Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Bűnbánat és Eucharisztia

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bűnbánat és Eucharisztia

Bűnbánat vs. Eucharisztia

Cornelis Cornelisz. van Haarlem: A hiúság és a bűnbánat allegóriája (1616) A bűnbánat a bűnnel szorosan összekapcsolódó erkölcsi természetű fogalom. Az eucharisztia, eukharisztia, eukarisztia (avagy úrvacsora ill. oltáriszentség) görög eredetű szó (az eu ’jó’ és a kharisz ’kegyelem, kegyelmi adomány’ szavakból), keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon.

Közötti hasonlóságok Bűnbánat és Eucharisztia

Bűnbánat és Eucharisztia 7 közös dolog (a Uniópédia): Böjt, Erkölcs, Kereszténység, Ortodox kereszténység, Protestantizmus, Szentség, Tridenti zsinat.

Böjt

A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.

Böjt és Bűnbánat · Böjt és Eucharisztia · Többet látni »

Erkölcs

Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.

Bűnbánat és Erkölcs · Erkölcs és Eucharisztia · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Bűnbánat és Kereszténység · Eucharisztia és Kereszténység · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Bűnbánat és Ortodox kereszténység · Eucharisztia és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Bűnbánat és Protestantizmus · Eucharisztia és Protestantizmus · Többet látni »

Szentség

A szentség szó két különböző tartalmat jelöl.

Bűnbánat és Szentség · Eucharisztia és Szentség · Többet látni »

Tridenti zsinat

Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat (mennyezetfreskó az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban) A trienti zsinat (más néven tridenti zsinat vagy trentói zsinat (latinul Concilium Tridentinum) a katolikus egyház bel- és küléletére nézve az egyik legfontosabb egyetemes zsinat, amely a 16. századi reformátorok ellenében a katolikus egyház igazi megformálását hozta létre és új életre keltette. A tridenti zsinat az ellenreformáció kezdetét jelentette. Számos akadály, a keresztény fejedelmek között dúló konfliktusok és háborúk után III. Pál pápa 1542. május 22-ére hívta össze a zsinatot Tridentbe (ma: Trento) a bullájában kifejezett következő célokkal: „Isten dicsőségére és magasztalására, a hit és keresztény vallás fejlesztésére és felemelésére, a tévtanok kiirtására, az egyház békéjére és egységére, a papság és a keresztény nép megjavítására, a keresztény név ellenségeinek megsemmisítésére”. A zsinatot azonban újabb zavarok miatt csak 1545. december 13-án nyitották meg ünnepélyesen.

Bűnbánat és Tridenti zsinat · Eucharisztia és Tridenti zsinat · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bűnbánat és Eucharisztia

Bűnbánat 15 kapcsolatokat, ugyanakkor Eucharisztia 128. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 4.90% = 7 / (15 + 128).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bűnbánat és Eucharisztia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: