Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Ajtony vezér, Alföld, Arad megye, Arad vármegye, Battonya, Battonyai járás, Békés megye, Békés vármegye, Csanád (nemzetségős), Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, Csanádpalota, Csongrád vármegye, Csongrád-Csanád megye, Evangélikus kereszténység, Fényes Elek, Izraelita vallás, Kálvinizmus, Keleti katolikus egyházak, Keve vármegye, Krassó-Szörény vármegye, Latin nyelv, Latin rítusú katolikus egyház, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Magyarországi görögök, Makó, Makói járás, Maros, Mezőkovácsháza, Mezőkovácsházi járás, Nagylak (Magyarország), Német nyelv, Németek, Ortodoxia, Római katolikus egyház, Rendezett tanácsú város, Románia, Románok, Száraz-ér (Maros), Szerbek, Szlovákok, Török hódoltság, Temes vármegye, Torontál vármegye, Trianoni békeszerződés, Városháza (Makó), 1857, 1910, 1918, ..., 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (1 több) »
Ajtony vezér
Ajtony vezér (? – 1028?)Az Ajtony elleni hadjárat időpontja, amelynek során életét vesztette, vitatott.
Új!!: Csanád vármegye és Ajtony vezér · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Csanád vármegye és Alföld · Többet látni »
Arad megye
Arad megye Románia nyugati határán van, a Partiumban.
Új!!: Csanád vármegye és Arad megye · Többet látni »
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Új!!: Csanád vármegye és Arad vármegye · Többet látni »
Battonya
Battonya (románul Bătania, szerbül Батања) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
Új!!: Csanád vármegye és Battonya · Többet látni »
Battonyai járás
A Battonyai járás Csanád vármegye (1923 és 1945 között Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye) egyik járása volt.
Új!!: Csanád vármegye és Battonyai járás · Többet látni »
Békés megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Békés vármegye.
Új!!: Csanád vármegye és Békés megye · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Csanád vármegye és Békés vármegye · Többet látni »
Csanád (nemzetségős)
Csanád, Doboka ispán fia, Ajtony vezér katonai vazallusa volt, majd legyőzésével vált híressé 1028-ban.
Új!!: Csanád vármegye és Csanád (nemzetségős) · Többet látni »
Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye
1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 2 Csanád, Arad és Torontál k.e.e.vm. 1923-1945, 3 mai megyehatár, 4 megyszűnt 1914-es megyehatár Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Csanád vármegye és Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye · Többet látni »
Csanádpalota
Csanádpalota város az ország délkeleti csücskében, Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: Csanád vármegye és Csanádpalota · Többet látni »
Csongrád vármegye
Csongrád vármegye (németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Csanád vármegye és Csongrád vármegye · Többet látni »
Csongrád-Csanád megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csongrád-Csanád vármegye.
Új!!: Csanád vármegye és Csongrád-Csanád megye · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Csanád vármegye és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Csanád vármegye és Fényes Elek · Többet látni »
Izraelita vallás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó vallás.
Új!!: Csanád vármegye és Izraelita vallás · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Csanád vármegye és Kálvinizmus · Többet látni »
Keleti katolikus egyházak
A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.
Új!!: Csanád vármegye és Keleti katolikus egyházak · Többet látni »
Keve vármegye
Keve vármegye egyike volt Magyarország első vármegyéinek.
Új!!: Csanád vármegye és Keve vármegye · Többet látni »
Krassó-Szörény vármegye
Krassó-Szörény vármegye (latinul Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében.
Új!!: Csanád vármegye és Krassó-Szörény vármegye · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Csanád vármegye és Latin nyelv · Többet látni »
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Új!!: Csanád vármegye és Latin rítusú katolikus egyház · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Csanád vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Csanád vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csanád vármegye és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi görögök
A magyarországi görög kisebbség a görög diaszpóra egyik részeként több hullámban érkezett a Kárpát-medencébe.
Új!!: Csanád vármegye és Magyarországi görögök · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Csanád vármegye és Makó · Többet látni »
Makói járás
A Makói járás Csongrád-Csanád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Csanád vármegye és Makói járás · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Csanád vármegye és Maros · Többet látni »
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járás központja és legnépesebb városa.
Új!!: Csanád vármegye és Mezőkovácsháza · Többet látni »
Mezőkovácsházi járás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mezőkovácsházai járás.
Új!!: Csanád vármegye és Mezőkovácsházi járás · Többet látni »
Nagylak (Magyarország)
Nagylak község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: Csanád vármegye és Nagylak (Magyarország) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Csanád vármegye és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Csanád vármegye és Németek · Többet látni »
Ortodoxia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ortodox kereszténység.
Új!!: Csanád vármegye és Ortodoxia · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Csanád vármegye és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Csanád vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Csanád vármegye és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Csanád vármegye és Románok · Többet látni »
Száraz-ér (Maros)
A Száraz-ér (románul: Ier) a Maros folyó mellékága, amely a romániai Arad melletti Holt-Marosból indul, átfolyik a Csanádi-háton és Földeáktól északnyugatra a batidai mocsarakba torkollik.
Új!!: Csanád vármegye és Száraz-ér (Maros) · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Csanád vármegye és Szerbek · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Csanád vármegye és Szlovákok · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Csanád vármegye és Török hódoltság · Többet látni »
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Csanád vármegye és Temes vármegye · Többet látni »
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Csanád vármegye és Torontál vármegye · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Csanád vármegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Városháza (Makó)
A városháza régen A makói városháza a város egyik legszebb klasszicista épülete, Makó közigazgatási központja 1990 óta, 1950 előtt Csanád vármegye székhelye.
Új!!: Csanád vármegye és Városháza (Makó) · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Csanád vármegye és 1857 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Csanád vármegye és 1910 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Csanád vármegye és 1918 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Csanád vármegye és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
