Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
41 kapcsolatok: Assisi, Barokk, Dúr, Európa, Február 26., Fizika, Frekvencia, Geometria, Giuseppe Torelli, Hangnem, Hegedű, III. Károly magyar király, Kadencia, Karmester, Klasszicizmus, Kolostor, Moll, Niccolò Paganini, Olaszország történelme, Padova, Padovai Egyetem, Püspök, Pedagógia, Piran, Prága, Sátán, Számtan, Szonáta, Tomaso Albinoni, Tonalitás (zene), Triószonáta, Vívás, Velence (Olaszország), Versenymű, Vonó, Zeneelmélet, Zenei hang, Zenekar, Zenetörténet, 1692, 1770.
Assisi
Assisi (e.: 'asszízi') város Olaszországban, Perugia megyében; Umbria régióban, a Subasio-hegy nyugati részén.
Új!!: Giuseppe Tartini és Assisi · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Giuseppe Tartini és Barokk · Többet látni »
Dúr
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dúr hangsor.
Új!!: Giuseppe Tartini és Dúr · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Giuseppe Tartini és Európa · Többet látni »
Február 26.
Névnapok: Edina + Alexander, Décse, Edentina, Edna, Gécsa, Géza, Gyécsa, Győző, Izabel, Izabell, Izabella, Néró, Nesztor, Ottokár, Porfir, Rodelinda, Sándor, Szamira, Viktor.
Új!!: Giuseppe Tartini és Február 26. · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Giuseppe Tartini és Fizika · Többet látni »
Frekvencia
Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt (idő alatti periódussűrűség).
Új!!: Giuseppe Tartini és Frekvencia · Többet látni »
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Új!!: Giuseppe Tartini és Geometria · Többet látni »
Giuseppe Torelli
Giuseppe Torelli (Verona, 1658. április 22. – Bologna, 1709. február 8.) olasz barokk zeneszerző, viola d’amore- és hegedűművész, hegedűtanár.
Új!!: Giuseppe Tartini és Giuseppe Torelli · Többet látni »
Hangnem
Muszorgszkij kézirata – hat ''„b”'' előjegyzéssel A mai nyugati zene nagy része tonális.
Új!!: Giuseppe Tartini és Hangnem · Többet látni »
Hegedű
A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.
Új!!: Giuseppe Tartini és Hegedű · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Giuseppe Tartini és III. Károly magyar király · Többet látni »
Kadencia
Példa a kadenciára Liszt: 2. Magyar rapszódiájából A kadencia 1.) zenei periódusok specifikus befejezése, zárlat, záradék. Az eredeti olasz cadenza kifejezés esést jelent, mely az adott zenei szakasz végén a záróhangok esésére utal. Ennek megfelelően eredetileg a hangok konkrét esését jelenti, majd a klasszikától kezdve a formaelemzésben mindinkább magát a zárlatot értik kadencia alatt. Áriák, versenyművek, hangszeres szólódarabok részeként is előfordul; a vezető szólam virtuóz, kötetlen, eredetileg improvizált szólója. Az áriákban rendszerint koloratúra díszíti. 2.) A kadencia más, bár előbbivel rokon értelemben, jellemzően a klasszikától kezdve, jellegzetes virtuóz átvezetést is jelent. A magyar zenei szaknyelvben ez utóbbira az eredeti olasz cadenza kifejezést is használják, kottai jele például a sorok fölé írt cadenza ad libitum (azaz tetszés szerinti befejezés) lehet, de gyakran nem jelölik. Ez az átvezetés például versenyművekben olyan szakasz, melyben a zenekar szünetet tart, hogy a szólóhangszeres kötetlen, parafrazeáló része következhessen.
Új!!: Giuseppe Tartini és Kadencia · Többet látni »
Karmester
Karmesteri állvány kottával és pálcával, kivilágítva A karmester előadóművész; a nagyobb zenei együttesek vezetője, mind a próbákon, mind az előadásokon.
Új!!: Giuseppe Tartini és Karmester · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: Giuseppe Tartini és Klasszicizmus · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Giuseppe Tartini és Kolostor · Többet látni »
Moll
#ÁTIRÁNYÍTÁS Moll hangsor.
Új!!: Giuseppe Tartini és Moll · Többet látni »
Niccolò Paganini
Niccolò Paganini (Genova, Genovai Köztársaság, 1782. október 27. – Nizza, Szárd Királyság, 1840. május 27.) itáliai hegedűművész, gitáros, zeneszerző, a 19.
Új!!: Giuseppe Tartini és Niccolò Paganini · Többet látni »
Olaszország történelme
keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.
