Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
117 kapcsolatok: A felvilágosodás korának magyar irodalma, A francia enciklopédisták listája, Adam Smith, Angol forradalom, Anne Robert Jacques Turgot, Antiklerikalizmus, Atlantisz Könyvkiadó, Baruch Spinoza, Benjamin Franklin, Bessenyei György, Biológia, Blaise Pascal, Boldogság, Carl von Linné, Csokonai Vitéz Mihály, David Hume, De Sade márki, Deizmus, Demokrácia, Demokrácia (politikai rendszer), Denis Diderot, Edmund Burke, Edward Gibbon, Egyház, Encyclopédie, Erkölcs, Feudalizmus, Filozófia, Fizika, Forradalom, Francia forradalom, Francis Bacon (filozófus), Galileo Galilei, George Berkeley, Giordano Bruno, Gottfried Wilhelm Leibniz, Gotthold Ephraim Lessing, Haladás (történelem), Harmincéves háború, Hazafiság, Heliocentrikus világkép, Helvétius, Hugo Kołłątaj, I. Napóleon francia császár, Ideológia, Ignacy Krasicki, Immanuel Kant, Isaac Newton, Isaiah Berlin, Ismeretelmélet, ..., Jacques-Henri Bernardin de Saint-Pierre, James Boswell, Józef Wybicki, Jürgen Habermas, Jean le Rond d’Alembert, Jean-Jacques Rousseau, Jobboldal, Jog, Johann Gottfried Herder, Johann Wolfgang von Goethe, Johannes Kepler, John Locke, Kapitalizmus, Kémia, Köpeczi Béla, Kövér László, Közgazdaságtan, Kereszténység, Konzervativizmus, Kormány (állami szerv), Kozmopolitizmus, Leandro Fernández de Moratín, Lengyelország, Lengyelország májusi alkotmánya, Liberalizmus, Marxizmus, Max Horkheimer, Metafizika, Michel de Montaigne, Mikroszkóp, Modernizmus, Montesquieu (filozófus), Nemesség, Nemzet, Nemzetállam, Neoklasszicizmus, Nicolas de Condorcet, Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, Pierre Bayle, Polgár (városlakó), Politika, Politikatudomány, Quintus Horatius Flaccus, Római katolikus egyház, René Descartes, Reneszánsz, Szabadság (politika), Szkepticizmus, Szocializmus, Távcső, Természetfilozófia, Theodor Adorno, Thomas Abbt, Thomas Hobbes, Thomas Jefferson, Thomas Paine, Tolerancia, Vallás, Vidrányi Katalin, VIII. Henrik angol király, Voltaire, XIV. Lajos francia király, 16. század, 17. század, 1784, 19. század, 20. század. Bővíteni index (67 több) »
A felvilágosodás korának magyar irodalma
Bessenyei György Csokonai Vitéz Mihály.
Új!!: Felvilágosodás és A felvilágosodás korának magyar irodalma · Többet látni »
A francia enciklopédisták listája
Az enciklopédisták szót általában a 18. századi francia szerzők egy csoportjára használják, akik Denis Diderot irányításával közreműködtek az Encyclopédie elkészítésében.
Új!!: Felvilágosodás és A francia enciklopédisták listája · Többet látni »
Adam Smith
Adam Smith (Kirkcaldy, 1723. június 5. – Edinburgh, 1790. július 17.) skót klasszikus közgazdász és filozófus.
Új!!: Felvilágosodás és Adam Smith · Többet látni »
Angol forradalom
Az angol forradalom elnevezés alatt az 1640-től az 1649-ig tartó eseménysorozatot értjük, mely I. Károly és így a monarchia (időleges) megdöntéséhez vezetett.
Új!!: Felvilágosodás és Angol forradalom · Többet látni »
Anne Robert Jacques Turgot
Anne Robert Jacques Turgot, L’Aulne bárója, gyakran csak Turgot-ként említve (Párizs, 1727. május 10. – Párizs, 1781. március 18.) francia államférfi és közgazdász, XVI. Lajos francia király minisztere.
Új!!: Felvilágosodás és Anne Robert Jacques Turgot · Többet látni »
Antiklerikalizmus
Az antiklerikalizmus a vallás és az egyház világi hatalma ellen irányuló mozgalom, illetve olyan politikai attitűd, amelynek lényege az egyházi vagy vallási személyekkel szembeni társadalmi vagy politikai ügyekben megnyilvánuló ellenségesség.
Új!!: Felvilágosodás és Antiklerikalizmus · Többet látni »
Atlantisz Könyvkiadó
Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.
Új!!: Felvilágosodás és Atlantisz Könyvkiadó · Többet látni »
Baruch Spinoza
Spinoza főműve: ETHICA Ordine Geometrico demonstrata,... Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthetjük.
Új!!: Felvilágosodás és Baruch Spinoza · Többet látni »
Benjamin Franklin
Benjamin Franklin (Boston, Massachusetts, 1706. január 17.. – Philadelphia, Pennsylvania, 1790. április 17.) amerikai polihisztor, államférfi, diplomata, feltaláló, író, természettudós, politikai filozófus, nyomdász.
Új!!: Felvilágosodás és Benjamin Franklin · Többet látni »
Bessenyei György
Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a bihari remete.
Új!!: Felvilágosodás és Bessenyei György · Többet látni »
Biológia
Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
Új!!: Felvilágosodás és Biológia · Többet látni »
Blaise Pascal
Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.
Új!!: Felvilágosodás és Blaise Pascal · Többet látni »
Boldogság
smiley a boldogság egyik legismertebb szimbóluma A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.
Új!!: Felvilágosodás és Boldogság · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Felvilágosodás és Carl von Linné · Többet látni »
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Új!!: Felvilágosodás és Csokonai Vitéz Mihály · Többet látni »
David Hume
David Hume (Edinburgh, 1711. április 26. – Edinburgh, 1776. augusztus 25.) skót empirista filozófus, történész, közgazdász, esszé-író; a skót felvilágosodás egyik legfontosabb alakja.
Új!!: Felvilágosodás és David Hume · Többet látni »
De Sade márki
Donatien Alphonse François de Sade márki, Marquis de Sade (Párizs, 1740. június 2. – Saint-Maurice, 1814. december 2.) francia író, filozófus.
Új!!: Felvilágosodás és De Sade márki · Többet látni »
Deizmus
David Hume A deizmus egy olyan istenre vonatkozó felfogás, vagy természetes vallási rendszer, amelynek képviselői hisznek ugyan egy legfelsőbb lényben, mint személyesen létező valóságban, és feltételezik, hogy a világot a természeti törvényekkel együtt ő teremtette, de tagadják, hogy ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a teremtésbe, és főképpen tagadják a keresztény értelemben vett természetfeletti kinyilatkoztatást.
Új!!: Felvilágosodás és Deizmus · Többet látni »
Demokrácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (politikai rendszer).
Új!!: Felvilágosodás és Demokrácia · Többet látni »
Demokrácia (politikai rendszer)
A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.
Új!!: Felvilágosodás és Demokrácia (politikai rendszer) · Többet látni »
Denis Diderot
Denis Diderot (Louis-Michel van Loo festménye, 1767) Denis Diderot (ejtsd: döni didró) (Langres, 1713. október 5. – Párizs, 1784. július 31.) francia materialista filozófus és író, a nagy francia enciklopédia, az Encyclopédie főszerkesztője, szervezője, a francia és az egyetemes kultúra egyik legnagyobb hatású alakja, a világ további sorsára döntően ható szellemi mozgalom, a felvilágosodás egyik kiemelkedő gondolkodója.
Új!!: Felvilágosodás és Denis Diderot · Többet látni »
Edmund Burke
Edmund Burke (Dublin, 1729. január 12. – Beaconsfield, 1797. július 9.) ír író, whig párti politikus, államelméleti gondolkodó, a modern brit konzervatív politika egyik megteremtője volt.
Új!!: Felvilágosodás és Edmund Burke · Többet látni »
Edward Gibbon
Edward Gibbon (Putney, Surrey, 1737. május 8. – London, 1794. január 16.) brit történész.
