Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Csillagfejlődés és Szupernóva
Csillagfejlődés és Szupernóva 18 közös dolog (a Uniópédia): Atommag, Chandrasekhar-határ, Csillag, Fehér törpe, Galaxis, Gravitáció, Hélium, Hidrogén, Magfúzió, Nap, Naptömeg, Nóva, Pulzár, Szén, Szilícium, Urán, Vas, Vörös óriás.
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Atommag és Csillagfejlődés · Atommag és Szupernóva ·
Chandrasekhar-határ
A Chandrasekhar-határ a fehér törpe csillagok maximális tömege, nagyjából 30 kg, 1,44 naptömeg.
Chandrasekhar-határ és Csillagfejlődés · Chandrasekhar-határ és Szupernóva ·
Csillag
date.
Csillag és Csillagfejlődés · Csillag és Szupernóva ·
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Csillagfejlődés és Fehér törpe · Fehér törpe és Szupernóva ·
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Csillagfejlődés és Galaxis · Galaxis és Szupernóva ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Csillagfejlődés és Gravitáció · Gravitáció és Szupernóva ·
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Csillagfejlődés és Hélium · Hélium és Szupernóva ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Csillagfejlődés és Hidrogén · Hidrogén és Szupernóva ·
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Csillagfejlődés és Magfúzió · Magfúzió és Szupernóva ·
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Csillagfejlődés és Nap · Nap és Szupernóva ·
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Csillagfejlődés és Naptömeg · Naptömeg és Szupernóva ·
Nóva
Nóva a M31 galaxisban Nóva a kitöréskor és utána Fantáziarajz nóva kialakulásáról A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája.
Csillagfejlődés és Nóva · Nóva és Szupernóva ·
Pulzár
A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).
Csillagfejlődés és Pulzár · Pulzár és Szupernóva ·
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Csillagfejlődés és Szén · Szén és Szupernóva ·
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Csillagfejlődés és Szilícium · Szilícium és Szupernóva ·
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Csillagfejlődés és Urán · Szupernóva és Urán ·
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Csillagfejlődés és Vas · Szupernóva és Vas ·
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Csillagfejlődés és Vörös óriás · Szupernóva és Vörös óriás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csillagfejlődés és Szupernóva
- Mi van a közös Csillagfejlődés és Szupernóva
- Közötti hasonlóságok Csillagfejlődés és Szupernóva
Összehasonlítását Csillagfejlődés és Szupernóva
Csillagfejlődés 55 kapcsolatokat, ugyanakkor Szupernóva 116. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 10.53% = 18 / (55 + 116).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillagfejlődés és Szupernóva. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
