Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Elám és Mári

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Elám és Mári

Elám vs. Mári

Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven. Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.

Közötti hasonlóságok Elám és Mári

Elám és Mári 15 közös dolog (a Uniópédia): Akkád Birodalom, Arabok, Dzsemdet Naszr-kultúra, Hammurapi babiloni király, I. e. 18. század, I. e. 2. évezred, I. e. 21. század, I. e. 3. évezred, Ibbí-Szín, III. uri dinasztia, Mezopotámia, Sulgi, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv.

Akkád Birodalom

Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.

Akkád Birodalom és Elám · Akkád Birodalom és Mári · Többet látni »

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Arabok és Elám · Arabok és Mári · Többet látni »

Dzsemdet Naszr-kultúra

Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.

Dzsemdet Naszr-kultúra és Elám · Dzsemdet Naszr-kultúra és Mári · Többet látni »

Hammurapi babiloni király

Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.

Elám és Hammurapi babiloni király · Hammurapi babiloni király és Mári · Többet látni »

I. e. 18. század

Nincs leírás.

Elám és I. e. 18. század · I. e. 18. század és Mári · Többet látni »

I. e. 2. évezred

Nincs leírás.

Elám és I. e. 2. évezred · I. e. 2. évezred és Mári · Többet látni »

I. e. 21. század

Nincs leírás.

Elám és I. e. 21. század · I. e. 21. század és Mári · Többet látni »

I. e. 3. évezred

Nincs leírás.

Elám és I. e. 3. évezred · I. e. 3. évezred és Mári · Többet látni »

Ibbí-Szín

Ibbí-Szín (vagy Ibbi-Szín, Ìbí-Szín, Ibí-Szín, sumer ibbi-dsu.en, IB.BI2-dsu.en, i-bi2-dsu.en, i3-bi2-dsu.en, „Szín isten füstje”) a III. uri dinasztia utolsó, ötödik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2028 – i. e. 2004) volt.

Elám és Ibbí-Szín · Ibbí-Szín és Mári · Többet látni »

III. uri dinasztia

A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.

Elám és III. uri dinasztia · III. uri dinasztia és Mári · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Elám és Mezopotámia · Mári és Mezopotámia · Többet látni »

Sulgi

Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.

Elám és Sulgi · Mári és Sulgi · Többet látni »

Sumer

Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.

Elám és Sumer · Mári és Sumer · Többet látni »

Sumer királylista

A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.

Elám és Sumer királylista · Mári és Sumer királylista · Többet látni »

Sumer nyelv

A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.

Elám és Sumer nyelv · Mári és Sumer nyelv · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Elám és Mári

Elám 84 kapcsolatokat, ugyanakkor Mári 38. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 12.30% = 15 / (84 + 38).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Elám és Mári. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: