Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
110 kapcsolatok: Abszolút fényesség, Amatőrcsillagászat, Arcturus, Atom, Atommag, Égitestek fényessége, Barna törpe, Barnard-csillag, Betelgeuze, Bok-globula, Bolygó, Cefeida, CNO-ciklus, Csillagász, Csillagászat, Csillagászati egység, Csillagászati színképelemzés, Csillagkatalógus, Csillagpopulációk, Csillagrendszer, Csuvas nyelv, Deutérium, Eddington-határ, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Energia, Fény, Fényév, Föld, Fehér törpe, Fekete lyuk, Fekete törpe, Fekete test, Fraunhofer-vonalak, Gáz, Gömbhalmaz, Gravitáció, Hélium, Hőmérséklet, Hercules csillagkép, Hertzsprung–Russell-diagram, Hettita nyelv, Hidrogén, Hold, Hubble űrtávcső, Jupiter, Károlyi-biblia, Kémia, Közeli csillagok listája, Közeli fényes csillagok listája, ..., Kettőscsillag, Kilométer, Kvarkcsillag, Légkör, Luminozitás, Magfúzió, Magnetár, Magnitúdó, Magyarországi csillagvizsgálók listája, Mágneses mező, Mértékegység, Műhold, Messier 4, Michelson-interferométer, Molekula, Nagy Medve csillagkép, Nap, Naprendszer, Naptömeg, Nátrium, Népi csillagnevek listája, Nóva, Neutroncsillag, Orion csillagkép, Oxigén, Parallaxis, Parszek, Pisztoly-csillag, Planetáris köd, Plazma, Preoncsillag, Protocsillag, Proton-proton ciklus, Proxima Centauri, Pulzár, Sajátmozgás, Sarkcsillag, Sűrűség, Skorpió csillagkép, Szén, Színkép, Szíriusz, Szögátmérő, Szcintilláció (csillagászat), Szupernóva, Távcső, Tömeg, Tejútrendszer, TGV, UY Scuti, Változócsillag, Vénusz, Vörös óriás, Vörös törpe, VY Canis Majoris, 1590, 18. század, 1863, 1941, 1963. Bővíteni index (60 több) »
Abszolút fényesség
Az abszolút fényesség (M) egy égitest fényessége meghatározott távolságból nézve, melyet magnitúdóban mérünk.
Új!!: Csillag és Abszolút fényesség · Többet látni »
Amatőrcsillagászat
Amatőr csillagászok figyelik a Perseidák meteorraj hullását egy nyári estén Saját gyártású Dobson-távcső, az amatőr csillagászok kedvelt műszere Az amatőr csillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, illetve a más tudományos területeken szerzett tudását hasznosítja a csillagászat terén és végez kutatásokat, tudományos munkákat.
Új!!: Csillag és Amatőrcsillagászat · Többet látni »
Arcturus
Az Arcturus (más nevein: α Boo, α Bootis; magyarul: a Medve Őre) vörös óriás, az Ökörhajcsár csillagkép legfényesebb és az északi égbolt harmadik legfényesebb csillaga.
Új!!: Csillag és Arcturus · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Csillag és Atom · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Csillag és Atommag · Többet látni »
Égitestek fényessége
A csillagászat egyik alaptevékenysége az égitestek vizuális, szemmel történő vizsgálata, ami az elektromágneses sugárzás optikai tartománya földfelszínre jutó részének segítségével lehetséges.
Új!!: Csillag és Égitestek fényessége · Többet látni »
Barna törpe
A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Új!!: Csillag és Barna törpe · Többet látni »
Barnard-csillag
A Barnard-csillag A Barnard-csillag (Barnard csillaga, Nyílcsillag) a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkép egyik csillaga, mely arról nevezetes, hogy a Földről nézve a legnagyobb ismert sajátmozgású csillag (eltekintve a Naptól).
Új!!: Csillag és Barnard-csillag · Többet látni »
Betelgeuze
fénygörbéje A Betelgeuze (kiejtve: betelgeuze Válas Péter: 2004. április 22. (Hozzáférés: 2016. január 18.)) vagy α Orionis 548 fényév távolságban lévő félszabályos változócsillag.
