Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Békéscsaba és Szolnok
Békéscsaba és Szolnok 68 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Árpád-kor, Barokk, Boros Ottó, Bronzkor, Budapest, Cigányok, Demokratikus Koalíció (Magyarország), Erdély, Erkel Ferenc-díj, Evangélikus kereszténység, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Finnország, Honfoglalás, Hunok, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Jászai Mari-díj, József Attila-díj, Katolicizmus, Kálvinizmus, Kelták, Kereszténydemokrata Néppárt, Kereszténység, Kiegyezés, Kossuth-díj, Lösz, Lengyelország, Magyar Demokrata Fórum, Magyar görögkatolikus egyház, ..., Magyar Szocialista Párt, Magyarok, Magyarország, Magyarország Érdemes Művésze díj, Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint, Magyarországi bolgárok, Magyarországi cigányok, Magyarországi görögök, Magyarországi németek, Magyarországi románok, Magyarországi szerbek, Magyarországi ukránok, Második világháború, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), Megyeszékhely, Mezőváros, Nagykunság, Németek, Németország, Október 1., Oroszok, Ortodox kereszténység, Osztrák–Magyar Monarchia, Protestantizmus, Rádió 1, Római katolikus egyház, Románia, Románok, Szarmaták, Szeged, Szkíták, Tanácsköztársaság, Temesvár, Volánbusz, Zsidó vallás, 17. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1956-os forradalom. Bővíteni index (38 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Békéscsaba · Alföld és Szolnok ·
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Árpád-kor és Békéscsaba · Árpád-kor és Szolnok ·
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Békéscsaba és Barokk · Barokk és Szolnok ·
Boros Ottó
Boros Ottó dr.
Békéscsaba és Boros Ottó · Boros Ottó és Szolnok ·
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Békéscsaba és Bronzkor · Bronzkor és Szolnok ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Békéscsaba és Budapest · Budapest és Szolnok ·
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Békéscsaba és Cigányok · Cigányok és Szolnok ·
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
A Demokratikus Koalíció (röviden DK) 2011-ben alakult szociálliberális, Európa-párti magyarországi párt.
Békéscsaba és Demokratikus Koalíció (Magyarország) · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Szolnok ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Békéscsaba és Erdély · Erdély és Szolnok ·
Erkel Ferenc-díj
Erkel Ferenc (1845) Az Erkel Ferenc-díj a kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői, művészi tevékenységért adható legmagasabb állami kitüntetés.
Békéscsaba és Erkel Ferenc-díj · Erkel Ferenc-díj és Szolnok ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Békéscsaba és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és Szolnok ·
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Békéscsaba és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és Szolnok ·
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Békéscsaba és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Szolnok ·
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Békéscsaba és Finnország · Finnország és Szolnok ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Békéscsaba és Honfoglalás · Honfoglalás és Szolnok ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Békéscsaba és Hunok · Hunok és Szolnok ·
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Békéscsaba és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Szolnok ·
Jászai Mari-díj
A Jászai Mari-díj a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által 1953-ban alapított díj, a legmagasabb magyar állami színművészeti elismerés.
Békéscsaba és Jászai Mari-díj · Jászai Mari-díj és Szolnok ·
József Attila-díj
József Attila költő, a díj névadója (1924) A József Attila-díj a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható, a művészeti középdíjak kategóriájába tartozó állami irodalmi díj.
Békéscsaba és József Attila-díj · József Attila-díj és Szolnok ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Békéscsaba és Katolicizmus · Katolicizmus és Szolnok ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Békéscsaba és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Szolnok ·
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Békéscsaba és Kelták · Kelták és Szolnok ·
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Békéscsaba és Kereszténydemokrata Néppárt · Kereszténydemokrata Néppárt és Szolnok ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Békéscsaba és Kereszténység · Kereszténység és Szolnok ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Békéscsaba és Kiegyezés · Kiegyezés és Szolnok ·
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Békéscsaba és Kossuth-díj · Kossuth-díj és Szolnok ·
Lösz
Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.
Békéscsaba és Lösz · Lösz és Szolnok ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Békéscsaba és Lengyelország · Lengyelország és Szolnok ·
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Békéscsaba és Magyar Demokrata Fórum · Magyar Demokrata Fórum és Szolnok ·
Magyar görögkatolikus egyház
A magyar görögkatolikus egyház a katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike.
Békéscsaba és Magyar görögkatolikus egyház · Magyar görögkatolikus egyház és Szolnok ·
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Békéscsaba és Magyar Szocialista Párt · Magyar Szocialista Párt és Szolnok ·
Magyarok
Nincs leírás.
Békéscsaba és Magyarok · Magyarok és Szolnok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Békéscsaba és Magyarország · Magyarország és Szolnok ·
Magyarország Érdemes Művésze díj
A Magyarország Érdemes Művésze díj állami kitüntetés, amely jelentőségében a Magyarország Kiváló Művésze díj és a Munkácsy Mihály-díj között helyezkedik el.
Békéscsaba és Magyarország Érdemes Művésze díj · Magyarország Érdemes Művésze díj és Szolnok ·
Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
Budapest nélkül) 1870-2019 Az alábbi lista Magyarország 50 legnagyobb lakónépességű települését sorolja fel a 2011.
Békéscsaba és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Szolnok ·
Magyarországi bolgárok
Ferencvárosban A magyarországi bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségének egyike.
Békéscsaba és Magyarországi bolgárok · Magyarországi bolgárok és Szolnok ·
Magyarországi cigányok
Valentiny János: Cigányfiatalság (késő romantika) Canzi Ágost: Szüreti ünnepély Vácz vidékén (késő romantika) Munkácsy Mihály: Cigánytábor Id. Vastagh György: A kárvallott cigány, 1886. Olaj, vászon. Kalyi Jag cigányzenekar A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége.
Békéscsaba és Magyarországi cigányok · Magyarországi cigányok és Szolnok ·
Magyarországi görögök
A magyarországi görög kisebbség a görög diaszpóra egyik részeként több hullámban érkezett a Kárpát-medencébe.
Békéscsaba és Magyarországi görögök · Magyarországi görögök és Szolnok ·
Magyarországi németek
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.
Békéscsaba és Magyarországi németek · Magyarországi németek és Szolnok ·
Magyarországi románok
A magyarországi románok alatt napjainkban a mai Magyarország területén élő román nemzetiséget értjük.
Békéscsaba és Magyarországi románok · Magyarországi románok és Szolnok ·
Magyarországi szerbek
A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban.
Békéscsaba és Magyarországi szerbek · Magyarországi szerbek és Szolnok ·
Magyarországi ukránok
A magyarországi ukránok Magyarország egyik szláv nyelvű nemzetisége.
Békéscsaba és Magyarországi ukránok · Magyarországi ukránok és Szolnok ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Békéscsaba és Második világháború · Második világháború és Szolnok ·
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.
Békéscsaba és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szolnok ·
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Békéscsaba és Megyeszékhely · Megyeszékhely és Szolnok ·
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Békéscsaba és Mezőváros · Mezőváros és Szolnok ·
Nagykunság
az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részén terül el.
Békéscsaba és Nagykunság · Nagykunság és Szolnok ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Békéscsaba és Németek · Németek és Szolnok ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Békéscsaba és Németország · Németország és Szolnok ·
Október 1.
Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Békéscsaba és Október 1. · Október 1. és Szolnok ·
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Békéscsaba és Oroszok · Oroszok és Szolnok ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Békéscsaba és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Szolnok ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Békéscsaba és Osztrák–Magyar Monarchia · Osztrák–Magyar Monarchia és Szolnok ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Békéscsaba és Protestantizmus · Protestantizmus és Szolnok ·
Rádió 1
A Rádió 1 egy magyarországi kereskedelmi rádióhálózat.
Békéscsaba és Rádió 1 · Rádió 1 és Szolnok ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Békéscsaba és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Szolnok ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Békéscsaba és Románia · Románia és Szolnok ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Békéscsaba és Románok · Románok és Szolnok ·
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Békéscsaba és Szarmaták · Szarmaták és Szolnok ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Békéscsaba és Szeged · Szeged és Szolnok ·
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Békéscsaba és Szkíták · Szkíták és Szolnok ·
Tanácsköztársaság
Vörös csillag szimbólum, megalkotójának személye ismeretlen Budapesti plakátok a Tanácsköztársaság idején A tanácsköztársaság vagy szovjetköztársaság olyan államforma illetve kormányzati forma, amelyben a hatalmat közvetlenül munkástanácsok, szovjetek gyakorolják.
Békéscsaba és Tanácsköztársaság · Szolnok és Tanácsköztársaság ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Békéscsaba és Temesvár · Szolnok és Temesvár ·
Volánbusz
A Volánbusz egy közel éves múlttal rendelkező személyszállító társaság.
Békéscsaba és Volánbusz · Szolnok és Volánbusz ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Békéscsaba és Zsidó vallás · Szolnok és Zsidó vallás ·
17. század
A 17.
17. század és Békéscsaba · 17. század és Szolnok ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Békéscsaba · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Szolnok ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Békéscsaba · 1956-os forradalom és Szolnok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Békéscsaba és Szolnok
- Mi van a közös Békéscsaba és Szolnok
- Közötti hasonlóságok Békéscsaba és Szolnok
Összehasonlítását Békéscsaba és Szolnok
Békéscsaba 659 kapcsolatokat, ugyanakkor Szolnok 460. Ami közös bennük 68, a Jaccard index 6.08% = 68 / (659 + 460).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Békéscsaba és Szolnok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
