Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
179 kapcsolatok: Ada (Szerbia), Ada község, Alföld, Apatin, Újvidék, Újvidéki vérengzés (1942), Avar Kaganátus, Avarok, Ásotthalom, Óbecse, Ólom-hegy, Óverbász, Érsekcsanád, Észak-bácskai körzet, Észak-bánsági körzet, Baja, Bajai kistérség, Bajmok, Bács, Bács (település), Bács vármegye, Bács-Bodrog vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Bácsalmás, Bácsalmási kistérség, Bácsföldvár, Bácsfeketehegy, Bácskossuthfalva, Bácsország, Bánság, Bécs, Belcsény, Bezdán, Bodrog vármegye, Bolgárok, Budapest, Bukovinai székelyek, Bunyevácok, Cservenka, Dacia (római provincia), Dél-bácskai körzet, Délszláv háború, Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944, Délvidéki vérengzések, Duna, Duna-Tisza-Duna-csatorna, Duna–Tisza köze, Duna–Tisza–Duna-csatorna, Dunai svábok, Első Bolgár Birodalom, ..., Első világháború, Ferenc József-csatorna, Ferenc-csatorna, Futak, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Hajós, Hódság, Hektár, Honfoglalás, Horgos, Horvát nyelv, Horvátország, Hun Birodalom, II. József magyar király, Illancs, Illírek, Jankovác, Jánoshalma, Jánoshalmai kistérség, Jászság, Június 4., Jugoszlávia, Karlóca, Katonai határőrvidék, Katonai Határőrvidék, Kárpát-medence, Körös, Kúla, Kecskemét, Kelebia (Magyarország), Kelták, Királyhalom, Kishegyes, Kiskunhalas, Kiskunhalasi kistérség, Magyar Királyság, Magyarkanizsa, Magyarkanizsa község, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Mélykút (Bács-Kiskun vármegye), Méter, Mohol, Német nyelv, Németek, Nemesnádudvar, Nyugat-bácskai körzet, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Palánka (Szerbia), Palics, Péterréve, Pétervárad, Petrőc, Piros (település), Rém, Röszke, Romák, Ruszinok, Savoyai Jenő, Sári (település), Sükösd, Sokácok, Somogy vármegye, Svábföld, Szabadka, Szarmaták, Szenttamás (Szerbia), Szerémség, Szerb nyelv, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Szerbek, Szerbia, Szerbia és Montenegró, Szláv népek, Szláv nyelvek, Szlovák nyelv, Szlovákok, Török hódoltság, Temerin, Tisza, Tiszakálmánfalva, Titel, Titeli-fennsík, Tompa (Magyarország), Topolya, Vajdaság Autonóm Tartomány, Velebit (település), Verbász, Zala vármegye, Zenta, Zenta község, Zombor, Zsablya, 10. század, 1074, 11. század, 1526, 1527, 16. század, 1690, 1697, 1699, 17. század, 1715, 1733, 1750, 1751, 1767, 18. század, 1802, 1848, 1849, 1860, 1869, 1880, 1890, 1900, 1910, 1920, 1931, 1942, 1950, 2002, 6. század, 9. század. Bővíteni index (129 több) »
Ada (Szerbia)
Ada (szerbül Ада / Ada) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Bácska és Ada (Szerbia) · Többet látni »
Ada község
Ada község (szerbül Општина Ада / Opština Ada) egy közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bánsági körzetében.
Új!!: Bácska és Ada község · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Bácska és Alföld · Többet látni »
Apatin
Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Apatin · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Bácska és Újvidék · Többet látni »
Újvidéki vérengzés (1942)
Az újvidéki vérengzés, vagy hideg napok 1942 januárjában egy eredetileg a partizánok ellen indított razzia kiterjesztése során magyar katonai alakulatok az 1941 tavaszán visszafoglalt Bácskában (Újvidéken és környékén) etnikai alapú tömeggyilkosságot követtek el, amelynek körülbelül 3300-3800, főként szerb és zsidó nemzetiségű polgári lakos esett áldozatul, de voltak közöttük magyar nemzetiségűek is.