Új!!: Csillag és Betelgeuze · Többet látni »
Bok-globula
Bok-globulák és fiatal csillagok az IC 2944 emissziós ködben A Bok-globulák csillagközi anyagból álló sötét ködök, melyekben csillagkeletkezés zajlik.
Új!!: Csillag és Bok-globula · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Csillag és Bolygó · Többet látni »
Cefeida
A Cefeida-típusú változó vagy cefeida a pulzáló változócsillagok egyik fajtája, jellemzően 4-5 naptömegű, vagy nehezebb sárga szuperóriás csillag, mely színét, fényerejét (0,5-1,7 magnitúdóval) és átmérőjét (10-20%-kal) néhány napos-néhány hetes periódussal változtatja.
Új!!: Csillag és Cefeida · Többet látni »
CNO-ciklus
A CNO-ciklus áttekintése. A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus).
Új!!: Csillag és CNO-ciklus · Többet látni »
Csillagász
A csillagász a csillagászattal foglalkozó szakember.
Új!!: Csillag és Csillagász · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Csillag és Csillagászat · Többet látni »
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Új!!: Csillag és Csillagászati egység · Többet látni »
Csillagászati színképelemzés
A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.
Új!!: Csillag és Csillagászati színképelemzés · Többet látni »
Csillagkatalógus
Illusztráció a Perseus csillagképhez(Johannes Hevelius csillagász kiadása, 1690) A csillagkatalógus olyan csillagászati lista, amiben csillagok adatai szerepelnek.
Új!!: Csillag és Csillagkatalógus · Többet látni »
Csillagpopulációk
Fejlettségük és spektrális tulajdonságaik alapján a csillagokat különböző csillagpopulációkba soroljuk.
Új!!: Csillag és Csillagpopulációk · Többet látni »
Csillagrendszer
Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag található.
Új!!: Csillag és Csillagrendszer · Többet látni »
Csuvas nyelv
A csuvas nyelv (csuvasul Чăвашла) a török nyelvek egyike, a 21.
Új!!: Csillag és Csuvas nyelv · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: Csillag és Deutérium · Többet látni »
Eddington-határ
Az Eddington-határ vagy Eddington-féle kritikus fényesség (Sir Arthur Stanley Eddington (1882–1944) brit csillagász nevéből) a masszív, nagy tömegű csillagok egyik jellegzetes mérőszáma.
Új!!: Csillag és Eddington-határ · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Csillag és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Csillag és Elektron · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Csillag és Energia · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Csillag és Fény · Többet látni »
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Új!!: Csillag és Fényév · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Csillag és Föld · Többet látni »
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Új!!: Csillag és Fehér törpe · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Csillag és Fekete lyuk · Többet látni »
Fekete törpe
A fekete törpe egy feltételezett égitest, egy Nap-méretű csillag fejlődésének végső stádiuma, egy olyan fehér törpe lenne, amely kihűlt, és a kozmikus háttérsugárzásnál alig erősebben sugároz.
Új!!: Csillag és Fekete törpe · Többet látni »
Fekete test
#ÁTIRÁNYÍTÁS feketetest-sugárzás.
Új!!: Csillag és Fekete test · Többet látni »
Fraunhofer-vonalak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fraunhofer-féle vonalak.
Új!!: Csillag és Fraunhofer-vonalak · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Csillag és Gáz · Többet látni »
Gömbhalmaz
A Messier 3 jelű gömbhalmaz NGC 104) gömbhalmaz A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen.
Új!!: Csillag és Gömbhalmaz · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Csillag és Gravitáció · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Csillag és Hélium · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Csillag és Hőmérséklet · Többet látni »
Hercules csillagkép
A Herkules csillagkép Johann Bode Uranográphiájából A Herkules csillagkép A Hercules egy csillagkép.
Új!!: Csillag és Hercules csillagkép · Többet látni »
Hertzsprung–Russell-diagram
abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Ejnar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.
Új!!: Csillag és Hertzsprung–Russell-diagram · Többet látni »
Hettita nyelv
A hettita (ne-ši-li vagy nāšili) az ókori hettiták – általános feltételezés szerint – utód nélkül kihalt nyelve, amelynek legkorábbi emlékei i. e. 1900 körülre tehetők.
