Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Debrecen és Debreceni Egyetem

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Debrecen és Debreceni Egyetem

Debrecen vs. Debreceni Egyetem

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város. A Debreceni Egyetem (röviden: DE) Magyarországon, Debrecen városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.

Közötti hasonlóságok Debrecen és Debreceni Egyetem

Debrecen és Debreceni Egyetem 18 közös dolog (a Uniópédia): Csikai Gyula, Daróczy Zoltán, Debreceni EAC, Debreceni Egyetem, Debreceni Református Kollégium, Diószegi Sámuel (botanikus), Fazekas Mihály, Hajdúböszörmény, Hatvani István (orvos), Kesztyűs Loránd, Kossuth Lajos, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Németek, Nyíregyháza, Oroszország, 1990-es évek.

Csikai Gyula

Csikai Gyula, egyes publikációiban J. Csikai (Tiszaladány, 1930. október 31. – 2021. április 19.) magyar atomfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Csikai Gyula és Debrecen · Csikai Gyula és Debreceni Egyetem · Többet látni »

Daróczy Zoltán

Daróczy Zoltán Bálint (Bihartorda, 1938. június 23. – 2023. szeptember 12.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Daróczy Zoltán és Debrecen · Daróczy Zoltán és Debreceni Egyetem · Többet látni »

Debreceni EAC

A Debreceni Egyetemi Atlétikai Club (röviden: DEAC) a Debreceni Tudományegyetem 1919-ben alapított sportklubja.

Debrecen és Debreceni EAC · Debreceni EAC és Debreceni Egyetem · Többet látni »

Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem (röviden: DE) Magyarországon, Debrecen városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.

Debrecen és Debreceni Egyetem · Debreceni Egyetem és Debreceni Egyetem · Többet látni »

Debreceni Református Kollégium

A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944.

Debrecen és Debreceni Református Kollégium · Debreceni Egyetem és Debreceni Református Kollégium · Többet látni »

Diószegi Sámuel (botanikus)

Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály szobra Debrecenben Diószegi Sámuel, olykor Diószeghi Sámuel formában is (Debrecen, 1761. január 5. – Debrecen, 1813. augusztus 2.) református lelkész, esperes, botanikus.

Debrecen és Diószegi Sámuel (botanikus) · Debreceni Egyetem és Diószegi Sámuel (botanikus) · Többet látni »

Fazekas Mihály

Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar költő, botanikus.

Debrecen és Fazekas Mihály · Debreceni Egyetem és Fazekas Mihály · Többet látni »

Hajdúböszörmény

A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar vármegyében; a Hajdúböszörményi járás székhelye.

Debrecen és Hajdúböszörmény · Debreceni Egyetem és Hajdúböszörmény · Többet látni »

Hatvani István (orvos)

Hatvani István (Rimaszombat, 1718. november 21. – Debrecen, 1786. november 16.) magyar orvosdoktor, matematikus, bűvész, a debreceni Kollégium tanára.

Debrecen és Hatvani István (orvos) · Debreceni Egyetem és Hatvani István (orvos) · Többet látni »

Kesztyűs Loránd

Sarkadi Kesztyűs Loránd Andor (Sarkad, 1915. április 11. – Debrecen, 1979. augusztus 17.) orvos, immunológus, patofiziológus, az orvostudomány kandidátusa (1952) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Debrecen és Kesztyűs Loránd · Debreceni Egyetem és Kesztyűs Loránd · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Debrecen és Kossuth Lajos · Debreceni Egyetem és Kossuth Lajos · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Debrecen és Magyar Tudományos Akadémia · Debreceni Egyetem és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Debrecen és Magyarok · Debreceni Egyetem és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Debrecen és Magyarország · Debreceni Egyetem és Magyarország · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Debrecen és Németek · Debreceni Egyetem és Németek · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Debrecen és Nyíregyháza · Debreceni Egyetem és Nyíregyháza · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Debrecen és Oroszország · Debreceni Egyetem és Oroszország · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

1990-es évek és Debrecen · 1990-es évek és Debreceni Egyetem · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Debrecen és Debreceni Egyetem

Debrecen 598 kapcsolatokat, ugyanakkor Debreceni Egyetem 135. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 2.46% = 18 / (598 + 135).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Debrecen és Debreceni Egyetem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »