Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 18 közös dolog (a Uniópédia): Újpest (történelmi település), Csepel (történelmi település), Csepel-sziget, Cserhát, Duna, Gödöllői-dombság, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Megyei város (polgári korszak), Nagy-Budapest, Pest megye, Pest vármegye, Pestszentlőrinc, Pilis (hegység), Szlovákok, Trianoni békeszerződés, 17. század.
Újpest (történelmi település)
Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Újpest (történelmi település) és Budapest · Újpest (történelmi település) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Csepel (történelmi település)
Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.
Budapest és Csepel (történelmi település) · Csepel (történelmi település) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Csepel-sziget
A Csepel-sziget ábrázolása a Tabula Hungariae térképen A lakihegyi adótorony Luigi Ferdinando Marsigli Csepel-szigetről készült térképe 1726-ból A Csepel-sziget Magyarország Duna-szigete.
Budapest és Csepel-sziget · Csepel-sziget és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Cserhát
A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.
Budapest és Cserhát · Cserhát és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Budapest és Duna · Duna és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Gödöllői-dombság
A Gödöllői-dombság Pest vármegyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.
Budapest és Gödöllői-dombság · Gödöllői-dombság és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarok
Nincs leírás.
Budapest és Magyarok · Magyarok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Budapest és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Budapest és Második világháború · Második világháború és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Budapest és Megyei város (polgári korszak) · Megyei város (polgári korszak) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nagy-Budapest
Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.
Budapest és Nagy-Budapest · Nagy-Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pest megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pest vármegye.
Budapest és Pest megye · Pest megye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Budapest és Pest vármegye · Pest vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pestszentlőrinc
Pestszentlőrinc térképe 1920 körül Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán, a villamos építésekor Képeslap: A villamos végállomása a mai Béke térnél, miután 1929-ben a vonalat egészen a város határáig meghosszabbították Pestszentlőrinc (németül Sanktlorenz) egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.
Budapest és Pestszentlőrinc · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pestszentlőrinc ·
Pilis (hegység)
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.
Budapest és Pilis (hegység) · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pilis (hegység) ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Budapest és Szlovákok · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szlovákok ·
Trianoni békeszerződés
date.
Budapest és Trianoni békeszerződés · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Trianoni békeszerződés ·
17. század
A 17.
17. század és Budapest · 17. század és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Budapest 837 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 1.87% = 18 / (837 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
