Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Csillag és Hidrogén

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Csillag és Hidrogén

Csillag vs. Hidrogén

date. A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Közötti hasonlóságok Csillag és Hidrogén

Csillag és Hidrogén 19 közös dolog (a Uniópédia): Atom, Atommag, CNO-ciklus, Deutérium, Elektron, Gáz, Gravitáció, Hélium, Hidrogén, Hubble űrtávcső, Jupiter, Légkör, Magfúzió, Nap, Oxigén, Plazma, Proton-proton ciklus, Sűrűség, Szén.

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Atom és Csillag · Atom és Hidrogén · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Atommag és Csillag · Atommag és Hidrogén · Többet látni »

CNO-ciklus

A CNO-ciklus áttekintése. A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus).

CNO-ciklus és Csillag · CNO-ciklus és Hidrogén · Többet látni »

Deutérium

Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.

Csillag és Deutérium · Deutérium és Hidrogén · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Csillag és Elektron · Elektron és Hidrogén · Többet látni »

Gáz

A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.

Csillag és Gáz · Gáz és Hidrogén · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Csillag és Gravitáció · Gravitáció és Hidrogén · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Csillag és Hélium · Hélium és Hidrogén · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Csillag és Hidrogén · Hidrogén és Hidrogén · Többet látni »

Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.

Csillag és Hubble űrtávcső · Hidrogén és Hubble űrtávcső · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Csillag és Jupiter · Hidrogén és Jupiter · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Csillag és Légkör · Hidrogén és Légkör · Többet látni »

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Csillag és Magfúzió · Hidrogén és Magfúzió · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Csillag és Nap · Hidrogén és Nap · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Csillag és Oxigén · Hidrogén és Oxigén · Többet látni »

Plazma

Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.

Csillag és Plazma · Hidrogén és Plazma · Többet látni »

Proton-proton ciklus

A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).

Csillag és Proton-proton ciklus · Hidrogén és Proton-proton ciklus · Többet látni »

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Csillag és Sűrűség · Hidrogén és Sűrűség · Többet látni »

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Csillag és Szén · Hidrogén és Szén · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Csillag és Hidrogén

Csillag 110 kapcsolatokat, ugyanakkor Hidrogén 250. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 5.28% = 19 / (110 + 250).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillag és Hidrogén. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »