Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Buddhista szövegek és Buddhizmus
Buddhista szövegek és Buddhizmus 52 közös dolog (a Uniópédia): A buddhizmus időrend szerint, Abhidhamma-pitaka, Abhidharma, Ágama (buddhizmus), Bódhiszattva, Bölcsesség a buddhizmusban, Bon, Buddha-vacsana, Buddhaság, Déva (buddhizmus), Dígha-nikája, Dhammapada, Dharma (vallás), Dharmaguptaka, Dhjána a buddhizmusban, Gandhára, Gautama Sziddhártha, Hínajána, Indo-görög királyság, Japán, Jána (buddhizmus), Kandzsúr, Kína, Kínai buddhista kánon, Kínai buddhizmus, Kínai nyelv, Korai buddhista iskolák, Korea (történelmi), Lótusz szútra, Mahájána szútrák, ..., Mahászánghika, Múlaszarvásztiváda, Nyingmapa, Pakisztán, Páli nyelv, Súnjata, Singon buddhizmus, Szangha, Szanszkrit nyelv, Szarvásztiváda, Szútra, Szutta-pitaka, Taisó Tripitaka, Tantra, Tertön, Tibeti buddhizmus, Tibeti nyelv, Tipitaka, Vadzsrajána, Vinaja, Vinaja-pitaka, Zen. Bővíteni index (22 több) »
A buddhizmus időrend szerint
Ennek a szócikknek az a célja, hogy a történelmi Buddha születésétől jelen korunkig végig vezesse a főbb történéseket kronológiai sorrendben.
A buddhizmus időrend szerint és Buddhista szövegek · A buddhizmus időrend szerint és Buddhizmus ·
Abhidhamma-pitaka
Az Abhidhamma-pitaka (magyarul: A kiemelt eszmék kosara) a théraváda buddhizmus legrégibb iratának, a páli kánon három pitakája (páli nyelven "kosár") közül a legutolsó.
Abhidhamma-pitaka és Buddhista szövegek · Abhidhamma-pitaka és Buddhizmus ·
Abhidharma
Az abhidharma (szanszkrit) vagy abhidhamma (páli) ősi (i. e. 3. századi és azutáni) buddhista szövegeket jelöl, amelyek részletes leírást adnak a buddhista szútrákban szereplő tanok skolasztikus és tudományos átdolgozásaként.
Abhidharma és Buddhista szövegek · Abhidharma és Buddhizmus ·
Ágama (buddhizmus)
Az ágamák (szanszkrit és páli: "szent művek"Monier-Williams (1899), p. 129, see "Āgama," Hozzáférés ideje: 12 Dec 2008 from "U. Cologne" at http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/MWScanpdf/mw0129-Akhara.pdf. or "scripture"Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 95, entry for "Āgama," Hozzáférés ideje: 12 Dec 2008 from "U. Chicago" at http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.0:1:2582.pali.) a korai buddhista szövegek gyűjteményei.
Ágama (buddhizmus) és Buddhista szövegek · Ágama (buddhizmus) és Buddhizmus ·
Bódhiszattva
A buddhizmusban a bódhiszattva (szanszkrit: बोधिसत्त्व bódhiszattva; páli: बोधिसत्त bódhiszatta) vagy egy megvilágosodott (bódhi) lét (szattva) vagy egy megvilágosodott személy vagy a szanszkrit helyesírás szerint véve (satva) "hős tudatú (szatva) a megvilágosodásért (bódhi)".
Bódhiszattva és Buddhista szövegek · Bódhiszattva és Buddhizmus ·
Bölcsesség a buddhizmusban
A pannyá (páli), IAST: paññā; pradnyá (szanszkrit: प्रज्ञा, IAST: prajñā) "bölcsesség", betekintés a valóság valós természetébe, azaz a mulandóság (aniccsa), a szenvedés (dukkha), éntelenség (anatta) és az üresség (súnjatá).
Bölcsesség a buddhizmusban és Buddhista szövegek · Bölcsesség a buddhizmusban és Buddhizmus ·
Bon
A bon vagy bön (tibeti: བོན་, Wylie: bon IPA) Tibet ősi hitrendszere, amelyben a népi vallásosság animista és sámánisztikus hagyományai keverednek iráni zoroasztriánus elemekkel, hindu (saiva) és a 7.
