Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Elám és Sumer nyelv
Elám és Sumer nyelv 15 közös dolog (a Uniópédia): Akkád (terület), Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Assur-bán-apli, Óbabiloni Birodalom, Behisztuni felirat, I. e. 18. század, I. e. 2. évezred, I. e. 3. évezred, III. uri dinasztia, Kis (település), Mezopotámia, Sumer, Sumerek, Tengerföld.
Akkád (terület)
270px Akkád Mezopotámiának azon földrajzi területe, ahol az i. e. 3. évezred derekán az akkádok megtelepedtek, városokat alapítottak.
Akkád (terület) és Elám · Akkád (terület) és Sumer nyelv ·
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Akkád Birodalom és Elám · Akkád Birodalom és Sumer nyelv ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Elám · Akkád nyelv és Sumer nyelv ·
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Assur-bán-apli és Elám · Assur-bán-apli és Sumer nyelv ·
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Óbabiloni Birodalom és Elám · Óbabiloni Birodalom és Sumer nyelv ·
Behisztuni felirat
I. Dárajavaus perzsa király tetteit, győzelmeit megörökítő relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett A felirat a hegyoldalon A behisztuni felirat híres háromnyelvű (trilingvis) epigrafikus emlék Biszotun iráni település mellől.
Behisztuni felirat és Elám · Behisztuni felirat és Sumer nyelv ·
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Elám és I. e. 18. század · I. e. 18. század és Sumer nyelv ·
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Elám és I. e. 2. évezred · I. e. 2. évezred és Sumer nyelv ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Elám és I. e. 3. évezred · I. e. 3. évezred és Sumer nyelv ·
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Elám és III. uri dinasztia · III. uri dinasztia és Sumer nyelv ·
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Elám és Kis (település) · Kis (település) és Sumer nyelv ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Elám és Mezopotámia · Mezopotámia és Sumer nyelv ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Elám és Sumer · Sumer és Sumer nyelv ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Elám és Sumerek · Sumer nyelv és Sumerek ·
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Elám és Sumer nyelv
- Mi van a közös Elám és Sumer nyelv
- Közötti hasonlóságok Elám és Sumer nyelv
Összehasonlítását Elám és Sumer nyelv
Elám 84 kapcsolatokat, ugyanakkor Sumer nyelv 99. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 8.20% = 15 / (84 + 99).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Elám és Sumer nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
