Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Determináns (nyelvészet) és Francia változatlan alakú szófajok

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Determináns (nyelvészet) és Francia változatlan alakú szófajok

Determináns (nyelvészet) vs. Francia változatlan alakú szófajok

A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Ez a szócikk a francia grammatikai funkcióval bíró változatlan alakú szófajokat mutatja be vázlatosan.

Közötti hasonlóságok Determináns (nyelvészet) és Francia változatlan alakú szófajok

Determináns (nyelvészet) és Francia változatlan alakú szófajok 15 közös dolog (a Uniópédia): Elöljáró, Főnév, Francia nyelv, Grammatika, Jelző, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Névelő, Névmás, Névszóragozás, Rag, Regiszter (nyelvészet), Szófaj, Szószerkezet, Viszonyszó.

Elöljáró

A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).

Determináns (nyelvészet) és Elöljáró · Elöljáró és Francia változatlan alakú szófajok · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Determináns (nyelvészet) és Főnév · Francia változatlan alakú szófajok és Főnév · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Determináns (nyelvészet) és Francia nyelv · Francia nyelv és Francia változatlan alakú szófajok · Többet látni »

Grammatika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.

Determináns (nyelvészet) és Grammatika · Francia változatlan alakú szófajok és Grammatika · Többet látni »

Jelző

A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.

Determináns (nyelvészet) és Jelző · Francia változatlan alakú szófajok és Jelző · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Determináns (nyelvészet) és Melléknév · Francia változatlan alakú szófajok és Melléknév · Többet látni »

Mondat (nyelvészet)

A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.

Determináns (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Francia változatlan alakú szófajok és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Determináns (nyelvészet) és Névelő · Francia változatlan alakú szófajok és Névelő · Többet látni »

Névmás

A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.

Determináns (nyelvészet) és Névmás · Francia változatlan alakú szófajok és Névmás · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Determináns (nyelvészet) és Névszóragozás · Francia változatlan alakú szófajok és Névszóragozás · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Determináns (nyelvészet) és Rag · Francia változatlan alakú szófajok és Rag · Többet látni »

Regiszter (nyelvészet)

A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.

Determináns (nyelvészet) és Regiszter (nyelvészet) · Francia változatlan alakú szófajok és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »

Szófaj

A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.

Determináns (nyelvészet) és Szófaj · Francia változatlan alakú szófajok és Szófaj · Többet látni »

Szószerkezet

A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.

Determináns (nyelvészet) és Szószerkezet · Francia változatlan alakú szófajok és Szószerkezet · Többet látni »

Viszonyszó

A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.

Determináns (nyelvészet) és Viszonyszó · Francia változatlan alakú szófajok és Viszonyszó · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Determináns (nyelvészet) és Francia változatlan alakú szófajok

Determináns (nyelvészet) 81 kapcsolatokat, ugyanakkor Francia változatlan alakú szófajok 41. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 12.30% = 15 / (81 + 41).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Determináns (nyelvészet) és Francia változatlan alakú szófajok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »