Közötti hasonlóságok Bécs ostroma (1529) és Pargali Ibrahim pasa
Bécs ostroma (1529) és Pargali Ibrahim pasa 25 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Belgrád, Buda (történelmi település), Budapest, Duna, Európa, Franciaország, Görögök, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Lajos magyar király, Isztambul, Kőszeg, Konstantinápoly, Lodovico Gritti, Mohács, Mohácsi csata, Oszmán Birodalom, Spanyolország, Szeraszker, Vezír (muszlim méltóság), 1520-as évek, 16. század.
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Bécs ostroma (1529) · Bécs és Pargali Ibrahim pasa ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Bécs ostroma (1529) és Belgrád · Belgrád és Pargali Ibrahim pasa ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Bécs ostroma (1529) és Buda (történelmi település) · Buda (történelmi település) és Pargali Ibrahim pasa ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Bécs ostroma (1529) és Budapest · Budapest és Pargali Ibrahim pasa ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Bécs ostroma (1529) és Duna · Duna és Pargali Ibrahim pasa ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Bécs ostroma (1529) és Európa · Európa és Pargali Ibrahim pasa ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Bécs ostroma (1529) és Franciaország · Franciaország és Pargali Ibrahim pasa ·
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Bécs ostroma (1529) és Görögök · Görögök és Pargali Ibrahim pasa ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Bécs ostroma (1529) és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Pargali Ibrahim pasa ·
I. Ferenc francia király
I.
Bécs ostroma (1529) és I. Ferenc francia király · I. Ferenc francia király és Pargali Ibrahim pasa ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Bécs ostroma (1529) és I. János magyar király · I. János magyar király és Pargali Ibrahim pasa ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Bécs ostroma (1529) és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Pargali Ibrahim pasa ·
II. Lajos magyar király
II.
Bécs ostroma (1529) és II. Lajos magyar király · II. Lajos magyar király és Pargali Ibrahim pasa ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Bécs ostroma (1529) és Isztambul · Isztambul és Pargali Ibrahim pasa ·
Kőszeg
A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.
Bécs ostroma (1529) és Kőszeg · Kőszeg és Pargali Ibrahim pasa ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Bécs ostroma (1529) és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Pargali Ibrahim pasa ·
Lodovico Gritti
Gritti Alajos (néhol Lajos, eredeti nevén Lodovico, Ludovico, vagy Alvise Gritti) (Konstantinápoly, 1480. ? – Medgyes, 1534. szeptember 29.) velencei kereskedő, bankár és politikus.
Bécs ostroma (1529) és Lodovico Gritti · Lodovico Gritti és Pargali Ibrahim pasa ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Bécs ostroma (1529) és Mohács · Mohács és Pargali Ibrahim pasa ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Bécs ostroma (1529) és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Pargali Ibrahim pasa ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bécs ostroma (1529) és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Pargali Ibrahim pasa ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Bécs ostroma (1529) és Spanyolország · Pargali Ibrahim pasa és Spanyolország ·
Szeraszker
Szerászker vagy szeraszker vagy szeraszkir (régi arab írásjelekkel: سرعسکر, fonetikusan:; újgörög nyelven: σερασκέρης, ejtsd; arab-perzsa eredetű török kifejezés, eredeti jelentése kb. „a hadsereg feje, főhadparancsnok, fővezér”. Az Oszmán Birodalom idején (1826-ig) a török szárazföldi hadsereg parancsnokának címzése. 1826 után (majd később, a Török Köztársaságban is) a hadügyminiszter megnevezése.
Bécs ostroma (1529) és Szeraszker · Pargali Ibrahim pasa és Szeraszker ·
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Bécs ostroma (1529) és Vezír (muszlim méltóság) · Pargali Ibrahim pasa és Vezír (muszlim méltóság) ·
1520-as évek
Nincs leírás.
1520-as évek és Bécs ostroma (1529) · 1520-as évek és Pargali Ibrahim pasa ·
16. század
A 16.
16. század és Bécs ostroma (1529) · 16. század és Pargali Ibrahim pasa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bécs ostroma (1529) és Pargali Ibrahim pasa
- Mi van a közös Bécs ostroma (1529) és Pargali Ibrahim pasa
- Közötti hasonlóságok Bécs ostroma (1529) és Pargali Ibrahim pasa
Összehasonlítását Bécs ostroma (1529) és Pargali Ibrahim pasa
Bécs ostroma (1529) 167 kapcsolatokat, ugyanakkor Pargali Ibrahim pasa 139. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 8.17% = 25 / (167 + 139).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bécs ostroma (1529) és Pargali Ibrahim pasa. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: