84 kapcsolatok: Adad, Akkád (terület), Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Alluviális síkság, Ansan (Perzsia), Arabok, Újasszír Birodalom, Assur-bán-apli, Avan, Óbabiloni Birodalom, Óperzsa Birodalom, Éannatum, Babilon, Behisztuni felirat, Bronzkor, Dúr-Kurigalzu, Dúr-Sarrukín, Dzsemdet Naszr-kultúra, Enmerkar, Esnunna, Gazdasági rendszer, Hammurapi babiloni király, Huzesztán tartomány, I. e. 12. század, I. e. 18. század, I. e. 2. évezred, I. e. 20. század, I. e. 21. század, I. e. 3. évezred, I. e. 539, I. e. 629, I. e. 631, I. e. 647, I. e. 648, I. e. 653, I. e. 667, I. e. 668, I. e. 681, I. e. 690, I. e. 703, I. e. 705, I. e. 8. század, I.e. 25. század, Ibbí-Szín, Igazság (filozófia), II. Kurigalzu babiloni király, II. Marduk-apla-iddína, II. Sarrukín asszír király, III. uri dinasztia, ..., Inanna, Irán, Isten, Iszin uralkodóinak listája, Kassúk, Kúta, Kháldok, Kis (település), Kultúra, Lagas, Marduk, Mebarageszi, Mezopotámia, Nap, Ninive, Nuzi, Panteon, Perzsa-öböl, Sulgi, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Sumerek, Szín-ahhé-eríba, Szúza, Szippar, Történelem, Tengerföld, Ubaid-kultúra, Uruk, Uruk-kultúra, Vallás, Zagrosz, Zsírkő. Bővíteni index (34 több) »
Adad
Asszír katonák Adad szobrát hordozzák Adad vagy Addu az akkád mitológia viharistene, illetve általános időjárásisten és szelek irányítója.
Új!!: Elám és Adad · Többet látni »
Akkád (terület)
270px Akkád Mezopotámiának azon földrajzi területe, ahol az i. e. 3. évezred derekán az akkádok megtelepedtek, városokat alapítottak.
Új!!: Elám és Akkád (terület) · Többet látni »
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: Elám és Akkád Birodalom · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Elám és Akkád nyelv · Többet látni »
Alluviális síkság
Alluviális síkság Új-Zélandon Az alluviális síkság folyóközi üledékkel feltöltött síkság.
Új!!: Elám és Alluviális síkság · Többet látni »
Ansan (Perzsia)
Elám területe Szúszával és Ansannal. A Perzsa-öböl a feltételezett bronzkori méreteivel van feltüntetve Ansan (perzsa: انشان Anšān) ókori város volt a mai Irán területén, Siráztól 36 km-re északnyugatra.
Új!!: Elám és Ansan (Perzsia) · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Elám és Arabok · Többet látni »
Újasszír Birodalom
Az Újasszír Birodalom i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló vaskori állam volt az ókori Mezopotámia területén.
Új!!: Elám és Újasszír Birodalom · Többet látni »
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Új!!: Elám és Assur-bán-apli · Többet látni »
Avan
Avan vagy Awan egykori város vagy régió Elámban.
Új!!: Elám és Avan · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Elám és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Új!!: Elám és Óperzsa Birodalom · Többet látni »
Éannatum
alapító táblájának felirata,A szöveg átírását lásd a rituális alapkő cikkben amelyben testvére, Énannatum is előfordul. A szövegben megnevezi apját, testvérét, saját címe enszi. Éannatum (e2-an-na-tum2, pontosabb átírással Éannatúm) az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója, Akurgal fia, Ur-Nanse unokája volt az i. e. 25. század körül.
Új!!: Elám és Éannatum · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Elám és Babilon · Többet látni »
Behisztuni felirat
I. Dárajavaus perzsa király tetteit, győzelmeit megörökítő relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett A felirat a hegyoldalon A behisztuni felirat híres háromnyelvű (trilingvis) epigrafikus emlék Biszotun iráni település mellől.
Új!!: Elám és Behisztuni felirat · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Elám és Bronzkor · Többet látni »
Dúr-Kurigalzu
Dúr-Kurigalzu (mai neve Akarkúf) ókori kasszita város Dél-Mezopotámiában, Irak területén, Bagdad kormányzóság és Anbár kormányzóság határán, a Tigris és a Dijála folyók összefolyásánál, Bagdadtól mintegy 30 km-re nyugatra.
Új!!: Elám és Dúr-Kurigalzu · Többet látni »
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Új!!: Elám és Dúr-Sarrukín · Többet látni »
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Új!!: Elám és Dzsemdet Naszr-kultúra · Többet látni »
Enmerkar
Enmerkar Uruk félig mitikus, félig valóságos történeti királya.
Új!!: Elám és Enmerkar · Többet látni »
Esnunna
Esnunna helye Hammurapi uralkodása idején Esnunna (mai neve Tell Aszmar, Vörös-domb) ókori város volt a mai Irak keleti részének közepén.
Új!!: Elám és Esnunna · Többet látni »
Gazdasági rendszer
A társadalmak gazdasági rendszerekbe szerveződnek az alapján, hogy hányféle módon lehet megválaszolni a mit?, hogyan?, és kinek? kérdését.
Új!!: Elám és Gazdasági rendszer · Többet látni »
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Új!!: Elám és Hammurapi babiloni király · Többet látni »
Huzesztán tartomány
Huzesztán tartomány (perzsául استان خوزستان) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján.
