Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ellenreformáció és Habsburg Birodalom
Ellenreformáció és Habsburg Birodalom 19 közös dolog (a Uniópédia): Barokk, Felvilágosult abszolutizmus, Francia vallásháborúk, Habsburg-család, Harmincéves háború, I. Lipót magyar király, II. Fülöp spanyol király, II. Ferdinánd magyar király, II. József magyar király, Kálvinizmus, Latin nyelv, Mária Terézia magyar királynő, Németalföld, Római katolikus egyház, Reformáció, Rudolf magyar király, V. Károly német-római császár, XIV. Lajos francia király, 16. század.
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Barokk és Ellenreformáció · Barokk és Habsburg Birodalom ·
Felvilágosult abszolutizmus
accessdate.
Ellenreformáció és Felvilágosult abszolutizmus · Felvilágosult abszolutizmus és Habsburg Birodalom ·
Francia vallásháborúk
A francia vallásháborúk vagy hugenotta háború 1562 és 1598 között a római katolikusok és az őket támogató királyi hadsereg, illetve a hugenották közötti véres összetűzések sora volt, amelybe Spanyolország, a pápaság, Anglia és több német fejedelemség is beavatkozott, és összefüggött a németalföldi szabadságharccal.
Ellenreformáció és Francia vallásháborúk · Francia vallásháborúk és Habsburg Birodalom ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Ellenreformáció és Habsburg-család · Habsburg Birodalom és Habsburg-család ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Ellenreformáció és Harmincéves háború · Habsburg Birodalom és Harmincéves háború ·
I. Lipót magyar király
I.
Ellenreformáció és I. Lipót magyar király · Habsburg Birodalom és I. Lipót magyar király ·
II. Fülöp spanyol király
II.
Ellenreformáció és II. Fülöp spanyol király · Habsburg Birodalom és II. Fülöp spanyol király ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
Ellenreformáció és II. Ferdinánd magyar király · Habsburg Birodalom és II. Ferdinánd magyar király ·
II. József magyar király
II.
Ellenreformáció és II. József magyar király · Habsburg Birodalom és II. József magyar király ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Ellenreformáció és Kálvinizmus · Habsburg Birodalom és Kálvinizmus ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Ellenreformáció és Latin nyelv · Habsburg Birodalom és Latin nyelv ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Ellenreformáció és Mária Terézia magyar királynő · Habsburg Birodalom és Mária Terézia magyar királynő ·
Németalföld
'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.
Ellenreformáció és Németalföld · Habsburg Birodalom és Németalföld ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Ellenreformáció és Római katolikus egyház · Habsburg Birodalom és Római katolikus egyház ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Ellenreformáció és Reformáció · Habsburg Birodalom és Reformáció ·
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Ellenreformáció és Rudolf magyar király · Habsburg Birodalom és Rudolf magyar király ·
V. Károly német-római császár
V.
Ellenreformáció és V. Károly német-római császár · Habsburg Birodalom és V. Károly német-római császár ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Ellenreformáció és XIV. Lajos francia király · Habsburg Birodalom és XIV. Lajos francia király ·
16. század
A 16.
16. század és Ellenreformáció · 16. század és Habsburg Birodalom ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ellenreformáció és Habsburg Birodalom
- Mi van a közös Ellenreformáció és Habsburg Birodalom
- Közötti hasonlóságok Ellenreformáció és Habsburg Birodalom
Összehasonlítását Ellenreformáció és Habsburg Birodalom
Ellenreformáció 158 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg Birodalom 178. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 5.65% = 19 / (158 + 178).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ellenreformáció és Habsburg Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
