Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Felszólító mód és Szerb nyelv

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Felszólító mód és Szerb nyelv

Felszólító mód vs. Szerb nyelv

Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek. A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Közötti hasonlóságok Felszólító mód és Szerb nyelv

Felszólító mód és Szerb nyelv 32 közös dolog (a Uniópédia): Alany (nyelvészet), Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Angol nyelv, Beszédhang, Bosnyák nyelv, Főmondat, Főnévi igenév, Francia nyelv, Hanglejtés, Hasonulás, Horvát nyelv, Ige (nyelvészet), Igeidő, Igemód, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Kijelentő mód, Kontextus (nyelvészet), Magyar nyelv, Mellékmondat, Mondat (nyelvészet), Montenegrói nyelv, Morfológia (nyelvészet), Nyelv, Partikula, Prozódia (nyelvészet), Rag, Segédige, Szám (nyelvészet), Szemantika, ..., Személyes névmás, Toldalék. Bővíteni index (2 több) »

Alany (nyelvészet)

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.

Alany (nyelvészet) és Felszólító mód · Alany (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)

A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.

Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) és Felszólító mód · Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Felszólító mód · Angol nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Beszédhang

A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.

Beszédhang és Felszólító mód · Beszédhang és Szerb nyelv · Többet látni »

Bosnyák nyelv

A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Bosnyák nyelv és Felszólító mód · Bosnyák nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Főmondat

A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.

Felszólító mód és Főmondat · Főmondat és Szerb nyelv · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Felszólító mód és Főnévi igenév · Főnévi igenév és Szerb nyelv · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Felszólító mód és Francia nyelv · Francia nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Hanglejtés

A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.

Felszólító mód és Hanglejtés · Hanglejtés és Szerb nyelv · Többet látni »

Hasonulás

A hasonulás (idegen szóval asszimiláció) olyan hangváltozás, amikor egy hang a szomszédos hang hatására megváltozik: ahhoz hasonlóvá vagy azzal azonossá válik (részleges, ill. teljes hasonulás).

Felszólító mód és Hasonulás · Hasonulás és Szerb nyelv · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Felszólító mód és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Ige (nyelvészet)

Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.

Felszólító mód és Ige (nyelvészet) · Ige (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Igeidő

Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.

Felszólító mód és Igeidő · Igeidő és Szerb nyelv · Többet látni »

Igemód

Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.

Felszólító mód és Igemód · Igemód és Szerb nyelv · Többet látni »

Kötőszó

A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.

Felszólító mód és Kötőszó · Kötőszó és Szerb nyelv · Többet látni »

Közép-délszláv diarendszer

A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.

Felszólító mód és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Szerb nyelv · Többet látni »

Kijelentő mód

A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.

Felszólító mód és Kijelentő mód · Kijelentő mód és Szerb nyelv · Többet látni »

Kontextus (nyelvészet)

A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.

Felszólító mód és Kontextus (nyelvészet) · Kontextus (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Felszólító mód és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Mellékmondat

A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.

Felszólító mód és Mellékmondat · Mellékmondat és Szerb nyelv · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Felszólító mód és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Montenegrói nyelv

A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Felszólító mód és Montenegrói nyelv · Montenegrói nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Morfológia (nyelvészet)

Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.

Felszólító mód és Morfológia (nyelvészet) · Morfológia (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Felszólító mód és Nyelv · Nyelv és Szerb nyelv · Többet látni »

Partikula

A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.

Felszólító mód és Partikula · Partikula és Szerb nyelv · Többet látni »

Prozódia (nyelvészet)

A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.

Felszólító mód és Prozódia (nyelvészet) · Prozódia (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Felszólító mód és Rag · Rag és Szerb nyelv · Többet látni »

Segédige

A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.

Felszólító mód és Segédige · Segédige és Szerb nyelv · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.

Felszólító mód és Szám (nyelvészet) · Szám (nyelvészet) és Szerb nyelv · Többet látni »

Szemantika

A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.

Felszólító mód és Szemantika · Szemantika és Szerb nyelv · Többet látni »

Személyes névmás

A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.

Felszólító mód és Személyes névmás · Személyes névmás és Szerb nyelv · Többet látni »

Toldalék

A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.

Felszólító mód és Toldalék · Szerb nyelv és Toldalék · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Felszólító mód és Szerb nyelv

Felszólító mód 46 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerb nyelv 272. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 10.06% = 32 / (46 + 272).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Felszólító mód és Szerb nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »