Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Csillagászat és Fizika
Csillagászat és Fizika 36 közös dolog (a Uniópédia): Asztrofizika, Biológia, Csillag, Elektronvolt, Elemi részecske, Energia, Fénysebesség, Föld, Filozófia, Galileo Galilei, Geocentrikus világkép, Gravitáció, Hőmérséklet, Heliocentrikus világkép, Hold, Ibolyántúli sugárzás, Infravörös sugárzás, Isaac Newton, Johannes Kepler, Kopernikusz, Látható spektrum, Magfizika, Mágneses mező, Mágnesség, Mezopotámia, Nap, Naprendszer, Neutrínó, Pierre-Simon de Laplace, Platón, ..., Sötét anyag, Távcső, Tömeg, Természettudomány, Tudományos módszer, Világegyetem. Bővíteni index (6 több) »
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Asztrofizika és Csillagászat · Asztrofizika és Fizika ·
Biológia
Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
Biológia és Csillagászat · Biológia és Fizika ·
Csillag
date.
Csillag és Csillagászat · Csillag és Fizika ·
Elektronvolt
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.
Csillagászat és Elektronvolt · Elektronvolt és Fizika ·
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Csillagászat és Elemi részecske · Elemi részecske és Fizika ·
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Csillagászat és Energia · Energia és Fizika ·
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Csillagászat és Fénysebesség · Fénysebesség és Fizika ·
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Csillagászat és Föld · Föld és Fizika ·
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Csillagászat és Filozófia · Filozófia és Fizika ·
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Csillagászat és Galileo Galilei · Fizika és Galileo Galilei ·
Geocentrikus világkép
A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.
Csillagászat és Geocentrikus világkép · Fizika és Geocentrikus világkép ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Csillagászat és Gravitáció · Fizika és Gravitáció ·
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Csillagászat és Hőmérséklet · Fizika és Hőmérséklet ·
Heliocentrikus világkép
Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.
Csillagászat és Heliocentrikus világkép · Fizika és Heliocentrikus világkép ·
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Csillagászat és Hold · Fizika és Hold ·
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Csillagászat és Ibolyántúli sugárzás · Fizika és Ibolyántúli sugárzás ·
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Csillagászat és Infravörös sugárzás · Fizika és Infravörös sugárzás ·
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Csillagászat és Isaac Newton · Fizika és Isaac Newton ·
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Csillagászat és Johannes Kepler · Fizika és Johannes Kepler ·
Kopernikusz
Kopernikusz (gyakran Nikolausz Kopernikusz), (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.
Csillagászat és Kopernikusz · Fizika és Kopernikusz ·
Látható spektrum
Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.
Csillagászat és Látható spektrum · Fizika és Látható spektrum ·
Magfizika
A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.
Csillagászat és Magfizika · Fizika és Magfizika ·
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Csillagászat és Mágneses mező · Fizika és Mágneses mező ·
Mágnesség
A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.
Csillagászat és Mágnesség · Fizika és Mágnesség ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Csillagászat és Mezopotámia · Fizika és Mezopotámia ·
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Csillagászat és Nap · Fizika és Nap ·
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Csillagászat és Naprendszer · Fizika és Naprendszer ·
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Csillagászat és Neutrínó · Fizika és Neutrínó ·
Pierre-Simon de Laplace
Pierre-Simon de Laplace (Beaumont-en-Auge, Normandia, 1749. március 23. – Párizs, 1827. március 5.) francia matematikus, csillagász és fizikus (egyes források szerint születési időpontja március 28.).
Csillagászat és Pierre-Simon de Laplace · Fizika és Pierre-Simon de Laplace ·
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Csillagászat és Platón · Fizika és Platón ·
Sötét anyag
Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.
Csillagászat és Sötét anyag · Fizika és Sötét anyag ·
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Csillagászat és Távcső · Fizika és Távcső ·
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Csillagászat és Tömeg · Fizika és Tömeg ·
Természettudomány
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
Csillagászat és Természettudomány · Fizika és Természettudomány ·
Tudományos módszer
A tudományos módszer (vagy tudományos metódus) olyan módszerek együttesét jelenti, ami (bizonyos elképzelések szerint) megkülönböztető jegye a tudománynak, meghatározza a tudományos kutatás menetét.
Csillagászat és Tudományos módszer · Fizika és Tudományos módszer ·
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csillagászat és Fizika
- Mi van a közös Csillagászat és Fizika
- Közötti hasonlóságok Csillagászat és Fizika
Összehasonlítását Csillagászat és Fizika
Csillagászat 260 kapcsolatokat, ugyanakkor Fizika 209. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 7.68% = 36 / (260 + 209).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillagászat és Fizika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