Bon és Buddhista szövegek · Bon és Buddhizmus ·
Buddha-vacsana
A buddha-vacsana (páli és szanszkrit: "a Buddha szava") azokra a buddhista hagyományok által elfogadott művekre vonatkozik, amelyeket elfogadnak Buddha tanításaként.
Buddha-vacsana és Buddhista szövegek · Buddha-vacsana és Buddhizmus ·
Buddhaság
Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).
Buddhaság és Buddhista szövegek · Buddhaság és Buddhizmus ·
Déva (buddhizmus)
A dévák (देव szanszkrit és páli) a buddhizmusban nem emberi lények, akik rendkívüli képességekkel bírnak, hosszabb ideig élnek és általánosságban boldogabban, mint az emberek.
Buddhista szövegek és Déva (buddhizmus) · Buddhizmus és Déva (buddhizmus) ·
Dígha-nikája
A Dígha-nikája (dīghanikāya; "Hosszú beszédek gyűjteménye") théravada buddhista szöveg, a Szutta-pitaka (a páli kánon három gyűjtőkosara közül az egyik) öt nikájája közül az első gyűjtemény.
Buddhista szövegek és Dígha-nikája · Buddhizmus és Dígha-nikája ·
Dhammapada
A dhammapada (páli: धम्मपद Dhammapada; szanszkrit: Dharmapada) a történelmi Buddha mondásaiból készített versek gyűjteménye, amely a théraváda páli kánon részét képező Szutta-pitaka ötödik kosarában, a Khuddaka-nikájában található.
Buddhista szövegek és Dhammapada · Buddhizmus és Dhammapada ·
Dharma (vallás)
A dharma (szanszkrit:धर्म; páli: धम्म, dhamma) több jelentésű fogalom az indiai eredetű vallásokban, a hinduizmusban, a buddhizmusban, a dzsainizmusban, a szikhizmusban.
Buddhista szövegek és Dharma (vallás) · Buddhizmus és Dharma (vallás) ·
Dharmaguptaka
Közép-Ázsiai buddhista szerzetes tanít egy kínai szerzetest – Bezeklik Ezer Buddha-barlangok, 9-10. század A dharmaguptaka (szanszkrit: धर्मगुप्तक; kínai: 法藏部, pinjin: Fa-cang Puf) – forrástól függően – a tizennyolc vagy a húsz korai buddhista iskola egyike volt.
Buddhista szövegek és Dharmaguptaka · Buddhizmus és Dharmaguptaka ·
Dhjána a buddhizmusban
A dhjána (szanszkrit; dévanágari: ध्यान) vagy dzshána (झान) (páli) jelentése meditáció a hinduizmusban, a buddhizmusban és a dzsainizmusban.
Buddhista szövegek és Dhjána a buddhizmusban · Buddhizmus és Dhjána a buddhizmusban ·
Gandhára
A Gandhárai Birodalom hozzávetőleges határai a mai Pakisztán és Északkelet-Afganisztán területén. Gandhára vagy Gándhára (szanszkrit: गन्धार, urdu: گندھارا) ősi királyság volt Szvat-, Pesavar-, Ravalpindi-, Ghazni-, Kandahár- és Kabul folyó völgyeiben és a Potovar-fennsíkon, a mai modern Észak-Pakisztán és Északkelet-Afganisztán területein.
Buddhista szövegek és Gandhára · Buddhizmus és Gandhára ·
Gautama Sziddhártha
Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.
Buddhista szövegek és Gautama Sziddhártha · Buddhizmus és Gautama Sziddhártha ·
Hínajána
A hínajána (हीनयान) szanszkrit és páli kifejezés, amelynek szó szerinti jelentése "kis szekér", "kis kocsi", vagy "szűk ösvény".
Buddhista szövegek és Hínajána · Buddhizmus és Hínajána ·
Indo-görög királyság
Az Indo-görög királyság vagy indiai görög királyság hellén királyság volt az Indiai szubkontinens (mai Afganisztán, Pakisztán és Északnyugat-India) északnyugati területének több részén az i.e. utolsó két évszázadban.