Új!!: Elám és Huzesztán tartomány · Többet látni »
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Új!!: Elám és I. e. 12. század · Többet látni »
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 18. század · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 20. század
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 20. század · Többet látni »
I. e. 21. század
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 21. század · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. e. 539
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 539 · Többet látni »
I. e. 629
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 629 · Többet látni »
I. e. 631
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 631 · Többet látni »
I. e. 647
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 647 · Többet látni »
I. e. 648
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 648 · Többet látni »
I. e. 653
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 653 · Többet látni »
I. e. 667
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 667 · Többet látni »
I. e. 668
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 668 · Többet látni »
I. e. 681
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 681 · Többet látni »
I. e. 690
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 690 · Többet látni »
I. e. 703
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 703 · Többet látni »
I. e. 705
Nincs leírás.
Új!!: Elám és I. e. 705 · Többet látni »
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Új!!: Elám és I. e. 8. század · Többet látni »
I.e. 25. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 25. század.
Új!!: Elám és I.e. 25. század · Többet látni »
Ibbí-Szín
Ibbí-Szín (vagy Ibbi-Szín, Ìbí-Szín, Ibí-Szín, sumer ibbi-dsu.en, IB.BI2-dsu.en, i-bi2-dsu.en, i3-bi2-dsu.en, „Szín isten füstje”) a III. uri dinasztia utolsó, ötödik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2028 – i. e. 2004) volt.
Új!!: Elám és Ibbí-Szín · Többet látni »
Igazság (filozófia)
Antonio Canova: Iustitia (1792) – Milánó, Piazza Scala Képtár Az igazság a valóság ellenőrizhető tényei, és az erről szóló állítások megfelelése egymásnak.
Új!!: Elám és Igazság (filozófia) · Többet látni »
II. Kurigalzu babiloni király
#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Kurigalzu.
Új!!: Elám és II. Kurigalzu babiloni király · Többet látni »
II. Marduk-apla-iddína
II.
Új!!: Elám és II. Marduk-apla-iddína · Többet látni »
II. Sarrukín asszír király
II.
Új!!: Elám és II. Sarrukín asszír király · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Elám és III. uri dinasztia · Többet látni »
Inanna
Inanna homokkőbe karcolt jelképe i. e. 3000 körüli időből Inanna edénybe karcolt ábrázolása az i. e. 2. évezred első feléből Inanna vagy Innin (sumer dInanna) sumer istennő, „az ég úrnője”.
Új!!: Elám és Inanna · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Elám és Irán · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Elám és Isten · Többet látni »
Iszin uralkodóinak listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Íszín uralkodóinak listája.
Új!!: Elám és Iszin uralkodóinak listája · Többet látni »
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Új!!: Elám és Kassúk · Többet látni »
Kúta
Kúta, Qútú, Kutha, vagy Cutha (sumer nyelven Gudua), mai nevén Tell Ibrahim, egy ősi város volt Irakban, Bábil Kormányzóságban, a Felső-Eufrátesz keleti ágának jobb partján, Babilonban Nippurtól északkeletre.
Új!!: Elám és Kúta · Többet látni »
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Új!!: Elám és Kháldok · Többet látni »
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Új!!: Elám és Kis (település) · Többet látni »
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Új!!: Elám és Kultúra · Többet látni »
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Új!!: Elám és Lagas · Többet látni »
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Új!!: Elám és Marduk · Többet látni »
Mebarageszi
Mebarageszi (en mme-barag-ge4-si) a sumer királylista szerint Kis, az I. kisi dinasztia utolsó előtti királya.
Új!!: Elám és Mebarageszi · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Elám és Mezopotámia · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Elám és Nap · Többet látni »
Ninive
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ninive (település).
Új!!: Elám és Ninive · Többet látni »
Nuzi
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nuzu.
Új!!: Elám és Nuzi · Többet látni »
Panteon
A panteon (pantheion) szó szerinti jelentése „az összes isten temploma”.
Új!!: Elám és Panteon · Többet látni »
Perzsa-öböl
A Perzsa-öböl, más néven: Arab-öböl az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen.
Új!!: Elám és Perzsa-öböl · Többet látni »
Sulgi
Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.
Új!!: Elám és Sulgi · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Elám és Sumer · Többet látni »
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Új!!: Elám és Sumer királylista · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Elám és Sumer nyelv · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Elám és Sumerek · Többet látni »
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Új!!: Elám és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: Elám és Szúza · Többet látni »
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Új!!: Elám és Szippar · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Elám és Történelem · Többet látni »
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Új!!: Elám és Tengerföld · Többet látni »
Ubaid-kultúra
Az Ubaid-kultúra területe Az Ubaid-kultúra egy őskori kultúra Dél-Mezopotámiában, azaz az egykori Sumer (a mai Dél-Irak) területén, ami az Ur városához közeli Tell el-Ubaid halomról kapta a nevét.
Új!!: Elám és Ubaid-kultúra · Többet látni »
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Új!!: Elám és Uruk · Többet látni »
Uruk-kultúra
Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.
Új!!: Elám és Uruk-kultúra · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Elám és Vallás · Többet látni »
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
Új!!: Elám és Zagrosz · Többet látni »
Zsírkő
A zsírkő (névváltozat: talk, talkum, szteatit) a IV.
Új!!: Elám és Zsírkő · Többet látni »