Új!!: Bácska és Újvidéki vérengzés (1942) · Többet látni »
Avar Kaganátus
Az Avar Kaganátus a közép-ázsiai eredetű szkíta avarok európai birodalma volt a 6. század utolsó harmadától a 9. század elejéig.
Új!!: Bácska és Avar Kaganátus · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Bácska és Avarok · Többet látni »
Ásotthalom
Ásotthalom nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járásban.
Új!!: Bácska és Ásotthalom · Többet látni »
Óbecse
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Új!!: Bácska és Óbecse · Többet látni »
Ólom-hegy
Az Ólom-hegy a Duna–Tisza köze, és Bács-Kiskun vármegye legmagasabb, valamint az Alföld egyik legmagasabb pontja, amely 174 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.
Új!!: Bácska és Ólom-hegy · Többet látni »
Óverbász
Óverbász település a Bácskában, Szerbiában, Kúla környékén.
Új!!: Bácska és Óverbász · Többet látni »
Érsekcsanád
Érsekcsanád község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bácska és Érsekcsanád · Többet látni »
Észak-bácskai körzet
Az Észak-bácskai körzet (szerbül Северно-Бачки округ / Severnobački okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaság északi részén.
Új!!: Bácska és Észak-bácskai körzet · Többet látni »
Észak-bánsági körzet
Az Észak-bánsági körzet (szerbül Северно-Банатски округ / Severnobanatski Okrug) közigazgatási egység a Bánságban és Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén, Szerbiában.
Új!!: Bácska és Észak-bánsági körzet · Többet látni »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Új!!: Bácska és Baja · Többet látni »
Bajai kistérség
A Bajai kistérség egy kistérség volt Bács-Kiskun megyében Baja központtal.
Új!!: Bácska és Bajai kistérség · Többet látni »
Bajmok
Bajmok falu Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.
Új!!: Bácska és Bajmok · Többet látni »
Bács
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács (település).
Új!!: Bácska és Bács · Többet látni »
Bács (település)
Bács (szerbül Бач / Bač, németül Batsch) város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.
Új!!: Bácska és Bács (település) · Többet látni »
Bács vármegye
Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.
Új!!: Bácska és Bács vármegye · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Bácska és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Bácska és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »
Bácsalmás
Bácsalmás város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.
Új!!: Bácska és Bácsalmás · Többet látni »
Bácsalmási kistérség
A Bácsalmási kistérség egy kistérség volt Bács-Kiskun megyében Bácsalmás központtal.
Új!!: Bácska és Bácsalmási kistérség · Többet látni »
Bácsföldvár
Bácsföldvár (szerbül Бачко Градиште / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau) a Tiszamente legdélebbi magyar jellegű települése.
Új!!: Bácska és Bácsföldvár · Többet látni »
Bácsfeketehegy
Bácsfeketehegy (szerbül Фекетић / Feketić, németül Feketitsch / Schwarzenberg) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Bácsfeketehegy · Többet látni »
Bácskossuthfalva
Bácskossuthfalva (másként Kossuthfalva, korábban Ómoravica, szerbül Стара Моравица / Stara Moravica) helység Bácskában, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben.
Új!!: Bácska és Bácskossuthfalva · Többet látni »
Bácsország
Bácsország vajdasági honismereti szemle, amely 1995-től 1998-ig a Hét Nap című lap mellékletként, 1998-tól önálló folyóiratként jelenik meg.
Új!!: Bácska és Bácsország · Többet látni »
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Új!!: Bácska és Bánság · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Bácska és Bécs · Többet látni »
Belcsény
Belcsény (szerbül Беочин / Beočin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Belcsény · Többet látni »
Bezdán
Bezdán (szerbül Бездан / Bezdan, németül Besdan) többségében magyarok lakta település a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.
Új!!: Bácska és Bezdán · Többet látni »
Bodrog vármegye
Bodrog vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bodrogvár központtal.
Új!!: Bácska és Bodrog vármegye · Többet látni »
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Új!!: Bácska és Bolgárok · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Bácska és Budapest · Többet látni »
Bukovinai székelyek
320px A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le.