Buddhista szövegek és Indo-görög királyság · Buddhizmus és Indo-görög királyság ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Buddhista szövegek és Japán · Buddhizmus és Japán ·
Jána (buddhizmus)
A jána (szanszkrit és páli: „jármű”) a spirituális gyakorlás egy módja vagy módszere a buddhizmusban, illetve a különböző buddhista iskolák elnevezése a gyakorlat fajtája szerint.
Buddhista szövegek és Jána (buddhizmus) · Buddhizmus és Jána (buddhizmus) ·
Kandzsúr
A Kandzsúr (Tibeti: བཀའ་འགྱུར, Wylie: bka' 'gyur, fordításban: „Buddha kinyilatkoztatásának fordítása”) a történelmi Buddha, illetve Sákjamuni késői kinyilatkoztatásainak gyűjteménye, első és nagyobbik része a tibeti buddhista kánonnak a Tandzsúr („Lefordított tanítások”, vagy „Értekezések fordítása”) mellett.
Buddhista szövegek és Kandzsúr · Buddhizmus és Kandzsúr ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Buddhista szövegek és Kína · Buddhizmus és Kína ·
Kínai buddhista kánon
A kínai buddhista kánon (大藏經 Dàcsàngcsīng) (japán: 大蔵経 Daizōkyō, koreai: 대장경 Daejanggyeong, vietnámi: Đại tạng kinh) azon buddhista irodalmak összessége, amelyeket a Kínában, Japánban, Koreában és Vietnámban kanonikusnak tekintenek.
Buddhista szövegek és Kínai buddhista kánon · Buddhizmus és Kínai buddhista kánon ·
Kínai buddhizmus
A kínai buddhizmus (han kínai buddhizmus) rendkívül előkelő és jelentős szerepet játszott a buddhizmus története során, elsősorban Kelet-Ázsiában.
Buddhista szövegek és Kínai buddhizmus · Buddhizmus és Kínai buddhizmus ·
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Buddhista szövegek és Kínai nyelv · Buddhizmus és Kínai nyelv ·
Korai buddhista iskolák
théraváda buddhizmus fő központja. A korai buddhista iskolák azok az iskolák, amelyekre feloszlott a buddhista szangha - a szerzetesekre (bhikkhuk és bhikkhunik) vonatkozó fegyelmi szabályzat (vinaja) és a tanok különböző nézőpontjai miatt.
Buddhista szövegek és Korai buddhista iskolák · Buddhizmus és Korai buddhista iskolák ·
Korea (történelmi)
Korea egy régió a Koreai-félsziget területén, ahol Kidzsa király i. e. 1100 körül alapította az első dinasztiát.
Buddhista szövegek és Korea (történelmi) · Buddhizmus és Korea (történelmi) ·
Lótusz szútra
Avalókitésvara bodhiszattva, aki először tűnik fel a ''Lótusz-szútrában'' A Lótusz szútra (szanszkrit: Szaddharma Pundaríka szútra) az egyik legnépszerűbb és legjelentősebb mahájána szútra.
Buddhista szövegek és Lótusz szútra · Buddhizmus és Lótusz szútra ·
Mahájána szútrák
A mahájána szútrák buddhista írások gyűjteménye, amelyet a mahájána buddhizmus különböző hagyományai saját kánonként fogadnak el.
Buddhista szövegek és Mahájána szútrák · Buddhizmus és Mahájána szútrák ·
Mahászánghika
Oroszlánok a száncsi buddhista emlékek között - itt volt a Csaitika iskola korábbi központja. A mahászánghika (szanszkrit: महासांघिक mahāsāṃghika; kínai: 大眾部; pinjin: Dàzhòng Bù, magyar jelentése: a "Nagy Szangha") az ősi India egyik korai buddhista iskolája volt.
Buddhista szövegek és Mahászánghika · Buddhizmus és Mahászánghika ·
Múlaszarvásztiváda
Tibeti buddhista bhikkhuk a múlaszarvásztiváda szerzetesrend hagyományvonalából A múlaszarvásztiváda (szanszkrit: मूलसर्वास्तिवाद; kínai: 根本說一切有部, pinjin: Gēnběn Shuō Yīqièyǒu Bù) korai buddhista iskola volt az ókori Indiában.
Buddhista szövegek és Múlaszarvásztiváda · Buddhizmus és Múlaszarvásztiváda ·
Nyingmapa
Padmaszambhava, a tibeti buddhizmus megalapítójának ábrázolása A nyingma (tibeti:རྙིང་མ་པ།, irodalmi tibeti: rnying-ma-pa) a tibeti buddhizmus négy fő iskolájának (nyingma, szakja, kagyü, gelug) egyike, a legrégibb, hívei a buddhizmus első tibeti megjelenéséhez kapcsolják, nevét is innen kapta.
Buddhista szövegek és Nyingmapa · Buddhizmus és Nyingmapa ·
Pakisztán
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.
Buddhista szövegek és Pakisztán · Buddhizmus és Pakisztán ·
Páli nyelv
A páli nyelv (IAST: Pāḷi) ókori középind (prákrit) nyelv az indoárja nyelvek közül.
Buddhista szövegek és Páli nyelv · Buddhizmus és Páli nyelv ·
Súnjata
A súnjata, (szanszkrit: शून्यता; páli: suññatā; magyar fordítása üresség) egy buddhista koncepció, amely – az elméleti szövegkörnyezettől függően – többféle jelentéssel bír.
Buddhista szövegek és Súnjata · Buddhizmus és Súnjata ·
Singon buddhizmus
Mahávairocsana körül. A Singon buddhizmus (japánul 真言宗 Singon sú) az egyik legnépszerűbb buddhista irányzat Japánban, amely egyike a Vadzsrajána buddhizmus kevés túlélőjének.
Buddhista szövegek és Singon buddhizmus · Buddhizmus és Singon buddhizmus ·
Szangha
A szangha (páli: सन्घ; szanszkrit: संघ); wylie: 'dusz szde) szó közelítőleg magyarul a következőket jelenti: "szervezet" vagy "gyűlés", "társaság" vagy "közösség". Nagy kezdőbetűvel használják Gautama Buddha korabeli történelmi közösségére vonatkozólag is. A kifejezés többféle értelemben használatos buddhista vagy dzsainista csoportokra. Hagyományosan a buddhizmusban a szanghának majdnem mindig két jelentése lehet: legáltalánosabb értelemben a felesküdött buddhista szerzetesek (bhikkhu) és nővérek (bhikkhuni) kolostori szangháját jelenti. Szigorúbb értelemben a szangha jelentheti az összes olyan élőlényt, akik már valamilyen magasabb tudati szintet értek el (árja-szangha vagy „nemes szangha”). Ez a cikk elsősorban a kolostori szanghával foglalkozik. A buddhisták hagyományosan úgy tartják, hogy a szerzetesi élet nyújtja a legmegfelelőbb környezetet a megvilágosodáshoz vezető úton. A szangha felelős Buddha tanításainak karbantartásáért, lefordításáért, fejlesztéséért és terjesztéséért. Ugyanezen hagyomány szerint egy ország vagy egy nemzet akkor lehet igazán buddhista, ha a lakosság túlnyomó része buddhista és a területén jelen van legalább a bhikkhuk, a bhikkhunik, az upászakák és az upászikák négyes szanghája. Ezért is létezik a jóga tantrikus gyakorlóinak egy hagyománya, akik ugyan világi emberek, mégis buddhista gyakorlók (lásd: háztulajdonos (buddhizmus)).
Buddhista szövegek és Szangha · Buddhizmus és Szangha ·
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Buddhista szövegek és Szanszkrit nyelv · Buddhizmus és Szanszkrit nyelv ·
Szarvásztiváda
vinaját követi. A szarvásztiváda (szanszkrit: सर्वास्तिवाद; kínai: 說一切有部, pinjin: Shuō Yīqièyǒu Bù) korai buddhista iskola volt, amely a mindenkori (múlt, jelen, jövő) dharma birtokosának vallotta magát.
Buddhista szövegek és Szarvásztiváda · Buddhizmus és Szarvásztiváda ·
Szútra
A szútra (szanszkrit: सूत्र, páli: szutta, magadhi prakrit: szúja) a hinduizmusban és a buddhizmusban manuálé vagy egyéb szöveges formátumú aforizma vagy aforizma-gyűjtemény.
Buddhista szövegek és Szútra · Buddhizmus és Szútra ·
Szutta-pitaka
A Szutta-pitaka (szuttapiṭaka; vagy Szuttanta Pitaka; szanszkrit: सूत्र पिटक – Sūtra Piṭaka) a páli kánonhoz tartozó Tipitaka második része.
Buddhista szövegek és Szutta-pitaka · Buddhizmus és Szutta-pitaka ·
Taisó Tripitaka
A Taisó Tripitaka (kínai: 大正新脩大藏經, pinjin: Ta-cseng Hszinj-hsziu Tá-csang-csing; japán: Taisó Sinsú Daizókjó) a kínai buddhista kánon végleges változata, amelyben helyet kaptak a 20.
Buddhista szövegek és Taisó Tripitaka · Buddhizmus és Taisó Tripitaka ·
Tantra
A tantrizmus vagy röviden tantra az indiai vallásfilozófia egy áramlata, amely jelentősen különbözik az ortodox védikus (ásztika) hagyománytól.
Buddhista szövegek és Tantra · Buddhizmus és Tantra ·
Tertön
A tertön (tibeti: གཏེར་སྟོན་, wylie: gter szton) ősi szövegek vagy termák felfedezője a tibeti buddhizmusban.
Buddhista szövegek és Tertön · Buddhizmus és Tertön ·
Tibeti buddhizmus
A tibeti buddhizmus vagy himalájai buddhizmus elsősorban Tibet és a Himalája bizonyos területeinek (Nepál, Bhután és India) buddhista vallásos tanaira és szervezeti jellemzőire vonatkozik.
Buddhista szövegek és Tibeti buddhizmus · Buddhizmus és Tibeti buddhizmus ·
Tibeti nyelv
A tibeti nyelvet a Pamírtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatai által körülzárt Tibetben beszélik.
Buddhista szövegek és Tibeti nyelv · Buddhizmus és Tibeti nyelv ·
Tipitaka
Szekrényben őrzött Tipitaka Tipitaka (páli: hármas kosár, szanszkrit Tripitaka), a théraváda buddhizmus páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye az i. e. utolsó századokból.
Buddhista szövegek és Tipitaka · Buddhizmus és Tipitaka ·
Vadzsrajána
A vadzsrajána buddhizmus (Dévanágari írással: वज्रयान; szanszkrit: mennykő- vagy gyémánt jármű,, ocsirt hölgön; más néven: tantrikus buddhizmus, tantrajána, mantrajána, titkos mantra vagy ezoterikus buddhizmus) a mahájána buddhizmus tantrikus változata, egy összetett és sokarcú, ezoterikus, buddhista gondolati és gyakorlati rendszer, amely néhány évszázad alatt alakult ki, sok következetlenséget és eltérő nézeteket tartalmaz.
Buddhista szövegek és Vadzsrajána · Buddhizmus és Vadzsrajána ·
Vinaja
A Vinaja (páli és szanszkrit nyelven, szó szerint 'kivezetés', 'oktatás', 'tan') egy szabálygyűjtemény a Buddhista szerzetes közösségek (szangha) számára.
Buddhista szövegek és Vinaja · Buddhizmus és Vinaja ·
Vinaja-pitaka
A Vinaja-pitaka buddhista szöveg, a háromrészes Tipitaka egyik része.
Buddhista szövegek és Vinaja-pitaka · Buddhizmus és Vinaja-pitaka ·
Zen
A zen (avagy zen buddhizmus) a mahájána buddhizmusból eredeztethető tan, rendszer, amelynek lényege a jelenségek valódi természetének megismerése, beleértve a zent gyakorlók belső természetét is, sőt a megvilágosodáson túli természetet is, annak felismerése, hogy egyetlen buddha-természet létezik csupán.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Buddhista szövegek és Buddhizmus
- Mi van a közös Buddhista szövegek és Buddhizmus
- Közötti hasonlóságok Buddhista szövegek és Buddhizmus
Összehasonlítását Buddhista szövegek és Buddhizmus
Buddhista szövegek 88 kapcsolatokat, ugyanakkor Buddhizmus 343. Ami közös bennük 52, a Jaccard index 12.06% = 52 / (88 + 343).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Buddhista szövegek és Buddhizmus. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