Új!!: Felvilágosodás és Edward Gibbon · Többet látni »
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
Új!!: Felvilágosodás és Egyház · Többet látni »
Encyclopédie
Az Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára (röviden Nagy Francia Enciklopédia, Francia Enciklopédia vagy csak Enciklopédia, franciául Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers, röviden Encyclopédie) című korai enciklopédia Franciaországban 1751-től jelent meg.
Új!!: Felvilágosodás és Encyclopédie · Többet látni »
Erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
Új!!: Felvilágosodás és Erkölcs · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Felvilágosodás és Feudalizmus · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Felvilágosodás és Filozófia · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Felvilágosodás és Fizika · Többet látni »
Forradalom
A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom.
Új!!: Felvilágosodás és Forradalom · Többet látni »
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Új!!: Felvilágosodás és Francia forradalom · Többet látni »
Francis Bacon (filozófus)
Francis Bacon (London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) angol filozófus, államférfi.
Új!!: Felvilágosodás és Francis Bacon (filozófus) · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Felvilágosodás és Galileo Galilei · Többet látni »
George Berkeley
George Berkeley (Kilkenny, Írország, 1685. március 12. – Oxford, 1753. január 14.) brit empirista filozófus, teológus és püspök.
Új!!: Felvilágosodás és George Berkeley · Többet látni »
Giordano Bruno
Giordano Bruno (kiejtése, kiejtése), (Nola, 1548 – Róma, 1600. február 17.) itáliai domonkos szerzetes, filozófus, csillagász, matematikus, költő és hermetikus okkultista; a késő reneszánsz egyik kiemelkedő alakja.
Új!!: Felvilágosodás és Giordano Bruno · Többet látni »
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.
Új!!: Felvilágosodás és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »
Gotthold Ephraim Lessing
Gotthold Ephraim Lessing (Kamenz, 1729. január 22. – Braunschweig, 1781. február 15.) német drámaíró, kritikus, esztéta, dramaturg, a felvilágosodás szellemi életének kiemelkedő alakja, a modern színházi kritika megteremtője.
Új!!: Felvilágosodás és Gotthold Ephraim Lessing · Többet látni »
Haladás (történelem)
A haladás (gyakran használt latin kifejezéssel progresszió) fogalma a filozófiában, társadalomban, történelemben, politikában, a tudományokban és a gazdaságban lényeges javulást jelent a korábbi állapotokhoz képest.
Új!!: Felvilágosodás és Haladás (történelem) · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Felvilágosodás és Harmincéves háború · Többet látni »
Hazafiság
allegóriája A hazafiság vagy nemzetközi szóval patriotizmus, a haza iránt érzett pozitív érzelmek összessége, a haza öntudatos, tevékeny szeretete, hajlandóság a szolgálatára.
Új!!: Felvilágosodás és Hazafiság · Többet látni »
Heliocentrikus világkép
Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.
Új!!: Felvilágosodás és Heliocentrikus világkép · Többet látni »
Helvétius
#ÁTIRÁNYÍTÁS Claude-Adrien Helvétius.
Új!!: Felvilágosodás és Helvétius · Többet látni »
Hugo Kołłątaj
Hugo Stumberg Kołłątaj (más írásmóddal: Kołłontay; írói álnevei: Anonim, Jeden Obywatel, H. K., X. H. K.), (Dederkały Wielkie, 1750. április 1. – Varsó, 1812. február 28.) lengyel katolikus pap, egyetemi tanár, jogász, politikus, államférfi, szép- és közíró.
Új!!: Felvilágosodás és Hugo Kołłątaj · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Felvilágosodás és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Új!!: Felvilágosodás és Ideológia · Többet látni »
Ignacy Krasicki
Ignacy Błażej Franciszek Krasicki (Dubiecko, 1735. február 3. – Berlin, 1801. március 14.) lengyel költő és író.
