tartományában foglalkozik.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Rádiócsillagászat
Részecskedetektor
A részecskefizika területén részecskedetektoroknak vagy egyszerűen detektoroknak nevezzük a kozmikus sugárzásból, atommag-átalakulásból vagy nagy részecskegyorsítókból származó részecskék tulajdonságait (lendület, pálya, energia, sebesség, tömeg) vizsgáló eszközöket.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Részecskedetektor
Részecskefizika
A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Részecskefizika
Röntgencsillagászat
A röntgencsillagászat a csillagászat azon ága, mely megfigyeléseit a röntgentartományba eső sugárzások vizsgálatával végzi.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Röntgencsillagászat
Röntgensugárzás
A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Röntgensugárzás
Reinhard Genzel
Reinhard Genzel német fizikus, aki 2020-ben Nobel-díjat kapott.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Reinhard Genzel
Rezonancia
A rezonancia olyan gerjesztett kényszerrezgéseknél lép fel, amikor a gerjesztés frekvenciája a rezgésre kényszerített rendszer sajátfrekvenciájával megegyezik.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Rezonancia
Richard Feynman
Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Richard Feynman
Robert Betts Laughlin
Robert Betts Laughlin (Visalia, Kalifornia, 1950. november 1. –) amerikai fizikus, aki 1998-ban kapott fizikai Nobel-díjat a „a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák”.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Robert Betts Laughlin
Robert Coleman Richardson
Robert Coleman Richardson (Washington, 1937. június 26. – Ithaca, New York, 2013. február 19.) Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Robert Coleman Richardson
Robert Millikan
Millikan 23 évesen Robert Andrews Millikan (Morrison, Illinois, 1868. március 22. – San Marino, Kalifornia, 1953. december 19.) amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Robert Millikan
Robert Woodrow Wilson
Robert Woodrow Wilson (Houston, Texas, 1936. január 10. –) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás egyik felfedezője.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Robert Woodrow Wilson
Roger Penrose
Roger Penrose Penrose által feltalált lehetetlen alakzat, a Penrose-háromszög Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8. –) fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Roger Penrose
Samuel C. C. Ting
Samuel Chao Chung Ting (丁肇中 pinyin: Dīng Zhàozhōng) (Ann Arbor, Michigan, 1936. január 27. –) kínai–amerikai fizikus, aki 1976-ban kapott Nobel-díjat Burton Richterrel a J/ψ-részecske nevű szubatomi részecske felfedezéséért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Samuel C. C. Ting
Saul Perlmutter
Saul Perlmutter (Champaign-Urbana, Illinois, 1959. szeptember 22. –) amerikai csillagász, fizikus, a Lawrance Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársa, illetve a Kaliforniai Egyetem professzora.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Saul Perlmutter
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Sűrűség
Sheldon Lee Glashow
Sheldon Lee Glashow (New York, 1932. december 5. –) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Sheldon Lee Glashow
Simon van der Meer
Simon van der Meer (Hága, 1925. november 24. – Genf, 2011. március 4.) holland gyorsítófizikus volt, aki 1984-ben Carlo Rubbiával megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a W- és Z-bozonok felfedezéséhez való hozzájárulásáért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Simon van der Meer
Sokszálas proporcionális kamra
A drótkamra sematikus rajza Erővonalak és ekvipotenciális felületek keresztmetszete egy drótkamrában A drótkamra vagy többszálas proporcionális kamra (MWPC) vagy proporcionális kamra a proporcionális számláló egy típusa, amelyik töltött részecskéket és fotonokat detektál az ionizáló sugárzás részecskéi által keltett ionizáció mérésével.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Sokszálas proporcionális kamra
Steven Weinberg
Steven Weinberg (New York, 1933. május 3. – Austin, 2021. július 23.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Steven Weinberg
Subrahmanyan Chandrasekhar
Subrahmanyan Chandrasekhar (Lahor Brit India, 1910. október 19. – Chicago, 1995. augusztus 21.), Nobel-díjas indiai származású amerikai fizikus, asztrofizikus és matematikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Subrahmanyan Chandrasekhar
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Svájc
Svéd Királyi Tudományos Akadémia
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia (svédül: Kungliga Vetenskapsakademien, KVA) a svéd királyi akadémiák egyike.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Svéd Királyi Tudományos Akadémia
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Svédország
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Színképelemzés
Szilárdtestfizika
Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Szilárdtestfizika
Szimmetria
250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Szimmetria
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Szovjetunió
Szuperfolyékonyság
A szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentes folyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Szuperfolyékonyság
Szupravezetés
Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Szupravezetés
Tau-lepton
A tauon (tau-részecske, tau-lepton) egy negatív elektromos töltésű elemi részecske, melynek.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Tau-lepton
Távíró
Egy morzetávíró sematikus rajza (1. adó, 2. vevő, 3. megszakító, 4. áramforrás, 5. földelés, 6. vezeték, 7. elektromágnes, 8. írófej, 9. papírtekercs, 10. íróhenger, 11. továbbítóhenger, 12.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Távíró
Termoszféra
A légkör szerkezete A termoszféra a légkörben a mezoszféra és az exoszféra között helyezkedik el, 85 km-től kb.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Termoszféra
Tomonaga Sinicsiró
Tomonaga Sinicsiró (朝永 振一郎, nyugaton Sin-Itiro Tomonaga vagy Shinichirō Tomonaga) (Tokió, 1906. március 31. – Tokió, 1979. július 8.) japán fizikus, a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Tomonaga Sinicsiró
Tranzisztor
Különböző kialakítású tranzisztorok – az egyes típusok feletti feliratok a tranzisztor tokozását (kialakítását) jelzik A tranzisztor háromrétegű félvezető eszköz, amelyet túlnyomórészt gyenge villamos jelek erősítésére, továbbá jelek kapcsolására vagy feszültségstabilizálás céljára alkalmaznak.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Tranzisztor
Van der Waals-egyenlet
Johannes Diderik van der Waals (1837 – 1923) A létező (reális) gázok tulajdonságai többé-kevésbé eltérnek az ideális gázok tulajdonságaitól.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Van der Waals-egyenlet
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Vas
Victor Franz Hess
Victor Franz Hess (Deutschfeistritz, 1883. június 24. – Mount Vernon, 1964. december 17.) osztrák-amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Victor Franz Hess
Világító dióda
Kék fényt kibocsátó dióda, UV-LED LED-ek különböző tokozásban, színben és méretben LED-ek különböző méretben, balról jobbra: 8, 5, 3 mm-es fejátmérővel(balról összehasonlításképpen egy gyufaszál) A világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Világító dióda
Világítótorony
Világítótorony az Atlanti óceáni Bishop-Rock szigeten, a legkisebb olyan sziget a világon, amelyen egy építmény is állhttp://www.erdekesvilag.hu/bishop-rock-sziget-a-legkisebb-sziget-a-vilagon-amin-epulet-all/ Bishop-Rock sziget – a legkisebb sziget a világon, amin épület áll, erdekesvilag.hu Világítótorony a világ végén Ushuaiában, Argentínában A világítótorony jelzőfényt vagy/és jelzőhangot adó épület, torony, esetleg vázszerkezet, ami segíti a tengeri hajósokat a navigációban.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Világítótorony
Vitalij Lazarevics Ginzburg
Vitalij Lazarevics Ginzburg (oroszul: Виталий Лазаревич Гинзбург; Moszkva, 1916. október 4. – Moszkva, 2009. november 8.) fizikai Nobel-díjas orosz elméleti fizikus és asztrofizikus, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, Igor Jevgenyjevics Tamm utódja az FIAN (Lebegyev Fizikai Kutatóintézet) igazgatói posztján.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Vitalij Lazarevics Ginzburg
Walter Brattain
Walter Houser Brattain (Kína, Amoy, 1902. február 10. – Seattle, Washington, 1987. október 13.) Nobel-díjas amerikai feltaláló, fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Walter Brattain
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Werner Heisenberg
Wien-féle eltolódási törvény
A Wien-féle eltolódási törvényt, azaz a fekete test sugárzásának hullámhossza és hőmérséklete közötti összefüggést Wilhelm Wien (1864–1928) német fizikus írta le első ízben.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Wien-féle eltolódási törvény
Wigner Jenő
Wigner Jenő és Alvin Weinberg '''Wigner Jenő''' emléktáblája szülőházán, a Király utca 76. szám alatt Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Wigner Jenő
Wilhelm Conrad Röntgen
Wilhelm Conrad Röntgen (Lennep, ma Remscheid része, 1845. március 27. – München, 1923. február 10.) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Wilhelm Conrad Röntgen
Wilhelm Wien
Wilhelm Wien (Gafken, 1864. január 13. – München, 1928. augusztus 30.) német fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Wilhelm Wien
Willard Boyle
Willard Sterling Boyle (Amherst, 1924. augusztus 19. – Wallace, 2011. május 7.) kanadai-amerikai fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Willard Boyle
William Alfred Fowler
William Alfred Fowler (Pittsburgh, Pennsylvania, 1911. augusztus 9. – Pasadena, Kalifornia, 1995. március 14.) amerikai Nobel-díjas asztrofizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és William Alfred Fowler
William Henry Bragg
William Henry Bragg Sir (Westward, Cumberland, 1862. július 2. – London, 1942. március 10.) Nobel-díjas angol fizikus, kémikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és William Henry Bragg
William Lawrence Bragg
William Lawrence Bragg Sir (Adelaide, Ausztrália, 1890. március 31. – Ipswich, Suffolk, Anglia, 1971. július 1.) ausztrál születésű Nobel-díjas angol fizikus, röntgenkrisztallográfus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és William Lawrence Bragg
Wolfgang Ketterle
Wolfgang Ketterle (Heidelberg, Németország, 1957. október 21. –) német származású amerikai fizikus, aki 2001-ben kapott fizikai Nobel-díjat a munkásságáért.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Wolfgang Ketterle
Wolfgang Pauli
Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Wolfgang Pauli
Zeeman-hatás
Zeeman-hatás Zeeman-hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a mágneses tér a színképvonalakat két vagy három komponensre bontja fel.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Zeeman-hatás
Zsoresz Ivanovics Alfjorov
Zsoresz Ivanovics Alfjorov (orosz: Жорес Иванович Алфёров; belorusz: Жарэс Іванавіч Алфёраў; angol: Zhores Alferov, Vityebszk, 1930. március 15. − 2019. március 1.) fehérorosz, szovjet és orosz fizikus és tudós, aki jelentősen hozzájárult a korszerű heterostrukturált fizika és elektronika tudományának kialakulásához.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és Zsoresz Ivanovics Alfjorov
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1901
1901 a tudományban
Az 1901.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1901 a tudományban
1902 a tudományban
Az 1902.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1902 a tudományban
1903 a tudományban
Az 1903.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1903 a tudományban
1904 a tudományban
Az 1904.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1904 a tudományban
1905 a tudományban
Az 1905.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1905 a tudományban
1906 a tudományban
Az 1906.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1906 a tudományban
1907 a tudományban
Az 1907.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1907 a tudományban
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1908
1908 a tudományban
Az 1908.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1908 a tudományban
1909 a tudományban
Az 1909.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1909 a tudományban
1910 a tudományban
Az 1910.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1910 a tudományban
1911 a tudományban
Az 1911.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1911 a tudományban
1912 a tudományban
Az 1912.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1912 a tudományban
1913 a tudományban
Az 1913.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1913 a tudományban
1914 a tudományban
Az 1914.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1914 a tudományban
1915 a tudományban
Az 1915.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1915 a tudományban
1916 a tudományban
Az 1916.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1916 a tudományban
1917 a tudományban
Az 1917.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1917 a tudományban
1918 a tudományban
Az 1918.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1918 a tudományban
1919 a tudományban
Az 1919.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1919 a tudományban
1920 a tudományban
Az 1920.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1920 a tudományban
1921 a tudományban
Az 1921.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1921 a tudományban
1922 a tudományban
Az 1922.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1922 a tudományban
1923 a tudományban
Az 1923.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1923 a tudományban
1924 a tudományban
Az 1924.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1924 a tudományban
1925 a tudományban
Az 1925.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1925 a tudományban
1926 a tudományban
Az 1926.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1926 a tudományban
1927 a tudományban
Az 1927.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1927 a tudományban
1928 a tudományban
Az 1928.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1928 a tudományban
1929 a tudományban
Az 1929.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1929 a tudományban
1930 a tudományban
Az 1930.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1930 a tudományban
1931 a tudományban
Az 1931.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1931 a tudományban
1932 a tudományban
Az 1932.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1932 a tudományban
1933 a tudományban
Az 1933.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1933 a tudományban
1934 a tudományban
Az 1934.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1934 a tudományban
1935 a tudományban
Az 1935.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1935 a tudományban
1936 a tudományban
Az 1936.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1936 a tudományban
1937 a tudományban
Az 1937.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1937 a tudományban
1938 a tudományban
Az 1938.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1938 a tudományban
1939 a tudományban
Az 1939.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1939 a tudományban
1940 a tudományban
Az 1940.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1940 a tudományban
1941 a tudományban
Az 1941.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1941 a tudományban
1942 a tudományban
Az 1942.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1942 a tudományban
1943 a tudományban
Az 1943.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1943 a tudományban
1944 a tudományban
Az 1944.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1944 a tudományban
1945 a tudományban
Az 1945.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1945 a tudományban
1946 a tudományban
Az 1946.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1946 a tudományban
1947 a tudományban
Az 1947.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1947 a tudományban
1948 a tudományban
Az 1948.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1948 a tudományban
1949 a tudományban
Az 1949.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1949 a tudományban
1950 a tudományban
Az 1950.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1950 a tudományban
1951 a tudományban
Az 1951.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1951 a tudományban
1952 a tudományban
Az 1952.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1952 a tudományban
1953 a tudományban
Az 1953.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1953 a tudományban
1954 a tudományban
Az 1954.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1954 a tudományban
1955 a tudományban
Az 1955.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1955 a tudományban
1956 a tudományban
Az 1956.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1956 a tudományban
1957 a tudományban
Az 1957.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1957 a tudományban
1958 a tudományban
Az 1958.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1958 a tudományban
1959 a tudományban
Az 1959.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1959 a tudományban
1960 a tudományban
