Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Debrecen és Hajdú-Bihar vármegye
Debrecen és Hajdú-Bihar vármegye 75 közös dolog (a Uniópédia): Ady Endre, Alföld és Észak, Arany János (költő), Észak-Alföld, Balmazújváros, Bihar vármegye, Biharkeresztes, Budapest, Csokonai Nemzeti Színház, Csokonai Vitéz Mihály, Déri Múzeum, Debreceni Egyetem, Debreceni járás, Debreceni nemzetközi repülőtér, Debreceni Református Kollégium, Demokratikus Koalíció (Magyarország), Első világháború, Fazekas Mihály, Földes, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Hajdú vármegye, Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület, Hajdú-Bihar megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület, Hajdú-Bihar megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület, Hajdúböszörmény, Hajdúhát, Hajdúsámson, Hajdúszovát, Hajdúváros, Holló László, ..., Hortobágyi Nemzeti Park, Hosszúpályi, Ideiglenes Nemzetgyűlés, II. János Pál pápa, Irodalom, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Jyväskylä, Kósa Lajos (politikus), Kölcsey Ferenc, Kereszténydemokrata Néppárt, Krúdy Gyula, Létavértes, M35-ös autópálya (Magyarország), Magyar görögkatolikus egyház, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint, Május 31., Második világháború, Móricz Zsigmond, Medgyessy Ferenc, Mezőgazdaság, Mezőváros, Momentum Mozgalom, Nyíregyháza, Nyírség, Pósán László, Petőfi Sándor, Református nagytemplom (Debrecen), Románia, Szabad királyi város, Szabó Lőrinc, Szolnok, Tasó László, Tóth Árpád (költő), Tiszántúl, Trianoni békeszerződés, Vámospércs, Záhony, 15. század, 16. század, 17. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század, 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (45 több) »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Ady Endre és Debrecen · Ady Endre és Hajdú-Bihar vármegye ·
Alföld és Észak
''Alföld és Észak'' országrész Országrészek (NUTS 1) Az Alföld és Észak elnevezésű országrész Magyarországnak a Dunától keletre eső területeit foglalja magába, kivéve Pest vármegyét és Budapestet.
Alföld és Észak és Debrecen · Alföld és Észak és Hajdú-Bihar vármegye ·
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Arany János (költő) és Debrecen · Arany János (költő) és Hajdú-Bihar vármegye ·
Észak-Alföld
Észak-Alföld a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.
Észak-Alföld és Debrecen · Észak-Alföld és Hajdú-Bihar vármegye ·
Balmazújváros
Balmazújváros Hajdú-Bihar vármegye egyik városa, a Balmazújvárosi járás székhelye.
Balmazújváros és Debrecen · Balmazújváros és Hajdú-Bihar vármegye ·
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Bihar vármegye és Debrecen · Bihar vármegye és Hajdú-Bihar vármegye ·
Biharkeresztes
Biharkeresztes város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Biharkeresztes és Debrecen · Biharkeresztes és Hajdú-Bihar vármegye ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Debrecen · Budapest és Hajdú-Bihar vármegye ·
Csokonai Nemzeti Színház
A Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen a város első és legnagyobb kőszínháza.
Csokonai Nemzeti Színház és Debrecen · Csokonai Nemzeti Színház és Hajdú-Bihar vármegye ·
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Csokonai Vitéz Mihály és Debrecen · Csokonai Vitéz Mihály és Hajdú-Bihar vármegye ·
Déri Múzeum
A Déri Múzeum főbejárata 1963-ban A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye.
Déri Múzeum és Debrecen · Déri Múzeum és Hajdú-Bihar vármegye ·
Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem (röviden: DE) Magyarországon, Debrecen városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.
Debrecen és Debreceni Egyetem · Debreceni Egyetem és Hajdú-Bihar vármegye ·
Debreceni járás
A Debreceni járás Hajdú-Bihar vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Debrecen és Debreceni járás · Debreceni járás és Hajdú-Bihar vármegye ·
Debreceni nemzetközi repülőtér
A Debreceni nemzetközi repülőtér (IATA: DEB; ICAO: LHDC) Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike; a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér után a második legforgalmasabb.
Debrecen és Debreceni nemzetközi repülőtér · Debreceni nemzetközi repülőtér és Hajdú-Bihar vármegye ·
Debreceni Református Kollégium
A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944.
Debrecen és Debreceni Református Kollégium · Debreceni Református Kollégium és Hajdú-Bihar vármegye ·
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
A Demokratikus Koalíció (röviden DK) 2011-ben alakult szociálliberális, Európa-párti magyarországi párt.
Debrecen és Demokratikus Koalíció (Magyarország) · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Hajdú-Bihar vármegye ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Debrecen és Első világháború · Első világháború és Hajdú-Bihar vármegye ·
Fazekas Mihály
Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar költő, botanikus.
Debrecen és Fazekas Mihály · Fazekas Mihály és Hajdú-Bihar vármegye ·
Földes
Földes egy település Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.
Debrecen és Földes · Földes és Hajdú-Bihar vármegye ·
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Debrecen és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Hajdú-Bihar vármegye ·
Hajdú vármegye
Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe.
Debrecen és Hajdú vármegye · Hajdú vármegye és Hajdú-Bihar vármegye ·
Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület
budapesti A Hajdú-Bihar megyei 1.
Debrecen és Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület · Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület és Hajdú-Bihar vármegye ·
Hajdú-Bihar megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület
A Hajdú-Bihar megyei 2.
Debrecen és Hajdú-Bihar megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület · Hajdú-Bihar megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület és Hajdú-Bihar vármegye ·
Hajdú-Bihar megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület
A Hajdú-Bihar megyei 3.
Debrecen és Hajdú-Bihar megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület · Hajdú-Bihar megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület és Hajdú-Bihar vármegye ·
Hajdúböszörmény
A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar vármegyében; a Hajdúböszörményi járás székhelye.
Debrecen és Hajdúböszörmény · Hajdú-Bihar vármegye és Hajdúböszörmény ·
Hajdúhát
A Hajdúhát kistáj Magyarországon, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén.
Debrecen és Hajdúhát · Hajdú-Bihar vármegye és Hajdúhát ·
Hajdúsámson
Hajdúsámson város Hajdú-Bihar vármegyében, a Debreceni járásban.
Debrecen és Hajdúsámson · Hajdú-Bihar vármegye és Hajdúsámson ·
Hajdúszovát
Hajdúszovát község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.
Debrecen és Hajdúszovát · Hajdú-Bihar vármegye és Hajdúszovát ·
Hajdúváros
Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával.
Debrecen és Hajdúváros · Hajdú-Bihar vármegye és Hajdúváros ·
Holló László
Holló László (Kiskunfélegyháza, 1887. március 6. – Debrecen, 1976. augusztus 14.) Kossuth-díjas magyar festő.
Debrecen és Holló László · Hajdú-Bihar vármegye és Holló László ·
Hortobágyi Nemzeti Park
A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.
Debrecen és Hortobágyi Nemzeti Park · Hajdú-Bihar vármegye és Hortobágyi Nemzeti Park ·
Hosszúpályi
Hosszúpályi nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Debrecen és Hosszúpályi · Hajdú-Bihar vármegye és Hosszúpályi ·
Ideiglenes Nemzetgyűlés
Ideiglenes Nemzetgyűlés: a Magyarország szovjet hadsereg által megszállt területéről összegyűlt országos törvényhozó testület, amely 1944.
Debrecen és Ideiglenes Nemzetgyűlés · Hajdú-Bihar vármegye és Ideiglenes Nemzetgyűlés ·
II. János Pál pápa
Szent II.
Debrecen és II. János Pál pápa · Hajdú-Bihar vármegye és II. János Pál pápa ·
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Debrecen és Irodalom · Hajdú-Bihar vármegye és Irodalom ·
Jobbik Magyarországért Mozgalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jobbik – Konzervatívok.
Debrecen és Jobbik Magyarországért Mozgalom · Hajdú-Bihar vármegye és Jobbik Magyarországért Mozgalom ·
Jyväskylä
Jyväskylä egyetemi város Közép-Finnországban a Päijänne és Keitele tavak mellett.
Debrecen és Jyväskylä · Hajdú-Bihar vármegye és Jyväskylä ·
Kósa Lajos (politikus)
Kósa Lajos (Debrecen, 1964. március 14. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2010-től 2015-ig és 2019-től a Fidesz alelnöke, 2015 és 2017 között a Fidesz frakcióvezetője, 1998–2014 között Debrecen polgármestere.
Debrecen és Kósa Lajos (politikus) · Hajdú-Bihar vármegye és Kósa Lajos (politikus) ·
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Debrecen és Kölcsey Ferenc · Hajdú-Bihar vármegye és Kölcsey Ferenc ·
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Debrecen és Kereszténydemokrata Néppárt · Hajdú-Bihar vármegye és Kereszténydemokrata Néppárt ·
Krúdy Gyula
Szécsénykovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, Osztrák–Magyar Monarchia, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, Magyar Királyság, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
Debrecen és Krúdy Gyula · Hajdú-Bihar vármegye és Krúdy Gyula ·
Létavértes
Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegye Derecskei járásában, a Derecske-Létavértesi kistérség központja.
Debrecen és Létavértes · Hajdú-Bihar vármegye és Létavértes ·
M35-ös autópálya (Magyarország)
Derecskénél Az M35-ös autópálya az M3-as autópályát az M4-es autóúttal köti össze Debrecen mellett elhaladva.
Debrecen és M35-ös autópálya (Magyarország) · Hajdú-Bihar vármegye és M35-ös autópálya (Magyarország) ·
Magyar görögkatolikus egyház
A magyar görögkatolikus egyház a katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike.
