Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
87 kapcsolatok: Almásy György, Augusztus 11., Őrihodos, Barokk, Bazalt, Csergics Simon, De facto, Első világháború, Európai Unió, Falu, Felsőlendva község, Felsőlendvai vár, Gótika, Goričko, Habsburg-ház, I. Lajos magyar király, II. Ottokár cseh király, III. Béla magyar király, József (Jézus nevelőapja), Község, Küzmics Miklós, Keresztelő János, Kuzma (település), Magyarok, Malom, Második világháború, Mezőgazdaság, Muraszombat, Muraszombati járás, Muravidék, Német nyelv, Németek, Persa Iván, Pomurska statisztikai régió, Protestantizmus, Római katolikus egyház, Szabár Jakab, Szelmár István, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szlavónia, Szlovén nyelv, Szlovének, Szlovénia, Tótsági járás, Trianoni békeszerződés, Tufa, Vas vármegye, Vendvidéki Köztársaság, Zsemlics István, 1183, ..., 1208, 1275, 1365, 14. század, 1478, 1499, 1510, 1515, 1549, 16. század, 1605, 1616, 1660, 1684, 1685, 1688, 1690, 17. század, 1704, 1729, 1740, 1751, 1778, 1781, 18. század, 1867, 1890, 19. század, 1910, 1919, 1921, 1931, 1952, 1961, 1971, 2002, 2009. Bővíteni index (37 több) »
Almásy György
Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy György (Felsőlendva, 1867. augusztus 11. – Graz, 1933. szeptember 23.) magyar utazó, Ázsia-kutató, állattani és néprajzi gyűjtő.
Új!!: Felsőlendva és Almásy György · Többet látni »
Augusztus 11.
Névnapok: Tiborc, Zsuzsanna + Dulcinea, Filoméla, Filomén, Filoména, Fióna, Ince, Kiara, Klára, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Lilian, Liliána, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lujza, Szanna, Tarján, Tibor, Tícia, Trajánusz, Tullió, Zsanka, Zsanna, Zsazsa, Zsuzsa, Zsuzsánna, Zsuzska.
Új!!: Felsőlendva és Augusztus 11. · Többet látni »
Őrihodos
Őrihodos (Szlovéniában csak Hodos, szlovénul Hodoš, németül Hodosch) település és a hasonló alapfokú közigazgatási egység, község székhelye Szlovéniában.
Új!!: Felsőlendva és Őrihodos · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Felsőlendva és Barokk · Többet látni »
Bazalt
Bazalt kőzettelér (Madeira, Pico do Areeiro) A bazalt magmás, azon belül a kiömlési vulkanikus kőzetek közé tartozik, színe a szürkétől a feketéig terjed.
Új!!: Felsőlendva és Bazalt · Többet látni »
Csergics Simon
Csergics Simon (Tsergits Simon) (Nádalja, 1765. október 26. – Tömörd, 1806. december 6.) katolikus pap, költő.
Új!!: Felsőlendva és Csergics Simon · Többet látni »
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
Új!!: Felsőlendva és De facto · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Felsőlendva és Első világháború · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Felsőlendva és Európai Unió · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Felsőlendva és Falu · Többet látni »
Felsőlendva község
Felsőlendva község (szlovén nyelven Občina Grad) Szlovénia 212 (2012) alapfokú közigazgatási egységének, azaz községének egyike, központja Felsőlendva település.
Új!!: Felsőlendva és Felsőlendva község · Többet látni »
Felsőlendvai vár
A felsőlendvai vár (szlovén nyelven Grad Grad) Szlovénia legnagyobb kiterjedésű várépülete, az ország északkeleti sarkában, Goričko tájegységében, az osztrák és a magyar határ közelében helyezkedik el, Felsőlendva (Grad) község területén.
Új!!: Felsőlendva és Felsőlendvai vár · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Felsőlendva és Gótika · Többet látni »
Goričko
A Vendvidéki-dombság fekvése Szlovéniában Goričko dombos tájegység Szlovénia északkeleti sarkában, a magyar-osztrák-szlovén hármashatár közelében, a Mura és a Rába között, a Muravidék északi részén, Pomurska statisztikai régióban.
Új!!: Felsőlendva és Goričko · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Felsőlendva és Habsburg-ház · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Felsőlendva és I. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Ottokár cseh király
Az 1278-as morvamezei csata emlékoszlopa Dürnkrutnál II.
Új!!: Felsőlendva és II. Ottokár cseh király · Többet látni »
III. Béla magyar király
III.
Új!!: Felsőlendva és III. Béla magyar király · Többet látni »
József (Jézus nevelőapja)
egri minorita templomban József a Dávid házából származó ács, az Újszövetség szerint Szűz Mária férjeMt 1,16 és Jézus nevelőapja, a Szent Család feje.
Új!!: Felsőlendva és József (Jézus nevelőapja) · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Felsőlendva és Község · Többet látni »
Küzmics Miklós
Radgonában Weitzinger János nyomdász újra kiadta, az átdolgozó azonban ismeretlen. A könyv otthoni használatra és templomi fölolvasásra egyaránt való, továbbá imádságokat és egyházi énekeket is tartalmaz. Küzmics Miklós vendül és szlovénül Mikloš Küzmič, németesen Nikolaus Küzmitsch (Alsócsalogány, 1737. szeptember 15. k. – Felsőszentbenedek, 1804. április 11.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese.
Új!!: Felsőlendva és Küzmics Miklós · Többet látni »
Keresztelő János
Keresztelő János vagy másképp Bemerítő János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) zsidó vándorprédikátor, a kereszténység, az iszlám és a bahái fontos vallási alakja.
Új!!: Felsőlendva és Keresztelő János · Többet látni »
Kuzma (település)
Kuzma (régi vend neve Küzdoblani) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban, Szlovéniában.
Új!!: Felsőlendva és Kuzma (település) · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és Magyarok · Többet látni »
Malom
A Malomipari Múzeum épülete Budapesten A malom szilárd anyagok őrlésére szolgáló berendezés illetve létesítmény.
Új!!: Felsőlendva és Malom · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Felsőlendva és Második világháború · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Felsőlendva és Mezőgazdaság · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Felsőlendva és Muraszombat · Többet látni »
Muraszombati járás
A Muraszombati járás Vas vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon 1920-ig, majd 1941 és 1945 között.
Új!!: Felsőlendva és Muraszombati járás · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Felsőlendva és Muravidék · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Felsőlendva és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Felsőlendva és Németek · Többet látni »
Persa Iván
Persa Iván (szlovénül Ivan Perša) (Izsakócz, 1861. április 2. – Szentsebestyén, 1935. szeptember 26.) magyarországi szlovén római katolikus plébános, író.
Új!!: Felsőlendva és Persa Iván · Többet látni »
Pomurska statisztikai régió
Pomurska (ejtsd: pomurszka) vagy magyarul Mura menti statisztikai régió (hivatalos szlovén nevén Pomurska statistična regija) statisztikai régió Szlovéniában, amelynek területe a Muravidék (Prekmurje) történelmi régiót, Alsó-Stájerország (Štajerska) történelmi régió egy részét, és a Muraközből Ráckanizsa községet foglalja magában.
Új!!: Felsőlendva és Pomurska statisztikai régió · Többet látni »
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Új!!: Felsőlendva és Protestantizmus · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Felsőlendva és Római katolikus egyház · Többet látni »
Szabár Jakab
Szabár Jakab szlovénül Jakob Sabar (Horvátzsidány, 1802. vagy 1803. július 15. – Cserensócz 1863. december 14.) horvát származású római katolikus pap, vallási író.
Új!!: Felsőlendva és Szabár Jakab · Többet látni »
Szelmár István
Szelmár István néhol Szelnár István (vendül: Števan Selmar, szlovénos alakban Štefan Selmar) (Felsőlendva, 1820. október 23. – Ivanócz, 1877. február 15.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus pap és író.
Új!!: Felsőlendva és Szelmár István · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Felsőlendva és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Új!!: Felsőlendva és Szlavónia · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Felsőlendva és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Felsőlendva és Szlovének · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Felsőlendva és Szlovénia · Többet látni »
Tótsági járás
A Tótsági járás a muraszombati járást megelőzően a történelmi Vendvidék területének egyrészén létezett járás.
Új!!: Felsőlendva és Tótsági járás · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Felsőlendva és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Tufa
Bazalttufa, Kis-Somlyó hegy Piroklaszt törmelékár anyagából képződik a tufa A tufa vagy darázskő robbanásos vulkáni kitörés során a vulkanikus törmelékár keletkezésekor a porból és hamuból létrejött lazább szerkezetű kőzet, néha lyukacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre, és vagy megkeményedett, összeálló állapotban került a felszínre, vagy pedig – ami gyakoribb eset – a víz hordta össze és rétegekben lerakta azt.
Új!!: Felsőlendva és Tufa · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Felsőlendva és Vas vármegye · Többet látni »
Vendvidéki Köztársaság
A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.
Új!!: Felsőlendva és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »
Zsemlics István
Zsemlics István vendül: Števan Žemlič, más írásmódban Zsemlits István (Števan Žemlitš) (Muraszombat, 1840. július 9. – Felsőlendva, 1891. november 10.) magyarországi szlovén római katolikus pap és író.
Új!!: Felsőlendva és Zsemlics István · Többet látni »
1183
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1183 · Többet látni »
1208
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1208 · Többet látni »
1275
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1275 · Többet látni »
1365
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1365 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Felsőlendva és 14. század · Többet látni »
1478
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1478 · Többet látni »
1499
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1499 · Többet látni »
1510
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1510 · Többet látni »
1515
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1515 · Többet látni »
1549
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1549 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Felsőlendva és 16. század · Többet látni »
1605
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1605 · Többet látni »
1616
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1616 · Többet látni »
1660
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1660 · Többet látni »
1684
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1684 · Többet látni »
1685
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1685 · Többet látni »
1688
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1688 · Többet látni »
1690
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1690 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Felsőlendva és 17. század · Többet látni »
1704
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1704 · Többet látni »
1729
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1729 · Többet látni »
1740
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1740 · Többet látni »
1751
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1751 · Többet látni »
1778
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1778 · Többet látni »
1781
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1781 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Felsőlendva és 18. század · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1867 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1890 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Felsőlendva és 19. század · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1910 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1919 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1921 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1931 · Többet látni »
1952
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1952 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1961 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Felsőlendva és 1971 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Felsőlendva és 2002 · Többet látni »
2009
----.
Új!!: Felsőlendva és 2009 · Többet látni »