Az 1960.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1960 a tudományban
1961 a tudományban
Az 1961.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1961 a tudományban
1962 a tudományban
Az 1962.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1962 a tudományban
1963 a tudományban
Az 1963.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1963 a tudományban
1964 a tudományban
Az 1964.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1964 a tudományban
1965 a tudományban
Az 1965.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1965 a tudományban
1966 a tudományban
Az 1966.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1966 a tudományban
1967 a tudományban
Az 1967 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1967 a tudományban
1968 a tudományban
Az 1968.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1968 a tudományban
1969 a tudományban
Az 1969.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1969 a tudományban
1970 a tudományban
Az 1970.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1970 a tudományban
1971 a tudományban
Az 1971.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1971 a tudományban
1972 a tudományban
Az 1972.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1972 a tudományban
1973 a tudományban
Az 1973.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1973 a tudományban
1974 a tudományban
Az 1974.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1974 a tudományban
1975 a tudományban
Az 1975.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1975 a tudományban
1976 a tudományban
Az 1976.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1976 a tudományban
1977 a tudományban
Az 1977.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1977 a tudományban
1978 a tudományban
Az 1978.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1978 a tudományban
1979 a tudományban
Az 1979.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1979 a tudományban
1980 a tudományban
Az 1980 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1980 a tudományban
1981 a tudományban
Az 1981 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1981 a tudományban
1982 a tudományban
Az 1982 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1982 a tudományban
1983 a tudományban
Az 1983 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1983 a tudományban
1984 a tudományban
Az 1984 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1984 a tudományban
1985 a tudományban
Az 1985 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1985 a tudományban
1986 a tudományban
Az 1986 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1986 a tudományban
1991 a tudományban
1991 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1991 a tudományban
1992 a tudományban
1992 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1992 a tudományban
1993 a tudományban
1993 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1993 a tudományban
1994 a tudományban
1994 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1994 a tudományban
1995 a tudományban
1995 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1995 a tudományban
1996 a tudományban
1996 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1996 a tudományban
1997 a tudományban
1997 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1997 a tudományban
1998 a tudományban
1998 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1998 a tudományban
1999 a tudományban
1999 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 1999 a tudományban
2000 a tudományban
2000 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2000 a tudományban
2001 a tudományban
2001 a tudományban és a technológiában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2001 a tudományban
2002 a tudományban
2002 a tudományban és a technológiában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2002 a tudományban
2003 a tudományban
2003 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2003 a tudományban
2004 a tudományban
2004 a tudományban és a technikában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2004 a tudományban
2005 a tudományban
2005 a tudományban és a technológiában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2005 a tudományban
2007 a tudományban
március 3-i holdfogyatkozás.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2007 a tudományban
2017 a tudományban
2017 a tudományban és a technológiában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2017 a tudományban
2018 a tudományban
2018 a tudományban és a technológiában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2018 a tudományban
2019 a tudományban
2019 a tudományban és a technológiában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2019 a tudományban
2020 a tudományban
2020 a tudományban és a technológiában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2020 a tudományban
2021 a tudományban
2021 a tudományban és a technológiában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2021 a tudományban
2022
---- A 2022-es évben kezdődött meg a Covid19-pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása világszerte, az egyre szélesebb körökben elérhető vakcinák miatt.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2022
2022 a tudományban
2022 a tudományban és a technológiában.
Megnézni Fizikai Nobel-díj és 2022 a tudományban
Lásd még
Fizikai díjak
- Albert Einstein-díj
- Copley-érem
- Enrico Fermi-díj
- Fizikai Nobel-díj
- Fizikai Wolf-díj
- Gábor Dénes-díj
- Hughes-érem
- Lorentz-medál
- Matteucci-érem
- Shaw-díj
Nobel-díj
- Alfred Bernhard Nobel
- Fizikai Nobel-díj
- Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
- Irodalmi Nobel-díj
- Kémiai Nobel-díj
- Közgazdasági Nobel-emlékdíj
- Nobel-békedíj
- Nobel-díj
- Ragnar Sohlman
- Stockholmi városháza
- Svéd Királyi Tudományos Akadémia