Új!!: Giuseppe Tartini és Olaszország történelme · Többet látni »
Padova
Padova (latinul: Patavium, venetói nyelven: Padoa, németül: Padua) az észak-olaszországi Veneto régió azonos nevű Padova megyéjének székhelye.
Új!!: Giuseppe Tartini és Padova · Többet látni »
Padovai Egyetem
A Padovai Egyetem (UNIPD) egy vezető olasz egyetem Padova városában.
Új!!: Giuseppe Tartini és Padovai Egyetem · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Giuseppe Tartini és Püspök · Többet látni »
Pedagógia
A pedagógia egy kettős arculatú tudomány.
Új!!: Giuseppe Tartini és Pedagógia · Többet látni »
Piran
Piran kikötőváros és Piran község székhelye Szlovéniában, az Adrián, Kopertől 10 km-re nyugatra.
Új!!: Giuseppe Tartini és Piran · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Giuseppe Tartini és Prága · Többet látni »
Sátán
Elveszett paradicsom'' című művéhezSátán (héber eredetű szó) a zsidó, keresztény és az iszlám vallásban szereplő alak.
Új!!: Giuseppe Tartini és Sátán · Többet látni »
Számtan
A számtan a matematikának legrégebbi és legszerteágazóbb területe, amely a számokkal, a számolás tudományával: a számok közötti műveletekkel, számolási szabályokkal foglalkozik.
Új!!: Giuseppe Tartini és Számtan · Többet látni »
Szonáta
A szonáta hangszerekre írt zenedaraboknak a 16.
Új!!: Giuseppe Tartini és Szonáta · Többet látni »
Tomaso Albinoni
Tomaso Giovanni Albinoni (Velence, 1671. június 8. – Velence, 1751. január 17.) olasz barokk zeneszerző, hegedűs.
Új!!: Giuseppe Tartini és Tomaso Albinoni · Többet látni »
Tonalitás (zene)
Tonalitás azt jelenti, hogy a dallam minden egyes hangja „egy bizonyos hanghoz”, az alaphanghoz tartozik, vele rendkívül szoros kapcsolatban áll. Ez a kapcsolat olyan erős, hogy bárhol jár a dallam egy bizonyos hangja, azt az alaphanghoz tartozónak érezzük.
Új!!: Giuseppe Tartini és Tonalitás (zene) · Többet látni »
Triószonáta
A triószonáta a barokk zene egyik legfontosabb kamarazenei műfaja, aminek a virágzása a 17. és 18. század fordulójára tehető.
Új!!: Giuseppe Tartini és Triószonáta · Többet látni »
Vívás
2004-es athéni olimpián Küzdelem a páston (videó) A vívás technikai jellegű küzdősport.
Új!!: Giuseppe Tartini és Vívás · Többet látni »
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Új!!: Giuseppe Tartini és Velence (Olaszország) · Többet látni »
Versenymű
A versenymű (concerto, koncert) egy olyan műfaj, amely esetében egy vagy több szólóhangszer áll szemben, „felelget” a tuttival, azaz a teljes zenekarral.
Új!!: Giuseppe Tartini és Versenymű · Többet látni »
Vonó
gadulkához és kemeneszhez. A vonó, vagy népies nevén nyirettyű a vonós hangszerek elengedhetetlenül fontos kelléke.
Új!!: Giuseppe Tartini és Vonó · Többet látni »
Zeneelmélet
A zeneelmélet avagy szolfézs a zenében előforduló formai és lejátszási szabályokat tükrözi.
Új!!: Giuseppe Tartini és Zeneelmélet · Többet látni »
Zenei hang
''A'' hang Zenei hangnak azt az összetett hangjelenséget nevezzük, melyet a zenetudomány a hangzás fogalmával határoz meg.
Új!!: Giuseppe Tartini és Zenei hang · Többet látni »
Zenekar
Katonazenekar a budai várban A zenekar tágabb értelemben hangszerekből álló zenei együttes, szűkebb értelemben olyan hangszeres együttes, ahol a különböző szólamokat nem szólisták, hanem azonos hangszerekből álló csoportok képviselik a karmester irányítása alatt.
Új!!: Giuseppe Tartini és Zenekar · Többet látni »
Zenetörténet
A zenetörténet a zene múltjával foglalkozó tudományág, amely a zenetudománynak, és egyúttal a történettudománynak is egy ága.
Új!!: Giuseppe Tartini és Zenetörténet · Többet látni »
1692
Nincs leírás.
Új!!: Giuseppe Tartini és 1692 · Többet látni »
1770
Nincs leírás.
Új!!: Giuseppe Tartini és 1770 · Többet látni »