Új!!: Csillag és Hettita nyelv · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Csillag és Hidrogén · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Csillag és Hold · Többet látni »
Hubble űrtávcső
A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.
Új!!: Csillag és Hubble űrtávcső · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Csillag és Jupiter · Többet látni »
Károlyi-biblia
A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-Biblia) vagy vizsolyi Biblia a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia.
Új!!: Csillag és Károlyi-biblia · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Csillag és Kémia · Többet látni »
Közeli csillagok listája
A Naphoz 14 fényévnél közelebbi csillagok térbeli elhelyezkedése Ezen az oldalon a közeli csillagok listája található, a Naptól (Földtől) mért távolságuk növekvő sorrendjében; 5 parszek.
Új!!: Csillag és Közeli csillagok listája · Többet látni »
Közeli fényes csillagok listája
Ez az oldal a legközelebbi fényes csillagok listáját mutatja a Naptól mért távolságuk növekvő sorrendjében.
Új!!: Csillag és Közeli fényes csillagok listája · Többet látni »
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.
Új!!: Csillag és Kettőscsillag · Többet látni »
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Új!!: Csillag és Kilométer · Többet látni »
Kvarkcsillag
A kvarkcsillag szabad kvarkokból álló, feltételezett, csillag tömegű égitest.
Új!!: Csillag és Kvarkcsillag · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Csillag és Légkör · Többet látni »
Luminozitás
A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.
Új!!: Csillag és Luminozitás · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Csillag és Magfúzió · Többet látni »
Magnetár
Fantáziakép a magnetárról A magnetár olyan neutroncsillag, melynek rendkívül erős a mágneses tere, ez a tér hozza létre az óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást, mely részben röntgen-, részben gamma tartományba esik.
Új!!: Csillag és Magnetár · Többet látni »
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Új!!: Csillag és Magnitúdó · Többet látni »
Magyarországi csillagvizsgálók listája
Ez a szócikk a magyarországi csillagvizsgálók listáját tartalmazza.
Új!!: Csillag és Magyarországi csillagvizsgálók listája · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Csillag és Mágneses mező · Többet látni »
Mértékegység
A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni.
Új!!: Csillag és Mértékegység · Többet látni »
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Új!!: Csillag és Műhold · Többet látni »
Messier 4
A Messier 4 (más néven M4 vagy NGC 6121) egy gömbhalmaz a Skorpió csillagképben.
Új!!: Csillag és Messier 4 · Többet látni »
Michelson-interferométer
Michelson-interferométer A Michelson-interferométer (1887) Albert A. Michelson és Edward Morley által kifejlesztett interferométer, mely rendkívül pontos távolságmérést tesz lehetővé.
Új!!: Csillag és Michelson-interferométer · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Csillag és Molekula · Többet látni »
Nagy Medve csillagkép
Hevelius csillagtérképén M82 galaxispár a ''Nagy Medve'' leglátványosabb mélyég-objektumai A Nagy Medve (latinul: Ursa Major) egy csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a Göncölszekeret.
Új!!: Csillag és Nagy Medve csillagkép · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Csillag és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Csillag és Naprendszer · Többet látni »
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Új!!: Csillag és Naptömeg · Többet látni »
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Új!!: Csillag és Nátrium · Többet látni »
Népi csillagnevek listája
A népi csillagnevek listája a magyar ősvallás, néprajz, nyelvtudomány és a csillagászat szempontjából fontos népi csillag-elnevezéseket tartalmazza.
Új!!: Csillag és Népi csillagnevek listája · Többet látni »
Nóva
Nóva a M31 galaxisban Nóva a kitöréskor és utána Fantáziarajz nóva kialakulásáról A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája.
Új!!: Csillag és Nóva · Többet látni »
Neutroncsillag
alt.
Új!!: Csillag és Neutroncsillag · Többet látni »
Orion csillagkép
Órión, a vadász Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuze, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton.
Új!!: Csillag és Orion csillagkép · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Csillag és Oxigén · Többet látni »
Parallaxis
A parallaxis fogalma A parallaxis a testek egymáshoz viszonyított helyzetének változása eltérő irányokból nézve.
Új!!: Csillag és Parallaxis · Többet látni »
Parszek
A parszek definíciója A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége.