Új!!: Bácska és Bukovinai székelyek · Többet látni »
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Új!!: Bácska és Bunyevácok · Többet látni »
Cservenka
Cservenka (szerbül Црвенка / Crvenka, /) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Cservenka · Többet látni »
Dacia (római provincia)
date.
Új!!: Bácska és Dacia (római provincia) · Többet látni »
Dél-bácskai körzet
A Dél-bácskai körzet (szerbül Јужнобачки округ / Južnobački okrug, horvátul Južnobački okrug, szlovákul Juhobáčsky okres, ruszinul Јужнобачки окрух, románul Districtul Bačka de Sud) közigazgatási egység Szerbia északi részén, a Vajdaságban.
Új!!: Bácska és Dél-bácskai körzet · Többet látni »
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Új!!: Bácska és Délszláv háború · Többet látni »
Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944
1941-ben Magyarország visszafoglalta a trianoni békeszerződéssel Jugoszláviához csatolt területeinek egy részét.
Új!!: Bácska és Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944 · Többet látni »
Délvidéki vérengzések
Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.
Új!!: Bácska és Délvidéki vérengzések · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Bácska és Duna · Többet látni »
Duna-Tisza-Duna-csatorna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Duna–Tisza–Duna-csatorna.
Új!!: Bácska és Duna-Tisza-Duna-csatorna · Többet látni »
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Új!!: Bácska és Duna–Tisza köze · Többet látni »
Duna–Tisza–Duna-csatorna
A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik.
Új!!: Bácska és Duna–Tisza–Duna-csatorna · Többet látni »
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Új!!: Bácska és Dunai svábok · Többet látni »
Első Bolgár Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Első dunai bolgár birodalom.
Új!!: Bácska és Első Bolgár Birodalom · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Bácska és Első világháború · Többet látni »
Ferenc József-csatorna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Duna–Tisza–Duna-csatorna.
Új!!: Bácska és Ferenc József-csatorna · Többet látni »
Ferenc-csatorna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Duna–Tisza–Duna-csatorna.
Új!!: Bácska és Ferenc-csatorna · Többet látni »
Futak
Futak (szerbül Футог / Futog, németül Futak) városi jellegű település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Új!!: Bácska és Futak · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Bácska és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Bácska és Habsburg-ház · Többet látni »
Hajós
Hajós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
Új!!: Bácska és Hajós · Többet látni »
Hódság
Hódság (szerbül Оџаци / Odžaci, németül Hanfhausen vagy Hodschag) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Hódság · Többet látni »
Hektár
m².
Új!!: Bácska és Hektár · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Bácska és Honfoglalás · Többet látni »
Horgos
A vasútállomás A röszkei határátkelőhely, a háttérben Horgos A horgosi határátkelőhely Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik.
Új!!: Bácska és Horgos · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Bácska és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Bácska és Horvátország · Többet látni »
Hun Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hunok.
Új!!: Bácska és Hun Birodalom · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Bácska és II. József magyar király · Többet látni »
Illancs
Illancs a Kiskunság déli végén, a Sárköz és a Tisza-völgy között, a Bácskai-síkvidéken fekvő kistáj.
Új!!: Bácska és Illancs · Többet látni »
Illírek
Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Új!!: Bácska és Illírek · Többet látni »
Jankovác
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jánoshalma.
Új!!: Bácska és Jankovác · Többet látni »
Jánoshalma
Jánoshalma város Bács-Kiskun vármegyében, a Jánoshalmai járás központja.
Új!!: Bácska és Jánoshalma · Többet látni »
Jánoshalmai kistérség
A Jánoshalmai kistérség kistérség Bács-Kiskun megyében, központja Jánoshalma.
Új!!: Bácska és Jánoshalmai kistérség · Többet látni »
Jászság
első katonai felmérés térképén A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület.
Új!!: Bácska és Jászság · Többet látni »
Június 4.
Névnapok: Bulcsú + Tormás, Kerény, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerubina.
Új!!: Bácska és Június 4. · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Bácska és Jugoszlávia · Többet látni »
Karlóca
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban.
Új!!: Bácska és Karlóca · Többet látni »
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Új!!: Bácska és Katonai határőrvidék · Többet látni »
Katonai Határőrvidék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Katonai határőrvidék.
Új!!: Bácska és Katonai Határőrvidék · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Bácska és Kárpát-medence · Többet látni »
Körös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körösök.
Új!!: Bácska és Körös · Többet látni »
Kúla
Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula, németül Wolfsburg) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Kúla · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Bácska és Kecskemét · Többet látni »
Kelebia (Magyarország)
Kelebia község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában, a déli határszélen.
Új!!: Bácska és Kelebia (Magyarország) · Többet látni »
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Új!!: Bácska és Kelták · Többet látni »
Királyhalom
Királyhalom (másként Királyhalma vagy régebbi hivatalos nevén Bácsszőlős) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka községben.
Új!!: Bácska és Királyhalom · Többet látni »
Kishegyes
Kishegyes (szerbül Мали Иђош / Mali Iđoš, németül Hedjesch) falu és község Szerbia Vajdaság tartományában, az Észak-bácskai körzet középső részén.
Új!!: Bácska és Kishegyes · Többet látni »
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Új!!: Bácska és Kiskunhalas · Többet látni »
Kiskunhalasi kistérség
A Kiskunhalasi kistérség kistérség Bács-Kiskun megyében, központja: Kiskunhalas.
Új!!: Bácska és Kiskunhalasi kistérség · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Bácska és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Bácska és Magyarkanizsa · Többet látni »
Magyarkanizsa község
Magyarkanizsa község (szerbül Општина Кањижа / Opština Kanjiža) közigazgatási egység (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Bácska és Magyarkanizsa község · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bácska és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Bácska és Második világháború · Többet látni »
Mélykút (Bács-Kiskun vármegye)
Mélykút város Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.
Új!!: Bácska és Mélykút (Bács-Kiskun vármegye) · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Bácska és Méter · Többet látni »
Mohol
Szent György nagytemplom Mohol Mohol (szerbül Мол / Mol) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Ada községben.
Új!!: Bácska és Mohol · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Bácska és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Bácska és Németek · Többet látni »
Nemesnádudvar
Nemesnádudvar község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bácska és Nemesnádudvar · Többet látni »
Nyugat-bácskai körzet
A Nyugat-bácskai körzet (szerbül Западнобачки округ / Zapadnobački okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északnyugati részén.
Új!!: Bácska és Nyugat-bácskai körzet · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Bácska és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Bácska és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Palánka (Szerbia)
Palánka (szerbül Бачка Паланка / Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Palanka, Plankenburg) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Palánka (Szerbia) · Többet látni »
Palics
Palics vagy Palicsfürdő (/ Palić) közkedvelt fürdőváros Szerbiában, az azonos nevű tó partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.
Új!!: Bácska és Palics · Többet látni »
Péterréve
Péterréve (szerbül Бачко Петрово Село / Bačko Petrovo Selo) település a Vajdaságban, a Tisza mellett, Óbecse községben.
Új!!: Bácska és Péterréve · Többet látni »
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Új!!: Bácska és Pétervárad · Többet látni »
Petrőc
Petrőc (korábban Petrovác, szerbül Бачки Петровац / Bački Petrovac, szlovákul Petrovec vagy Báčky Petrovec) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Petrőc · Többet látni »
Piros (település)
Piros (szerbül Руменка / Rumenka, németül Piross) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Új!!: Bácska és Piros (település) · Többet látni »
Rém
Rém község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.
Új!!: Bácska és Rém · Többet látni »
Röszke
Röszke község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Új!!: Bácska és Röszke · Többet látni »
Romák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cigányok.
Új!!: Bácska és Romák · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és Ruszinok · Többet látni »
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Új!!: Bácska és Savoyai Jenő · Többet látni »
Sári (település)
Sári 1966 óta Dabas része (1989 óta városrésze) Pest vármegye Dabasi járásában, azelőtt ugyanezen járás egyik községe volt.
Új!!: Bácska és Sári (település) · Többet látni »
Sükösd
Sükösd nagyközség Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Bácska és Sükösd · Többet látni »
Sokácok
A sokácok horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein.
