Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Csillagfejlődés és Nap
Csillagfejlődés és Nap 34 közös dolog (a Uniópédia): Chandrasekhar-határ, Csillag, Csillagászati színképosztályozás, Deutérium, Fény, Fényév, Fehér törpe, Fekete törpe, Galaxis, Gravitáció, Hélium, Hőmérséklet, Hertzsprung–Russell-diagram, Hidrogén, Jupiter, Kelvin, Magfúzió, Magnitúdó, Napszél, Neutrínó, Neutroncsillag, Planetáris köd, Protocsillag, Proton-proton ciklus, Proxima Centauri, Szén, Szilícium, Szupernóva, Tömeg, Urán, ..., Vas, Változócsillag, Vörös óriás, Vörös törpe. Bővíteni index (4 több) »
Chandrasekhar-határ
A Chandrasekhar-határ a fehér törpe csillagok maximális tömege, nagyjából 30 kg, 1,44 naptömeg.
Chandrasekhar-határ és Csillagfejlődés · Chandrasekhar-határ és Nap ·
Csillag
date.
Csillag és Csillagfejlődés · Csillag és Nap ·
Csillagászati színképosztályozás
Spirituszláng és spektruma Lángfestés nátrium-karbonáttal A csillagászati színképosztályozás (szűkebb értelemben) a csillagok vizsgálatának, fejlődésük modellezésének fő módja a luminozitási osztályokba sorolásuk mellett.
Csillagászati színképosztályozás és Csillagfejlődés · Csillagászati színképosztályozás és Nap ·
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Csillagfejlődés és Deutérium · Deutérium és Nap ·
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Csillagfejlődés és Fény · Fény és Nap ·
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Csillagfejlődés és Fényév · Fényév és Nap ·
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Csillagfejlődés és Fehér törpe · Fehér törpe és Nap ·
Fekete törpe
A fekete törpe egy feltételezett égitest, egy Nap-méretű csillag fejlődésének végső stádiuma, egy olyan fehér törpe lenne, amely kihűlt, és a kozmikus háttérsugárzásnál alig erősebben sugároz.
Csillagfejlődés és Fekete törpe · Fekete törpe és Nap ·
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Csillagfejlődés és Galaxis · Galaxis és Nap ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Csillagfejlődés és Gravitáció · Gravitáció és Nap ·
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Csillagfejlődés és Hélium · Hélium és Nap ·
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Csillagfejlődés és Hőmérséklet · Hőmérséklet és Nap ·
Hertzsprung–Russell-diagram
abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Ejnar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.
Csillagfejlődés és Hertzsprung–Russell-diagram · Hertzsprung–Russell-diagram és Nap ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Csillagfejlődés és Hidrogén · Hidrogén és Nap ·
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Csillagfejlődés és Jupiter · Jupiter és Nap ·
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Csillagfejlődés és Kelvin · Kelvin és Nap ·
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Csillagfejlődés és Magfúzió · Magfúzió és Nap ·
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Csillagfejlődés és Magnitúdó · Magnitúdó és Nap ·
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Csillagfejlődés és Napszél · Nap és Napszél ·
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Csillagfejlődés és Neutrínó · Nap és Neutrínó ·
Neutroncsillag
alt.
Csillagfejlődés és Neutroncsillag · Nap és Neutroncsillag ·
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Csillagfejlődés és Planetáris köd · Nap és Planetáris köd ·
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Csillagfejlődés és Protocsillag · Nap és Protocsillag ·
Proton-proton ciklus
A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).
Csillagfejlődés és Proton-proton ciklus · Nap és Proton-proton ciklus ·
Proxima Centauri
A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.
Csillagfejlődés és Proxima Centauri · Nap és Proxima Centauri ·
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Csillagfejlődés és Szén · Nap és Szén ·
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Csillagfejlődés és Szilícium · Nap és Szilícium ·
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Csillagfejlődés és Szupernóva · Nap és Szupernóva ·
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Csillagfejlődés és Tömeg · Nap és Tömeg ·
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Csillagfejlődés és Urán · Nap és Urán ·
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Csillagfejlődés és Vas · Nap és Vas ·
Változócsillag
A T Tauri változócsillag A változócsillagok vagy változók olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.
Csillagfejlődés és Változócsillag · Nap és Változócsillag ·
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Csillagfejlődés és Vörös óriás · Nap és Vörös óriás ·
Vörös törpe
Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csillagfejlődés és Nap
- Mi van a közös Csillagfejlődés és Nap
- Közötti hasonlóságok Csillagfejlődés és Nap
Összehasonlítását Csillagfejlődés és Nap
Csillagfejlődés 55 kapcsolatokat, ugyanakkor Nap 330. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 8.83% = 34 / (55 + 330).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillagfejlődés és Nap. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
