Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Fehérhegyi csata és Németország történelme
Fehérhegyi csata és Németország történelme 12 közös dolog (a Uniópédia): Harmincéves háború, I. Miksa bajor választófejedelem, II. Ferdinánd magyar király, II. Mátyás magyar király, Johann t’Serclaes Tilly, Katolikus Liga (1609), Német-római Birodalom, Prága, Prágai defenesztráció (1618), Protestáns Unió, Rudolf magyar király, V. Frigyes pfalzi választófejedelem.
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Fehérhegyi csata és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Németország történelme ·
I. Miksa bajor választófejedelem
I.
Fehérhegyi csata és I. Miksa bajor választófejedelem · I. Miksa bajor választófejedelem és Németország történelme ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
Fehérhegyi csata és II. Ferdinánd magyar király · II. Ferdinánd magyar király és Németország történelme ·
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Fehérhegyi csata és II. Mátyás magyar király · II. Mátyás magyar király és Németország történelme ·
Johann t’Serclaes Tilly
Johann t'Serclaes Tilly Johann t'Serclaes Tilly (Tilly vára, Vallon-Brabant, Belgium, 1559 februárja – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.
Fehérhegyi csata és Johann t’Serclaes Tilly · Johann t’Serclaes Tilly és Németország történelme ·
Katolikus Liga (1609)
A Katolikus Liga 1609-ben alakult, a Bajor Hercegség vezetésével, válaszul az 1608-ban megalakult Protestáns Unióra.
Fehérhegyi csata és Katolikus Liga (1609) · Katolikus Liga (1609) és Németország történelme ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Fehérhegyi csata és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Németország történelme ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Fehérhegyi csata és Prága · Németország történelme és Prága ·
Prágai defenesztráció (1618)
Matthäus Merian képe a második prágai defenesztrációról A második prágai defenesztráció (a latin de („-ból, -ből; ki valahonnan”) és fenestra („ablak”) szóösszetételből) azt a prágai eseményt jelöli, amikor 1618-ban a császár követeit kidobták a Hradzsin ablakán.
Fehérhegyi csata és Prágai defenesztráció (1618) · Németország történelme és Prágai defenesztráció (1618) ·
Protestáns Unió
A Protestáns Unió 1608. május 14-i chartája, ma a bajor állami levéltárban A Protestáns Unió (németül Protestantische Union) a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a németországi reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése elleni védekezésül jött létre.
Fehérhegyi csata és Protestáns Unió · Németország történelme és Protestáns Unió ·
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Fehérhegyi csata és Rudolf magyar király · Németország történelme és Rudolf magyar király ·
V. Frigyes pfalzi választófejedelem
V.
Fehérhegyi csata és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · Németország történelme és V. Frigyes pfalzi választófejedelem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Fehérhegyi csata és Németország történelme
- Mi van a közös Fehérhegyi csata és Németország történelme
- Közötti hasonlóságok Fehérhegyi csata és Németország történelme
Összehasonlítását Fehérhegyi csata és Németország történelme
Fehérhegyi csata 27 kapcsolatokat, ugyanakkor Németország történelme 472. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 2.40% = 12 / (27 + 472).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Fehérhegyi csata és Németország történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