Új!!: Bácska és Sokácok · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Bácska és Somogy vármegye · Többet látni »
Svábföld
Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.
Új!!: Bácska és Svábföld · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Bácska és Szabadka · Többet látni »
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Új!!: Bácska és Szarmaták · Többet látni »
Szenttamás (Szerbia)
Szenttamás (másképpen Bácsszenttamás, szerbül Србобран / Srbobran, németül St. Thomas vagy Thomasberg) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Szenttamás (Szerbia) · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: Bácska és Szerémség · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Bácska és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.
Új!!: Bácska és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság · Többet látni »
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Új!!: Bácska és Szerb–Horvát–Szlovén Királyság · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Bácska és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Bácska és Szerbia · Többet látni »
Szerbia és Montenegró
Szerbia és Montenegró, 1992 és 2003 között: Jugoszláv Szövetségi Köztársaság két korábbi jugoszláv tagköztársaság, Szerbia és Montenegró államszövetsége volt délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten 1992 és 2006 között.
Új!!: Bácska és Szerbia és Montenegró · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Bácska és Szláv népek · Többet látni »
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Új!!: Bácska és Szláv nyelvek · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Bácska és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Bácska és Szlovákok · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Bácska és Török hódoltság · Többet látni »
Temerin
Temerin (szerbül Темерин / Temerin, németül Temeri) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Temerin · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Bácska és Tisza · Többet látni »
Tiszakálmánfalva
Tiszakálmánfalva vagy Budiszava (szerbül Будисава / Budisava, németül Waldneudorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Tiszakálmánfalva · Többet látni »
Titel
Titel (szerbül Тител / Titel, németül Titel vagy Theisshügel, latinul Titulium) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.
Új!!: Bácska és Titel · Többet látni »
Titeli-fennsík
A Titeli-fennsík, más nevein Titeli-hegy, Titeli-löszplató, Kis-plató (szerbül Тителски Брег / Titelski Breg) a Bácska délkeleti szegletében, Titel városánál, a Duna-Tisza találkozásánál alluviális síkságból kiemelkedő, nagyjából kör alakú fennsík, amely szigetszerűen áll a tájban.
Új!!: Bácska és Titeli-fennsík · Többet látni »
Tompa (Magyarország)
Tompa város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunhalasi járásban.
Új!!: Bácska és Tompa (Magyarország) · Többet látni »
Topolya
Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.
Új!!: Bácska és Topolya · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Bácska és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Velebit (település)
Velebit (avagy Fogadjisten, szerbül Велебит / Velebit) település Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Bácska és Velebit (település) · Többet látni »
Verbász
Verbász (szerbül Врбас / Vrbas, németül Werbass, ruszinul és ukránul Вербас) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Bácska és Verbász · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Bácska és Zala vármegye · Többet látni »
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Új!!: Bácska és Zenta · Többet látni »
Zenta község
Zenta község (szerbül Општина Сента / Opština Senta) közigazgatási egység (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Bácska és Zenta község · Többet látni »
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Új!!: Bácska és Zombor · Többet látni »
Zsablya
Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.
Új!!: Bácska és Zsablya · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Bácska és 10. század · Többet látni »
1074
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1074 · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Bácska és 11. század · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1526 · Többet látni »
1527
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1527 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Bácska és 16. század · Többet látni »
1690
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1690 · Többet látni »
1697
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1697 · Többet látni »
1699
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1699 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Bácska és 17. század · Többet látni »
1715
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1715 · Többet látni »
1733
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1733 · Többet látni »
1750
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1750 · Többet látni »
1751
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1751 · Többet látni »
1767
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1767 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Bácska és 18. század · Többet látni »
1802
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1802 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1848 · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1849 · Többet látni »
1860
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1860 · Többet látni »
1869
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1869 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1880 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1890 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: Bácska és 1900 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1910 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1920 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1931 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1942 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Bácska és 1950 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Bácska és 2002 · Többet látni »
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
Új!!: Bácska és 6. század · Többet látni »
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Új!!: Bácska és 9. század · Többet látni »