Új!!: Csillag és Parszek · Többet látni »
Pisztoly-csillag
A Pisztoly-csillag egy kék hiperóriás, egyike a legfényesebb ismert csillagoknak a Tejútrendszerben.
Új!!: Csillag és Pisztoly-csillag · Többet látni »
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Új!!: Csillag és Planetáris köd · Többet látni »
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Új!!: Csillag és Plazma · Többet látni »
Preoncsillag
A preoncsillag egy hipotetikus kompakt csillag, melyet preonok alkotnak.
Új!!: Csillag és Preoncsillag · Többet látni »
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Új!!: Csillag és Protocsillag · Többet látni »
Proton-proton ciklus
A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).
Új!!: Csillag és Proton-proton ciklus · Többet látni »
Proxima Centauri
A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.
Új!!: Csillag és Proxima Centauri · Többet látni »
Pulzár
A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).
Új!!: Csillag és Pulzár · Többet látni »
Sajátmozgás
A csillagok sajátmozgásán az égbolton történő pozícióváltozásukat értjük, amely gyakran csak több évszázados vagy évezredes időskálán érzékelhető.
Új!!: Csillag és Sajátmozgás · Többet látni »
Sarkcsillag
A Sarkcsillag (α Ursae Minoris, Polaris) a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga.
Új!!: Csillag és Sarkcsillag · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Csillag és Sűrűség · Többet látni »
Skorpió csillagkép
A Skorpió (latin: Scorpius) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.
Új!!: Csillag és Skorpió csillagkép · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Csillag és Szén · Többet látni »
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Új!!: Csillag és Színkép · Többet látni »
Szíriusz
A Szíriusz (α Canis Maioris, Alfa Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép és az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga.
Új!!: Csillag és Szíriusz · Többet látni »
Szögátmérő
A szögátmérő (más néven látszólagos átmérő) egy objektum látszó átmérőjének szögmértékben kifejezett értéke.
Új!!: Csillag és Szögátmérő · Többet látni »
Szcintilláció (csillagászat)
Egy csillag távcsőbeli képének változása a légkör nyughatatlansága miatt. A csillagászatban szcintillációnak nevezzük a távoli, látható égitestek, légkörön át tekintett képének gyors és rendszertelen fényesség- illetve színváltozását.
Új!!: Csillag és Szcintilláció (csillagászat) · Többet látni »
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Új!!: Csillag és Szupernóva · Többet látni »
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Új!!: Csillag és Távcső · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Csillag és Tömeg · Többet látni »
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Új!!: Csillag és Tejútrendszer · Többet látni »
TGV
Eredeti festésű TGV 1987-ben A TGV (franciául: „Train à Grande Vitesse”, "nagysebességű vonat"; korábban TurboTrain à Grande Vitesse) az SNCF által üzemeltetett francia távolsági nagysebességű vasúti szolgáltatás, mely a személyszállítás és a kereskedelem gyors, valamint kényelmes lebonyolításának 21.
Új!!: Csillag és TGV · Többet látni »
UY Scuti
Az UY Scuti vörös szuperóriás csillag, amelynek belsejében 5 milliárd Nap is elfér.
Új!!: Csillag és UY Scuti · Többet látni »
Változócsillag
A T Tauri változócsillag A változócsillagok vagy változók olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.
Új!!: Csillag és Változócsillag · Többet látni »
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Új!!: Csillag és Vénusz · Többet látni »
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Új!!: Csillag és Vörös óriás · Többet látni »
Vörös törpe
Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.
Új!!: Csillag és Vörös törpe · Többet látni »
VY Canis Majoris
A VY Canis Majoris (VY CMa) az egyik legnagyobb csillag, de közel sem a legfényesebb: szabad szemmel fényszennyezés-mentes helyen is csak sejthető, megfigyeléséhez távcsőre van szükség.
Új!!: Csillag és VY Canis Majoris · Többet látni »
1590
Nincs leírás.
Új!!: Csillag és 1590 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Csillag és 18. század · Többet látni »
1863
Nincs leírás.
Új!!: Csillag és 1863 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Csillag és 1941 · Többet látni »
1963
Nincs leírás.
Új!!: Csillag és 1963 · Többet látni »
