Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Filozófia és Tudományfilozófia

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Filozófia és Tudományfilozófia

Filozófia vs. Tudományfilozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág. A tudományfilozófia egyfelől a filozófia azon ága, mely a tudomány filozófiai kérdéseit vizsgálja, úgy mint a tudományos megismerés lehetőségeit, módszereit, a tudományos igazságok és következtetések érvényességének okait.

Közötti hasonlóságok Filozófia és Tudományfilozófia

Filozófia és Tudományfilozófia 23 közös dolog (a Uniópédia): A priori, Analitikus filozófia, Auguste Comte, Bécsi kör, Empirizmus, Francis Bacon (filozófus), Georg Wilhelm Friedrich Hegel, George Berkeley, Gottfried Wilhelm Leibniz, Immanuel Kant, Ismeretelmélet, Johann Gottlieb Fichte, Kontinentális filozófia, Logikai pozitivizmus, Megismerés, Metafizika, Ontológia, Otto Neurath, Platón, Pozitivizmus, René Descartes, Rudolf Carnap, 17. század.

A priori

Az a priori (lat. "abból ami korábban van") a „tapasztalatot, a tényeket megelőző tudás”; ellentéte az a posteriori, azaz a „tapasztalatból származó ismeret”.

A priori és Filozófia · A priori és Tudományfilozófia · Többet látni »

Analitikus filozófia

Az analitikus filozófia bizonyos, a 20.

Analitikus filozófia és Filozófia · Analitikus filozófia és Tudományfilozófia · Többet látni »

Auguste Comte

Auguste Comte (ejtsd: ógüszt kont; teljes neve Isidore Marie Auguste François Xavier Comte; Montpellier, 1798. január 17. – Párizs, 1857. szeptember 5.) francia filozófus, a pozitivizmus átfogó rendszerré fejlesztője.

Auguste Comte és Filozófia · Auguste Comte és Tudományfilozófia · Többet látni »

Bécsi kör

A bécsi kör (Wiener Kreis) a 20. század 20-as és 30-as éveiben az európai filozófia talán legmeghatározóbb filozófuscsoportja volt.

Bécsi kör és Filozófia · Bécsi kör és Tudományfilozófia · Többet látni »

Empirizmus

Az empirizmus (görög εμπειρισμός az empíria szóból, jelentése: tapasztalat) a 17. században megjelenő filozófiai nézet, amely szerint az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert.

Empirizmus és Filozófia · Empirizmus és Tudományfilozófia · Többet látni »

Francis Bacon (filozófus)

Francis Bacon (London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) angol filozófus, államférfi.

Filozófia és Francis Bacon (filozófus) · Francis Bacon (filozófus) és Tudományfilozófia · Többet látni »

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Tudományfilozófia · Többet látni »

George Berkeley

George Berkeley (Kilkenny, Írország, 1685. március 12. – Oxford, 1753. január 14.) brit empirista filozófus, teológus és püspök.

Filozófia és George Berkeley · George Berkeley és Tudományfilozófia · Többet látni »

Gottfried Wilhelm Leibniz

Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.

Filozófia és Gottfried Wilhelm Leibniz · Gottfried Wilhelm Leibniz és Tudományfilozófia · Többet látni »

Immanuel Kant

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.

Filozófia és Immanuel Kant · Immanuel Kant és Tudományfilozófia · Többet látni »

Ismeretelmélet

Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.

Filozófia és Ismeretelmélet · Ismeretelmélet és Tudományfilozófia · Többet látni »

Johann Gottlieb Fichte

Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus.

Filozófia és Johann Gottlieb Fichte · Johann Gottlieb Fichte és Tudományfilozófia · Többet látni »

Kontinentális filozófia

A kontinentális filozófia egy olyan filozófiai irányzat, mely elsősorban az angol nyelvű filozófusok körében alakult ki, hogy leírja a 19. századi és 20. századi Európában alkotó filozófusok főbb eszmei tradícióit.

Filozófia és Kontinentális filozófia · Kontinentális filozófia és Tudományfilozófia · Többet látni »

Logikai pozitivizmus

A logikai pozitivizmus, logikai empirizmus vagy neo-pozitivizmus (kb. 1920-1970) a 20. századi filozófia egyik jelentős irányzata.

Filozófia és Logikai pozitivizmus · Logikai pozitivizmus és Tudományfilozófia · Többet látni »

Megismerés

A megismerés a materialista filozófiában, közelebbről az ismeretelméletben a valóság gondolati visszatükrözésének a folyamata.

Filozófia és Megismerés · Megismerés és Tudományfilozófia · Többet látni »

Metafizika

Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.

Filozófia és Metafizika · Metafizika és Tudományfilozófia · Többet látni »

Ontológia

Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.

Filozófia és Ontológia · Ontológia és Tudományfilozófia · Többet látni »

Otto Neurath

Otto Neurath (Bécs, 1882. december 10. – Oxford, 1945. december 22.) osztrák származású német közgazdász, filozófus és szociológus, az ún.

Filozófia és Otto Neurath · Otto Neurath és Tudományfilozófia · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Filozófia és Platón · Platón és Tudományfilozófia · Többet látni »

Pozitivizmus

A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.

Filozófia és Pozitivizmus · Pozitivizmus és Tudományfilozófia · Többet látni »

René Descartes

René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.

Filozófia és René Descartes · René Descartes és Tudományfilozófia · Többet látni »

Rudolf Carnap

Rudolf Carnap (Ronsdorf, Németország, 1891. május 18. – Santa Monica, Kalifornia, 1970. szeptember 14.) német-amerikai filozófus.

Filozófia és Rudolf Carnap · Rudolf Carnap és Tudományfilozófia · Többet látni »

17. század

A 17.

17. század és Filozófia · 17. század és Tudományfilozófia · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Filozófia és Tudományfilozófia

Filozófia 307 kapcsolatokat, ugyanakkor Tudományfilozófia 51. Ami közös bennük 23, a Jaccard index 6.42% = 23 / (307 + 51).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Filozófia és Tudományfilozófia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »