Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Fizika és Modern fizika

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Fizika és Modern fizika

Fizika vs. Modern fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill. fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.

Közötti hasonlóságok Fizika és Modern fizika

Fizika és Modern fizika 13 közös dolog (a Uniópédia): Albert Einstein, Atom, Atomelmélet, Fényelektromos jelenség, Fénysebesség, Feketetest-sugárzás, Klasszikus fizika, Kvantummechanika, Max Planck, Maxwell-egyenletek, Relativitáselmélet, Szilárdtestfizika, Ultraibolya katasztrófa.

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Albert Einstein és Fizika · Albert Einstein és Modern fizika · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Atom és Fizika · Atom és Modern fizika · Többet látni »

Atomelmélet

Az atom jelenlegi modellje. Középen egy sűrű atommag, elektronfelhővel körbevéve A kémiában és a fizikában az atomelmélet azt tárgyalja, hogy az idők során hogy változtak az atom megértésével kapcsolatos teóriák.

Atomelmélet és Fizika · Atomelmélet és Modern fizika · Többet látni »

Fényelektromos jelenség

A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).

Fényelektromos jelenség és Fizika · Fényelektromos jelenség és Modern fizika · Többet látni »

Fénysebesség

A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Fénysebesség és Fizika · Fénysebesség és Modern fizika · Többet látni »

Feketetest-sugárzás

A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.

Feketetest-sugárzás és Fizika · Feketetest-sugárzás és Modern fizika · Többet látni »

Klasszikus fizika

A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.

Fizika és Klasszikus fizika · Klasszikus fizika és Modern fizika · Többet látni »

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Fizika és Kvantummechanika · Kvantummechanika és Modern fizika · Többet látni »

Max Planck

Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, 1858. április 23. – Göttingen, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója.

Fizika és Max Planck · Max Planck és Modern fizika · Többet látni »

Maxwell-egyenletek

A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.

Fizika és Maxwell-egyenletek · Maxwell-egyenletek és Modern fizika · Többet látni »

Relativitáselmélet

Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.

Fizika és Relativitáselmélet · Modern fizika és Relativitáselmélet · Többet látni »

Szilárdtestfizika

Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.

Fizika és Szilárdtestfizika · Modern fizika és Szilárdtestfizika · Többet látni »

Ultraibolya katasztrófa

Az ultraibolya katasztrófa (vagy Rayleigh–Jeans katasztrófa) a 20. század eleji klasszikus fizika egyik jóslata volt, mely szerint az ideális feketetest termikus egyensúlyban végtelen mennyiségű sugárzást bocsát ki.

Fizika és Ultraibolya katasztrófa · Modern fizika és Ultraibolya katasztrófa · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Fizika és Modern fizika

Fizika 209 kapcsolatokat, ugyanakkor Modern fizika 32. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 5.39% = 13 / (209 + 32).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fizika és Modern fizika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »