Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Erkel Ferenc és Magyar klasszikus zene
Erkel Ferenc és Magyar klasszikus zene 47 közös dolog (a Uniópédia): Barokk, Bánk bán (opera), Bátori Mária, Bécs, Bihari János, Budapest, Egressy Béni, Erdély, Erkel Színház, Giuseppe Verdi, Gustav Mahler, Hollósy Kornélia, Hunyadi László (opera), I. Mátyás magyar király, Kantáta, Klasszikus zene, Kolozsvár, Liszt Ferenc, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Ludwig van Beethoven, Magyar Állami Operaház, Magyarok, Magyarország, Magyarország himnusza, Miskolc, Mosonyi Mihály, Nagyvárad, Németország, Népszínmű, Nyitány, ..., Opera (színmű), Oratórium, Orgona (hangszer), Pest (történelmi település), Pozsony, Richard Wagner (zeneszerző), Richter János, Romantika, Schodelné Klein Rozália, Szózat, Szigligeti Ede, Vörösmarty Mihály, Verbunkos, Wolfgang Amadeus Mozart, Zenészeti Lapok, Zichy Géza, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (17 több) »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Barokk és Erkel Ferenc · Barokk és Magyar klasszikus zene ·
Bánk bán (opera)
A Bánk bán Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.
Bánk bán (opera) és Erkel Ferenc · Bánk bán (opera) és Magyar klasszikus zene ·
Bátori Mária
A Bátori Mária Erkel Ferenc egyik kétfelvonásos operája.
Bátori Mária és Erkel Ferenc · Bátori Mária és Magyar klasszikus zene ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Erkel Ferenc · Bécs és Magyar klasszikus zene ·
Bihari János
Bihari János (Pollák Zsigmond, 1875) Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész.
Bihari János és Erkel Ferenc · Bihari János és Magyar klasszikus zene ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Erkel Ferenc · Budapest és Magyar klasszikus zene ·
Egressy Béni
Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.
Egressy Béni és Erkel Ferenc · Egressy Béni és Magyar klasszikus zene ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Erkel Ferenc · Erdély és Magyar klasszikus zene ·
Erkel Színház
Az Erkel Színház Budapesten, a VIII. kerületi II. János Pál pápa téren található.
Erkel Ferenc és Erkel Színház · Erkel Színház és Magyar klasszikus zene ·
Giuseppe Verdi
Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (Le Roncole, 1813. október 10. – Milánó, 1901. január 27.) 19. századi olasz zeneszerző, az opera műfajának kimagasló egyénisége.
Erkel Ferenc és Giuseppe Verdi · Giuseppe Verdi és Magyar klasszikus zene ·
Gustav Mahler
Gustav Mahler (Kaliště, 1860. július 7. – Bécs, 1911. május 18.) cseh–osztrák zeneszerző, karmester.
Erkel Ferenc és Gustav Mahler · Gustav Mahler és Magyar klasszikus zene ·
Hollósy Kornélia
Gertenyesi Hollósy Kornélia Julianna Klára (születési nevén Korbuly Kornélia; Gertenyes, 1827. április 13. – Dombegyháza, 1890. február 10.) örmény származású magyar opera-énekesnő, korának egyik legismertebb és legsikeresebb művésznője, a „magyar csalogány”.
Erkel Ferenc és Hollósy Kornélia · Hollósy Kornélia és Magyar klasszikus zene ·
Hunyadi László (opera)
A Hunyadi László Erkel Ferenc háromfelvonásos operája.
Erkel Ferenc és Hunyadi László (opera) · Hunyadi László (opera) és Magyar klasszikus zene ·
I. Mátyás magyar király
I.
Erkel Ferenc és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Magyar klasszikus zene ·
Kantáta
A kantáta zenekarral kísért énekszóló és kórus váltakozásából alakuló többszakaszos kompozíció.
Erkel Ferenc és Kantáta · Kantáta és Magyar klasszikus zene ·
Klasszikus zene
A klasszikus zene fogalma alatt három különböző jelentéstartalmat értünk.
Erkel Ferenc és Klasszikus zene · Klasszikus zene és Magyar klasszikus zene ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Erkel Ferenc és Kolozsvár · Kolozsvár és Magyar klasszikus zene ·
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Erkel Ferenc és Liszt Ferenc · Liszt Ferenc és Magyar klasszikus zene ·
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Erkel Ferenc és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyar klasszikus zene ·
Ludwig van Beethoven
Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.
Erkel Ferenc és Ludwig van Beethoven · Ludwig van Beethoven és Magyar klasszikus zene ·
Magyar Állami Operaház
Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
Erkel Ferenc és Magyar Állami Operaház · Magyar Állami Operaház és Magyar klasszikus zene ·
Magyarok
Nincs leírás.
Erkel Ferenc és Magyarok · Magyar klasszikus zene és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Erkel Ferenc és Magyarország · Magyar klasszikus zene és Magyarország ·
Magyarország himnusza
A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
Erkel Ferenc és Magyarország himnusza · Magyar klasszikus zene és Magyarország himnusza ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Erkel Ferenc és Miskolc · Magyar klasszikus zene és Miskolc ·
Mosonyi Mihály
Mosonyi Mihály (eredeti neve: Brand Michael) (Boldogasszony, Moson vármegye, 1815. szeptember 2. – Pest, 1870. október 31.) magyar zeneszerző, zenepedagógus és zenei újságíró, kritikus.
Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály · Magyar klasszikus zene és Mosonyi Mihály ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Erkel Ferenc és Nagyvárad · Magyar klasszikus zene és Nagyvárad ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Erkel Ferenc és Németország · Magyar klasszikus zene és Németország ·
Népszínmű
A népszínmű tágabb értelemben a drámairodalom tematikailag elkülönülő, a népről vagy a népnek szóló színpadi műveket magában foglaló csoportja.
Erkel Ferenc és Népszínmű · Magyar klasszikus zene és Népszínmű ·
Nyitány
A nyitány operák, oratóriumok, színpadi kísérőzenék és balettek hangszeres bevezető zenéje.
Erkel Ferenc és Nyitány · Magyar klasszikus zene és Nyitány ·
Opera (színmű)
Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.
Erkel Ferenc és Opera (színmű) · Magyar klasszikus zene és Opera (színmű) ·
Oratórium
Az oratórium kettős, zenei és építészeti jelentésű kifejezés.
Erkel Ferenc és Oratórium · Magyar klasszikus zene és Oratórium ·
Orgona (hangszer)
Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.
Erkel Ferenc és Orgona (hangszer) · Magyar klasszikus zene és Orgona (hangszer) ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Erkel Ferenc és Pest (történelmi település) · Magyar klasszikus zene és Pest (történelmi település) ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Erkel Ferenc és Pozsony · Magyar klasszikus zene és Pozsony ·
Richard Wagner (zeneszerző)
Richard Wagner 1830 körül Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.
Erkel Ferenc és Richard Wagner (zeneszerző) · Magyar klasszikus zene és Richard Wagner (zeneszerző) ·
Richter János
Richter János, Hans Richter (Győr, 1843. április 4. – Bayreuth, 1916. december 5.) magyar-osztrák karmester, korának egyik legkiemelkedőbb zenei egyénisége, tekintélye.
Erkel Ferenc és Richter János · Magyar klasszikus zene és Richter János ·
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Erkel Ferenc és Romantika · Magyar klasszikus zene és Romantika ·
Schodelné Klein Rozália
Schodelné Klein Rozália (Kolozsvár, 1811. szeptember 29. – Nyáregyháza, 1854. szeptember 29.) az első nemzetközileg ismert magyar opera-énekesnő (drámai koloratúrszoprán).
Erkel Ferenc és Schodelné Klein Rozália · Magyar klasszikus zene és Schodelné Klein Rozália ·
Szózat
A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.
Erkel Ferenc és Szózat · Magyar klasszikus zene és Szózat ·
Szigligeti Ede
Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).
Erkel Ferenc és Szigligeti Ede · Magyar klasszikus zene és Szigligeti Ede ·
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Erkel Ferenc és Vörösmarty Mihály · Magyar klasszikus zene és Vörösmarty Mihály ·
Verbunkos
Toborzás a 19. században Esterházy-huszárezred verbunkos dudása A magyar csárdás kialakulása a 18. századi magyar verbunkosig vezethető vissza A verbunkos magyar zenei műfaj, amely a XVIII. század második felében alakult ki.
Erkel Ferenc és Verbunkos · Magyar klasszikus zene és Verbunkos ·
Wolfgang Amadeus Mozart
Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.
Erkel Ferenc és Wolfgang Amadeus Mozart · Magyar klasszikus zene és Wolfgang Amadeus Mozart ·
Zenészeti Lapok
A Zenészeti Lapok az első magyar zenei szakfolyóirat volt.
Erkel Ferenc és Zenészeti Lapok · Magyar klasszikus zene és Zenészeti Lapok ·
Zichy Géza
Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Géza Emil János (Sztára, 1849. július 23. – Budapest, 1924. január 14.) magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, félkarú zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.
Erkel Ferenc és Zichy Géza · Magyar klasszikus zene és Zichy Géza ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erkel Ferenc · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyar klasszikus zene ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Erkel Ferenc és Magyar klasszikus zene
- Mi van a közös Erkel Ferenc és Magyar klasszikus zene
- Közötti hasonlóságok Erkel Ferenc és Magyar klasszikus zene
Összehasonlítását Erkel Ferenc és Magyar klasszikus zene
Erkel Ferenc 293 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar klasszikus zene 332. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 7.52% = 47 / (293 + 332).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Erkel Ferenc és Magyar klasszikus zene. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
