19 kapcsolatok: Függetlenség (jog), Feudalizmus, Francia nyelv, Friedrich Engels, Gyarmat (terület), Imperializmus, Kapitalizmus, Karl Marx, Kommunista kiáltvány, Kulák, Marxizmus, Marxizmus–leninizmus, Osztályharc, Proletariátus, Társadalmi osztály, Történelemfilozófia, Tőke (közgazdaságtan), Vlagyimir Iljics Lenin, 1917-es októberi orosz forradalom.
Függetlenség (jog)
A függetlenség a szuverenitással rokon politikai fogalom: egy nemzet, ország vagy szervezet saját kormányzását jelöli.
Új!!: Burzsoázia és Függetlenség (jog) · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Burzsoázia és Feudalizmus · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Burzsoázia és Francia nyelv · Többet látni »
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Új!!: Burzsoázia és Friedrich Engels · Többet látni »
Gyarmat (terület)
Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.
Új!!: Burzsoázia és Gyarmat (terület) · Többet látni »
Imperializmus
Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz. Az imperializmus (a latin nyelvből: imperare „uralkodni“; imperium „birodalom“; mint Imperium Romanum) a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés, erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági kizsákmányolását és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.
Új!!: Burzsoázia és Imperializmus · Többet látni »
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Új!!: Burzsoázia és Kapitalizmus · Többet látni »
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Új!!: Burzsoázia és Karl Marx · Többet látni »
Kommunista kiáltvány
A Kommunista Párt kiáltványa vagy röviden Kommunista kiáltvány (németül Manifest der Kommunistischen Partei) Karl Marx és Friedrich Engels közös munkája, végső megszövegezését tekintve Marx műve, amely 1848.
Új!!: Burzsoázia és Kommunista kiáltvány · Többet látni »
Kulák
szovjet kulákellenes plakáton A kulák (orosz eredetű szó, jelentései: ököl, nagygazda, zsugori) a parasztság felső rétegét alkotó jómódú gazdák orosz eredetű megnevezése.
Új!!: Burzsoázia és Kulák · Többet látni »
Marxizmus
Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.
Új!!: Burzsoázia és Marxizmus · Többet látni »
Marxizmus–leninizmus
A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere.
Új!!: Burzsoázia és Marxizmus–leninizmus · Többet látni »
Osztályharc
Az osztályharc egymással ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti harc, mely az osztálytársadalmak történelmének meghatározó tartalma és mozgatóereje.
Új!!: Burzsoázia és Osztályharc · Többet látni »
Proletariátus
„A kapitalizmus piramisa” Legalul a városi ipari proletárok (munkások) és a vidéki agrárproletárok. ("Mi dolgozunk mindenkiért, és mi etetünk mindenkit") Felettük a polgári középosztály, vállalkozók és az értelmiség, akik csak „fogyasztanak”, felette a hadsereg és annak tisztjei, „akik lőnek ránk”, felette az egyházak akik „megtévesztenek”, felettük a nagytőkés bankár alakja, a másik oldalon az arisztokrácia alakja, középen az uralkodó, felettük pedig egy pénzeszsák reprezentálja a tőkét, ami a rendszert működteti A proletariátus (a latin proles, am. „utód” szóból) a kapitalizmus egyik alapvető társadalmi osztálya.
Új!!: Burzsoázia és Proletariátus · Többet látni »
Társadalmi osztály
A társadalmi osztály vagy egyszerűbben osztály társadalomtudományi és politikai fogalom.
Új!!: Burzsoázia és Társadalmi osztály · Többet látni »
Történelemfilozófia
A klasszikus történelemfilozófia vagy történetfilozófia Karl Löwith meghatározása szerint „a történelem olyan szisztematikus értelmezését jelöli, amelynek princípiuma összefüggést teremt a történeti események és következmények között, és egy végső értelemre vonatkoztatja őket”.
Új!!: Burzsoázia és Történelemfilozófia · Többet látni »
Tőke (közgazdaságtan)
Tőkén a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük.
Új!!: Burzsoázia és Tőke (közgazdaságtan) · Többet látni »
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Új!!: Burzsoázia és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »
1917-es októberi orosz forradalom
Az 1917-es októberi orosz forradalom (hivatalos kommunista elnevezéssel nagy októberi szocialista forradalom, rövidítve: NOSZF) vagy bolsevik forradalom 1917.
Új!!: Burzsoázia és 1917-es októberi orosz forradalom · Többet látni »