Debrecen és Magyar görögkatolikus egyház · Hajdú-Bihar vármegye és Magyar görögkatolikus egyház ·
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Debrecen és Magyar Szocialista Párt · Hajdú-Bihar vármegye és Magyar Szocialista Párt ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Debrecen és Magyarország · Hajdú-Bihar vármegye és Magyarország ·
Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
Budapest nélkül) 1870-2019 Az alábbi lista Magyarország 50 legnagyobb lakónépességű települését sorolja fel a 2011.
Debrecen és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint · Hajdú-Bihar vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint ·
Május 31.
Névnapok: Angéla, Petronella + Aldó, Angyal, Angyalka, Mária, Marietta, Matild, Matilda, Metella, Níla, Nilla, Perdita, Petres, Petrónia, Petróniusz, Szonóra, Tilda, Tília, Villő, Zengő, Zimra.
Debrecen és Május 31. · Hajdú-Bihar vármegye és Május 31. ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Debrecen és Második világháború · Hajdú-Bihar vármegye és Második világháború ·
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Debrecen és Móricz Zsigmond · Hajdú-Bihar vármegye és Móricz Zsigmond ·
Medgyessy Ferenc
Emléktáblája a Százados úti művésztelep egyik műteremlakásán Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10. – Budapest, 1958. július 20.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész.
Debrecen és Medgyessy Ferenc · Hajdú-Bihar vármegye és Medgyessy Ferenc ·
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Debrecen és Mezőgazdaság · Hajdú-Bihar vármegye és Mezőgazdaság ·
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Debrecen és Mezőváros · Hajdú-Bihar vármegye és Mezőváros ·
Momentum Mozgalom
A Momentum Mozgalom (rövidített nevén Momentum) centrista magyar politikai párt.
Debrecen és Momentum Mozgalom · Hajdú-Bihar vármegye és Momentum Mozgalom ·
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Debrecen és Nyíregyháza · Hajdú-Bihar vármegye és Nyíregyháza ·
Nyírség
A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.
Debrecen és Nyírség · Hajdú-Bihar vármegye és Nyírség ·
Pósán László
Pósán László (Fehérgyarmat, 1965. szeptember 20. –) magyar politikus, történész.
Debrecen és Pósán László · Hajdú-Bihar vármegye és Pósán László ·
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Debrecen és Petőfi Sándor · Hajdú-Bihar vármegye és Petőfi Sándor ·
Református nagytemplom (Debrecen)
A debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, ezenkívül a legnagyobb protestáns templom is az országban.
Debrecen és Református nagytemplom (Debrecen) · Hajdú-Bihar vármegye és Református nagytemplom (Debrecen) ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Debrecen és Románia · Hajdú-Bihar vármegye és Románia ·
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Debrecen és Szabad királyi város · Hajdú-Bihar vármegye és Szabad királyi város ·
Szabó Lőrinc
Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.
Debrecen és Szabó Lőrinc · Hajdú-Bihar vármegye és Szabó Lőrinc ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Debrecen és Szolnok · Hajdú-Bihar vármegye és Szolnok ·
Tasó László
Tasó László (Debrecen, 1963. január 14. –) magyar politikus, fideszes országgyűlési képviselő (2004–), 1994 és 2014 között Nyíradony polgármestere, 2014-től 2017-ig közlekedéspolitikai államtitkár.
Debrecen és Tasó László · Hajdú-Bihar vármegye és Tasó László ·
Tóth Árpád (költő)
Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.) magyar költő, műfordító.
Debrecen és Tóth Árpád (költő) · Hajdú-Bihar vármegye és Tóth Árpád (költő) ·
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Debrecen és Tiszántúl · Hajdú-Bihar vármegye és Tiszántúl ·
Trianoni békeszerződés
date.
Debrecen és Trianoni békeszerződés · Hajdú-Bihar vármegye és Trianoni békeszerződés ·
Vámospércs
Vámospércs város Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Debrecen és Vámospércs · Hajdú-Bihar vármegye és Vámospércs ·
Záhony
Záhony város a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye.
Debrecen és Záhony · Hajdú-Bihar vármegye és Záhony ·
15. század
A 15.
15. század és Debrecen · 15. század és Hajdú-Bihar vármegye ·
16. század
A 16.
16. század és Debrecen · 16. század és Hajdú-Bihar vármegye ·
17. század
A 17.
17. század és Debrecen · 17. század és Hajdú-Bihar vármegye ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Debrecen · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Hajdú-Bihar vármegye ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Debrecen · 19. század és Hajdú-Bihar vármegye ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Debrecen · 1950-es megyerendezés és Hajdú-Bihar vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Debrecen és Hajdú-Bihar vármegye
- Mi van a közös Debrecen és Hajdú-Bihar vármegye
- Közötti hasonlóságok Debrecen és Hajdú-Bihar vármegye
Összehasonlítását Debrecen és Hajdú-Bihar vármegye
Debrecen 598 kapcsolatokat, ugyanakkor Hajdú-Bihar vármegye 322. Ami közös bennük 75, a Jaccard index 8.15% = 75 / (598 + 322).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Debrecen és Hajdú-Bihar vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