Új!!: Felvilágosodás és Ignacy Krasicki · Többet látni »
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Új!!: Felvilágosodás és Immanuel Kant · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Felvilágosodás és Isaac Newton · Többet látni »
Isaiah Berlin
Sir Isaiah Berlin OM CBE FBA (Riga, 1909. június 6. – Oxford, 1997. november 5.) orosz-brit társadalom- és politikafilozófus és eszmetörténész, a liberalizmus politikai filozófiájának jelentős huszadik századi képviselője.
Új!!: Felvilágosodás és Isaiah Berlin · Többet látni »
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Új!!: Felvilágosodás és Ismeretelmélet · Többet látni »
Jacques-Henri Bernardin de Saint-Pierre
Paul és Virginie (Henri Pierre Léon Pharamond Blanchard festménye, 1844) Jacques-Henri Bernardin de Saint-Pierre (Le Havre, 1737. január 19. – Éragny, 1814. január 21.) francia mérnök, botanikus, író.
Új!!: Felvilágosodás és Jacques-Henri Bernardin de Saint-Pierre · Többet látni »
James Boswell
James Boswell (Edinburgh, 1740. október 29. – London, 1795. május 19.) skót író.
Új!!: Felvilágosodás és James Boswell · Többet látni »
Józef Wybicki
Józef Rufin Wybicki (Będomin, 1747. szeptember 29. – Manieczki, 1822. március 10.) lengyel tábornok, költő és politikus.
Új!!: Felvilágosodás és Józef Wybicki · Többet látni »
Jürgen Habermas
Jürgen Habermas (Düsseldorf, 1929. június 18.–) német filozófus és szociológus.
Új!!: Felvilágosodás és Jürgen Habermas · Többet látni »
Jean le Rond d’Alembert
Jean le Rond d’Alembert (Párizs, 1717. november 16. – Párizs, 1783. október 29.) francia matematikus, mérnök, fizikus és filozófus.
Új!!: Felvilágosodás és Jean le Rond d’Alembert · Többet látni »
Jean-Jacques Rousseau
Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.
Új!!: Felvilágosodás és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »
Jobboldal
A jobboldal azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.
Új!!: Felvilágosodás és Jobboldal · Többet látni »
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Új!!: Felvilágosodás és Jog · Többet látni »
Johann Gottfried Herder
Johann Gottfried von Herder (Mohrungen, 1744. augusztus 25. – Weimar, 1803. december 18.) német költő, műfordító, teológus, filozófus volt.
Új!!: Felvilágosodás és Johann Gottfried Herder · Többet látni »
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Új!!: Felvilágosodás és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Új!!: Felvilágosodás és Johannes Kepler · Többet látni »
John Locke
John Locke (Wrington, Somerset, 1632. augusztus 29. – Oates, Essex, 1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus.
Új!!: Felvilágosodás és John Locke · Többet látni »
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Új!!: Felvilágosodás és Kapitalizmus · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Felvilágosodás és Kémia · Többet látni »
Köpeczi Béla
Köpeczi Béla és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára.
Új!!: Felvilágosodás és Köpeczi Béla · Többet látni »
Kövér László
Kövér László (Pápa, 1959. december 29. –) magyar jogász, politikus.
Új!!: Felvilágosodás és Kövér László · Többet látni »
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Új!!: Felvilágosodás és Közgazdaságtan · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Felvilágosodás és Kereszténység · Többet látni »
Konzervativizmus
Edmund Burke (1729–1797) A konzervativizmus szociális és politikai eszmerendszer.
Új!!: Felvilágosodás és Konzervativizmus · Többet látni »
Kormány (állami szerv)
A kormány (vagy kabinet, helyenként, korábban Magyarországon is: minisztertanács) a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége.
Új!!: Felvilágosodás és Kormány (állami szerv) · Többet látni »
Kozmopolitizmus
A kozmopolitizmus a görög kozmosz (mindenség) + polisz (város) szavak egyesítéséből keletkezett kifejezés, jelentése „világpolgári szemlélet”.
Új!!: Felvilágosodás és Kozmopolitizmus · Többet látni »
Leandro Fernández de Moratín
Leandro Fernández de Moratín (Madrid, 1760. május 10. – Párizs, 1828. június 21.) spanyol költő, Nicolás Fernández de Moratín fia.
Új!!: Felvilágosodás és Leandro Fernández de Moratín · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Felvilágosodás és Lengyelország · Többet látni »
Lengyelország májusi alkotmánya
A Május 3-i Alkotmány eredeti, kézzel írt szövege Lengyelország májusi alkotmánya, vagy gyakrabban használt elnevezésével: a Május 3-i alkotmány (lengyelül: Konstytucja Trzeciego Maja vagy Konstytucja 3 Maja 1791 roku, litvánul: Gegužės trečiosios konstitucija) a világ második és Európa első modern, kartális alkotmánya, melyet 1791.
Új!!: Felvilágosodás és Lengyelország májusi alkotmánya · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Felvilágosodás és Liberalizmus · Többet látni »
Marxizmus
Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.
Új!!: Felvilágosodás és Marxizmus · Többet látni »
Max Horkheimer
Max Horkheimer (Stuttgart-Zuffenhausen, 1895. február 14. – Nürnberg, 1973. július 7.) német szociálfilozófus, a frankfurti iskola vezető teoretikusa.
Új!!: Felvilágosodás és Max Horkheimer · Többet látni »
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Új!!: Felvilágosodás és Metafizika · Többet látni »
Michel de Montaigne
Michel de Montaigne portréja(Thomas de Leu festményén) Michel Eyquem de Montaigne címere Michel Eyquem de Montaigne (Saint-Michel-de-Montaigne, Dordogne (megye), 1533. február 28. – Saint-Michel-de-Montaigne, 1592. szeptember 13.) ejtsd: (kb. „monteny”) francia esszéíró, filozófus.
Új!!: Felvilágosodás és Michel de Montaigne · Többet látni »
Mikroszkóp
Egyszerű egyokuláros ''(monokuláris)'' laboratóriumi/oktató mikroszkóp Egy Nikon alphaphot típusú binokuláris laboratóriumi/oktató mikroszkóp Egy modern kutatómikroszkóp higanygőzlámpa megvilágítással (fluoreszcenciamikroszkópiához). A készülék fel van szerelve digitális kamerával a fotózáshoz, ezen túlmenően számítógéphez is csatlakozik A mikroszkóp (görögül: mikron.
Új!!: Felvilágosodás és Mikroszkóp · Többet látni »
Modernizmus
A modernizmus azon 19.
Új!!: Felvilágosodás és Modernizmus · Többet látni »
Montesquieu (filozófus)
Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (La Brède, 1689. január 18. – Párizs, 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.
Új!!: Felvilágosodás és Montesquieu (filozófus) · Többet látni »
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Új!!: Felvilágosodás és Nemesség · Többet látni »
Nemzet
A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.
Új!!: Felvilágosodás és Nemzet · Többet látni »
Nemzetállam
A nemzetállam olyan államot jelent, amelynek népessége etnikai szempontból túlnyomórészt homogén.
Új!!: Felvilágosodás és Nemzetállam · Többet látni »
Neoklasszicizmus
A neoklasszicizmus egy nyugati kulturális mozgalom volt a dekoratív és a vizuális művészetek, az irodalom, a színház, a zene és az építészet területén, amely a klasszikus ókor művészetéből és kultúrájából merített ihletet.
Új!!: Felvilágosodás és Neoklasszicizmus · Többet látni »
Nicolas de Condorcet
Marie Jean Antoine Nicolas Caritat, Condorcet márkija (Ribemont, 1743. szeptember 17. – Bourg-la-Reine, 1794. március 28.) francia matematikus és filozófus.
Új!!: Felvilágosodás és Nicolas de Condorcet · Többet látni »
Philosophiae Naturalis Principia Mathematica
Newton saját példánya, mely a második kiadás számára tett kézírásos javításokat tartalmaz A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (Latinul: "a természetfilozófia matematikai alapjai", gyakran röviden csak Principia vagy Principia Mathematica) a klasszikus mechanika egy háromkötetes megalapozása, melyet Isaac Newton publikált 1687. július 5-én.
Új!!: Felvilágosodás és Philosophiae Naturalis Principia Mathematica · Többet látni »
Pierre Bayle
Pierre Bayle (Carla-le-Comte, Ariège megye, 1647.
Új!!: Felvilágosodás és Pierre Bayle · Többet látni »
Polgár (városlakó)
Augsburgi polgárcsalád (1680) A polgár egy város vagy tágabb értelemben egy állam állandó, adót fizető lakosa.
Új!!: Felvilágosodás és Polgár (városlakó) · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Felvilágosodás és Politika · Többet látni »
Politikatudomány
A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág.
Új!!: Felvilágosodás és Politikatudomány · Többet látni »
Quintus Horatius Flaccus
Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.
Új!!: Felvilágosodás és Quintus Horatius Flaccus · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Felvilágosodás és Római katolikus egyház · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: Felvilágosodás és René Descartes · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Felvilágosodás és Reneszánsz · Többet látni »
Szabadság (politika)
A politikai szabadság a szabad elhatározáson alapuló döntések meghozatalának joga.
Új!!: Felvilágosodás és Szabadság (politika) · Többet látni »
Szkepticizmus
A szkepticizmus (a görög „σκέπτεσθαι”, szkepteszthai szóból, melynek jelentése körbenézni, megfontolni) szónak több, egymással rokon jelentése van.
Új!!: Felvilágosodás és Szkepticizmus · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Felvilágosodás és Szocializmus · Többet látni »
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Új!!: Felvilágosodás és Távcső · Többet látni »
Természetfilozófia
A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.
Új!!: Felvilágosodás és Természetfilozófia · Többet látni »
Theodor Adorno
Theodor Wiesengrund Adorno (Frankfurt am Main, 1903. szeptember 11. – Visp (Wallis kanton, Svájc), 1969. augusztus 6.) német filozófus, zeneesztéta, a marxizmushoz közel álló frankfurti iskola képviselője.
Új!!: Felvilágosodás és Theodor Adorno · Többet látni »
Thomas Abbt
Thomas Abbt (Ulm, 1738. november 25. – Bückeburg, 1766. november 3.) német filozófus és író, a felvilágosodás híve.
Új!!: Felvilágosodás és Thomas Abbt · Többet látni »
Thomas Hobbes
Thomas Hobbes (Malmesbury, Angol Királyság, 1588. április 5. – Derbyshire, Angol Királyság, 1679. december 4.) angol filozófus.
Új!!: Felvilágosodás és Thomas Hobbes · Többet látni »
Thomas Jefferson
Thomas Jefferson (1743. április 13. – 1826. július 4.) amerikai politikus, diplomata, ügyvéd, filozófus, építészmérnök, zenész és alapító atya, az Egyesült Államok alelnöke (1797-1801, John Adams elnöksége alatt), majd harmadik elnöke (1801-1809).
Új!!: Felvilágosodás és Thomas Jefferson · Többet látni »
Thomas Paine
Thomas Paine (Thetford, Norfolk, 1737. február 9.A Julián-naptár szerint (korabeli angol - s vele amerikai - időszámítás) január 29. – New York, 1809. június 8.) angol származású, az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban tevékenykedő politikus, újságíró, esszéista.
Új!!: Felvilágosodás és Thomas Paine · Többet látni »
Tolerancia
A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt.
Új!!: Felvilágosodás és Tolerancia · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Felvilágosodás és Vallás · Többet látni »
Vidrányi Katalin
Vidrányi Katalin (Budapest, 1945. július 10. – Budapest, 1993. augusztus 5.): magyar vallásfilozófus, katolikus teológiatörténész, fordító, egyetemi oktató.
Új!!: Felvilágosodás és Vidrányi Katalin · Többet látni »
VIII. Henrik angol király
VIII.
Új!!: Felvilágosodás és VIII. Henrik angol király · Többet látni »
Voltaire
Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.
Új!!: Felvilágosodás és Voltaire · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: Felvilágosodás és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Felvilágosodás és 16. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Felvilágosodás és 17. század · Többet látni »
1784
Nincs leírás.
Új!!: Felvilágosodás és 1784 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Felvilágosodás és 19. század · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Felvilágosodás és 20. század · Többet látni »
