Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel 42 közös dolog (a Uniópédia): Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész, Arthur Schopenhauer, Atlantisz Könyvkiadó, Baruch Spinoza, Canterburyi Szent Anzelm, Christian Wolff, Esztétika, Felvilágosodás, Friedrich Engels, Friedrich Nietzsche, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Homérosz, Idealizmus, Immanuel Kant, Ind filozófia, Ismeretelmélet, Isten, Jean-Jacques Rousseau, Jean-Paul Sartre, Jog, Jogfilozófia, Johann Gottlieb Fichte, Karl Marx, Logika, Lukács György (filozófus), Martin Heidegger, Materializmus, Metafizika, Metafora, ..., Német idealizmus, Platón, René Descartes, Søren Aabye Kierkegaard, Szókratész, Történelemfilozófia, Teológia, Természetfilozófia, Vallásfilozófia, Vlagyimir Iljics Lenin, 19. század, 1950-es évek. Bővíteni index (12 több) »
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.
Aquinói Szent Tamás és Filozófia · Aquinói Szent Tamás és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Arisztotelész és Filozófia · Arisztotelész és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Arthur Schopenhauer
Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német filozófus, metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című főművének és maró hangulatú esszéinek köszönhette.
Arthur Schopenhauer és Filozófia · Arthur Schopenhauer és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Atlantisz Könyvkiadó
Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.
Atlantisz Könyvkiadó és Filozófia · Atlantisz Könyvkiadó és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Baruch Spinoza
Spinoza főműve: ETHICA Ordine Geometrico demonstrata,... Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthetjük.
Baruch Spinoza és Filozófia · Baruch Spinoza és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Canterburyi Szent Anzelm
Canterburyi Anzelm vagy egyházi nevén Canterburyi Szent Anzelm (Aosta, 1033. – Canterbury, 1109. április 21.) itáliai bencés szerzetes, apát, a katolikus egyház filozófusa és teológusa, aki élete végén Canterbury érseki tisztét töltötte be 1093-tól 1109-ig.
Canterburyi Szent Anzelm és Filozófia · Canterburyi Szent Anzelm és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Christian Wolff
Christian Wolff (Breslau, (ma Wrocław), Szilézia, 1679. január 24. – Halle an der Saale, Porosz Királyság, 1754. április 9.) német filozófus, matematikus és természettudós.
Christian Wolff és Filozófia · Christian Wolff és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Esztétika
Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.
Esztétika és Filozófia · Esztétika és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Felvilágosodás és Filozófia · Felvilágosodás és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Filozófia és Friedrich Engels · Friedrich Engels és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.
Filozófia és Friedrich Nietzsche · Friedrich Nietzsche és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.
Filozófia és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling · Friedrich Wilhelm Joseph Schelling és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Filozófia és Homérosz · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Homérosz ·
Idealizmus
Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.
Filozófia és Idealizmus · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Idealizmus ·
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Filozófia és Immanuel Kant · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Immanuel Kant ·
Ind filozófia
Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai.
Filozófia és Ind filozófia · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Ind filozófia ·
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Filozófia és Ismeretelmélet · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Ismeretelmélet ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Filozófia és Isten · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Isten ·
Jean-Jacques Rousseau
Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.
Filozófia és Jean-Jacques Rousseau · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jean-Jacques Rousseau ·
Jean-Paul Sartre
Jean-Paul Sartre (teljes nevén Jean-Paul Charles Aymard Sartre) (Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) irodalmi Nobel-díjas francia dráma- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista, valamint az ateista egzisztencializmus képviselőjeként a 20. századi francia filozófia vezéralakja.
Filozófia és Jean-Paul Sartre · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jean-Paul Sartre ·
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Filozófia és Jog · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jog ·
Jogfilozófia
A jogfilozófia, régiesen jogbölcselet a joggal és törvénnyel foglalkozó filozófiai ág.
Filozófia és Jogfilozófia · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Jogfilozófia ·
Johann Gottlieb Fichte
Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus.
Filozófia és Johann Gottlieb Fichte · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Johann Gottlieb Fichte ·
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Filozófia és Karl Marx · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Karl Marx ·
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Filozófia és Logika · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Logika ·
Lukács György (filozófus)
Szegedi Lukács György, születési nevén Löwinger György Bernát (Budapest, 1885. április 13. – Budapest, 1971. június 5.) kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon.
Filozófia és Lukács György (filozófus) · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Lukács György (filozófus) ·
Martin Heidegger
Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.
Filozófia és Martin Heidegger · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Martin Heidegger ·
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Filozófia és Materializmus · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Materializmus ·
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Filozófia és Metafizika · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Metafizika ·
Metafora
A metafora (ógörög: μεταφορά – átvitel) egyike a költői képeknek; összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati hasonlóságán alapuló szókép (ebben különbözik a metonímiától, amely inkább kapcsolódáson alapul).
Filozófia és Metafora · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Metafora ·
Német idealizmus
Immanuel Kant, a német idealista filozófia megteremtője A német idealizmus a német filozófia egyik kiemelkedő korszaka a 18. század végén, a 19. század elején.
Filozófia és Német idealizmus · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Német idealizmus ·
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Filozófia és Platón · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Platón ·
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Filozófia és René Descartes · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és René Descartes ·
Søren Aabye Kierkegaard
Søren Aabye Kierkegaard (kiejtés:, eredeti dán kiejtés: IPA) (Koppenhága, 1813. május 5. – Koppenhága, 1855. november 11.) dán filozófus és lutheránus teológus, a 19. század nagy magányos gondolkodója.
Filozófia és Søren Aabye Kierkegaard · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Søren Aabye Kierkegaard ·
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Filozófia és Szókratész · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Szókratész ·
Történelemfilozófia
A klasszikus történelemfilozófia vagy történetfilozófia Karl Löwith meghatározása szerint „a történelem olyan szisztematikus értelmezését jelöli, amelynek princípiuma összefüggést teremt a történeti események és következmények között, és egy végső értelemre vonatkoztatja őket”.
Filozófia és Történelemfilozófia · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Történelemfilozófia ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Filozófia és Teológia · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Teológia ·
Természetfilozófia
A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.
Filozófia és Természetfilozófia · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Természetfilozófia ·
Vallásfilozófia
A vallásfilozófia a vallásra irányuló filozófiai reflexió.
Filozófia és Vallásfilozófia · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Vallásfilozófia ·
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Filozófia és Vlagyimir Iljics Lenin · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Vlagyimir Iljics Lenin ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Filozófia · 19. század és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
1950-es évek
Nincs leírás.
1950-es évek és Filozófia · 1950-es évek és Georg Wilhelm Friedrich Hegel ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel
- Mi van a közös Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel
- Közötti hasonlóságok Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Összehasonlítását Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Filozófia 307 kapcsolatokat, ugyanakkor Georg Wilhelm Friedrich Hegel 114. Ami közös bennük 42, a Jaccard index 9.98% = 42 / (307 + 114).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
