Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
27 kapcsolatok: Ausztria, Bécs, Bethlen Gábor, Charles-Bonaventure de Longueval, Cseh felkelés (1618–1620), Csehország, Csehország (történelmi tartomány), Csehország uralkodóinak listája, Fehér-hegy (Prága), Habsburg-ház, Harmincéves háború, Heinrich Matthias von Thurn, Hradzsin, I. Miksa bajor választófejedelem, II. Ferdinánd magyar király, II. Mátyás magyar király, Johann t’Serclaes Tilly, Katolikus Liga (1609), Német-római Birodalom, November 8., Osztrák örökös tartományok, Prága, Prágai defenesztráció (1618), Protestáns Unió, Rudolf magyar király, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, 1620.
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Fehérhegyi csata és Ausztria · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Fehérhegyi csata és Bécs · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Fehérhegyi csata és Bethlen Gábor · Többet látni »
Charles-Bonaventure de Longueval
Károly Bonaventura Vaux Buquoy de Longueval, Buquoy grófja (Arras, 1571. – Érsekújvár, 1621. július 10.) a német császári hadak vezére a harmincéves háború idején.
Új!!: Fehérhegyi csata és Charles-Bonaventure de Longueval · Többet látni »
Cseh felkelés (1618–1620)
A második prágai defenesztráció, korabeli rézmetszet a ''Theatrum Europaeum''-ból A cseh felkelés (1618–1620) a Cseh Királyság rendjeinek felkelése volt a Habsburg-dinasztia uralma ellen.
Új!!: Fehérhegyi csata és Cseh felkelés (1618–1620) · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Fehérhegyi csata és Csehország · Többet látni »
Csehország (történelmi tartomány)
A történelmi Csehország tartomány (latinul Bohemia) a mai Csehország területének nyugati és középső részén elhelyezkedő történelmi régió, amely az egykori Cseh Királyság területével egyezik meg a Morva Őrgrófság nélkül, így tehát nem azonos a Morvaországot is magába foglaló mai Csehországgal, azaz a Cseh Köztársasággal.
Új!!: Fehérhegyi csata és Csehország (történelmi tartomány) · Többet látni »
Csehország uralkodóinak listája
Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.
Új!!: Fehérhegyi csata és Csehország uralkodóinak listája · Többet látni »
Fehér-hegy (Prága)
A Fehér-hegy (csehül Bílá hora) egy 379 m magas hegy Csehországban.
Új!!: Fehérhegyi csata és Fehér-hegy (Prága) · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Fehérhegyi csata és Habsburg-ház · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Fehérhegyi csata és Harmincéves háború · Többet látni »
Heinrich Matthias von Thurn
Heinrich Matthias von Thurn arcképe Heinrich Matthias von Thurn, magyarosan Thurn Mátyás Henrik vagy egyszerűen Thurn Mátyás, csehül Jindřich Matyáš Thurn (1567. február 24. – 1640. január 28.) a harmincéves háborúban fontos szerepet játszó cseh gróf.
Új!!: Fehérhegyi csata és Heinrich Matthias von Thurn · Többet látni »
Hradzsin
A prágai vár Kolozsvári Márton és György, 1373) A Hradzsin Prága egyik történelmi negyede.
Új!!: Fehérhegyi csata és Hradzsin · Többet látni »
I. Miksa bajor választófejedelem
I.
Új!!: Fehérhegyi csata és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Fehérhegyi csata és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Új!!: Fehérhegyi csata és II. Mátyás magyar király · Többet látni »
Johann t’Serclaes Tilly
Johann t'Serclaes Tilly Johann t'Serclaes Tilly (Tilly vára, Vallon-Brabant, Belgium, 1559 februárja – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.
Új!!: Fehérhegyi csata és Johann t’Serclaes Tilly · Többet látni »
Katolikus Liga (1609)
A Katolikus Liga 1609-ben alakult, a Bajor Hercegség vezetésével, válaszul az 1608-ban megalakult Protestáns Unióra.
Új!!: Fehérhegyi csata és Katolikus Liga (1609) · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Fehérhegyi csata és Német-római Birodalom · Többet látni »
November 8.
Névnapok: Zsombor + Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs.
Új!!: Fehérhegyi csata és November 8. · Többet látni »
Osztrák örökös tartományok
A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.
Új!!: Fehérhegyi csata és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Fehérhegyi csata és Prága · Többet látni »
Prágai defenesztráció (1618)
Matthäus Merian képe a második prágai defenesztrációról A második prágai defenesztráció (a latin de („-ból, -ből; ki valahonnan”) és fenestra („ablak”) szóösszetételből) azt a prágai eseményt jelöli, amikor 1618-ban a császár követeit kidobták a Hradzsin ablakán.
Új!!: Fehérhegyi csata és Prágai defenesztráció (1618) · Többet látni »
Protestáns Unió
A Protestáns Unió 1608. május 14-i chartája, ma a bajor állami levéltárban A Protestáns Unió (németül Protestantische Union) a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a németországi reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése elleni védekezésül jött létre.
Új!!: Fehérhegyi csata és Protestáns Unió · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: Fehérhegyi csata és Rudolf magyar király · Többet látni »
V. Frigyes pfalzi választófejedelem
V.
Új!!: Fehérhegyi csata és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »
1620
Nincs leírás.
Új!!: Fehérhegyi csata és 1620 · Többet látni »
