Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Budapest és Magyarok
Budapest és Magyarok 85 közös dolog (a Uniópédia): Anonymus, Avarok, Árpád magyar fejedelem, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Cigányok, Cseh nyelv, Duna, Dunakanyar, Első világháború, Európa, Evangélikus kereszténység, Horvát nyelv, Hunok, I. István magyar király, I. Mátyás magyar király, IV. Béla magyar király, Katolicizmus, Kálvinizmus, Kárpátok, Képzőművészet, Közép-Európa, Kereszténység, Kiegyezés, Kultúra, Latin nyelv, Lengyel nyelv, Madách Imre (író), Magyar görögkatolikus egyház, Magyar Királyság, Magyar nyelv, ..., Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Magyarországi Református Egyház, Március 15., Második világháború, Német nyelv, Németek, Nemzeti Színház, Október 23., Október 6., Orosz nyelv, Oroszok, Ortodox kereszténység, Osztrákok, Parlament, Politika, Római Birodalom, Római katolikus egyház, Rendszerváltás Magyarországon, Román nyelv, Románok, Széchenyi István, Székelyföld, Szent Korona, Szerb nyelv, Szláv népek, Szláv nyelvek, Szlovák nyelv, Szlovákok, Szlovén nyelv, Szovjetunió, Tatárjárás, Tatárjárás Magyarországon, Török hódoltság, Törökök, Trianoni békeszerződés, Tudomány, Turul (madár), Ukrán nyelv, Város, Zsidó vallás, Zsidók, 13. század, 15. század, 17. század, 18. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század, 1950-es évek, 1956-os forradalom, 1960-as évek, 1980-as évek, 1990-es évek, 9. század. Bővíteni index (55 több) »
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Anonymus és Budapest · Anonymus és Magyarok ·
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Avarok és Budapest · Avarok és Magyarok ·
Árpád magyar fejedelem
Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.
Árpád magyar fejedelem és Budapest · Árpád magyar fejedelem és Magyarok ·
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Budapest · Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Magyarok ·
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Budapest és Cigányok · Cigányok és Magyarok ·
Cseh nyelv
A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.
Budapest és Cseh nyelv · Cseh nyelv és Magyarok ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Budapest és Duna · Duna és Magyarok ·
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Budapest és Dunakanyar · Dunakanyar és Magyarok ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Budapest és Első világháború · Első világháború és Magyarok ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Budapest és Európa · Európa és Magyarok ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Budapest és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és Magyarok ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Budapest és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Magyarok ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Budapest és Hunok · Hunok és Magyarok ·
I. István magyar király
I.
Budapest és I. István magyar király · I. István magyar király és Magyarok ·
I. Mátyás magyar király
I.
Budapest és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Magyarok ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Budapest és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Magyarok ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Budapest és Katolicizmus · Katolicizmus és Magyarok ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Budapest és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Magyarok ·
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Budapest és Kárpátok · Kárpátok és Magyarok ·
Képzőművészet
Cecilia Beaux festménye A képzőművészet fogalma mindazon művészeti ágakat felöleli, melyek eredményét nézni, látni lehet és célja nem valamely konkrét használati funkció kiszolgálása.
Budapest és Képzőművészet · Képzőművészet és Magyarok ·
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Budapest és Közép-Európa · Közép-Európa és Magyarok ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Budapest és Kereszténység · Kereszténység és Magyarok ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Budapest és Kiegyezés · Kiegyezés és Magyarok ·
Kultúra
A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.
Budapest és Kultúra · Kultúra és Magyarok ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Budapest és Latin nyelv · Latin nyelv és Magyarok ·
Lengyel nyelv
A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Budapest és Lengyel nyelv · Lengyel nyelv és Magyarok ·
Madách Imre (író)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Budapest és Madách Imre (író) · Madách Imre (író) és Magyarok ·
Magyar görögkatolikus egyház
A magyar görögkatolikus egyház a katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike.
Budapest és Magyar görögkatolikus egyház · Magyar görögkatolikus egyház és Magyarok ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Budapest és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Magyarok ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Budapest és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Magyarok ·
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Budapest és Magyar Tudományos Akadémia · Magyar Tudományos Akadémia és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Budapest és Magyarország · Magyarok és Magyarország ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Budapest és Magyarország uralkodóinak listája · Magyarok és Magyarország uralkodóinak listája ·
Magyarországi Református Egyház
A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése.
Budapest és Magyarországi Református Egyház · Magyarok és Magyarországi Református Egyház ·
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Budapest és Március 15. · Március 15. és Magyarok ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Budapest és Második világháború · Második világháború és Magyarok ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Budapest és Német nyelv · Magyarok és Német nyelv ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Budapest és Németek · Magyarok és Németek ·
Nemzeti Színház
A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.
Budapest és Nemzeti Színház · Magyarok és Nemzeti Színház ·
Október 23.
Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.
Budapest és Október 23. · Magyarok és Október 23. ·
Október 6.
Névnapok: Brúnó, Renáta + Berény, Csaba, Csobád, Peregrina, Renátó, Renátusz, René.
Budapest és Október 6. · Magyarok és Október 6. ·
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Budapest és Orosz nyelv · Magyarok és Orosz nyelv ·
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Budapest és Oroszok · Magyarok és Oroszok ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Budapest és Ortodox kereszténység · Magyarok és Ortodox kereszténység ·
Osztrákok
Osztrákoknak (németül Österreicher) az Osztrák Köztársaság és történelmi elődjeinek, valamint jogelődjeinek lakóit nevezzük.
Budapest és Osztrákok · Magyarok és Osztrákok ·
Parlament
A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.
Budapest és Parlament · Magyarok és Parlament ·
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Budapest és Politika · Magyarok és Politika ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Budapest és Római Birodalom · Magyarok és Római Birodalom ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Budapest és Római katolikus egyház · Magyarok és Római katolikus egyház ·
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Budapest és Rendszerváltás Magyarországon · Magyarok és Rendszerváltás Magyarországon ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Budapest és Román nyelv · Magyarok és Román nyelv ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Budapest és Románok · Magyarok és Románok ·
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Budapest és Széchenyi István · Magyarok és Széchenyi István ·
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Budapest és Székelyföld · Magyarok és Székelyföld ·
Szent Korona
date.
Budapest és Szent Korona · Magyarok és Szent Korona ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Budapest és Szerb nyelv · Magyarok és Szerb nyelv ·
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Budapest és Szláv népek · Magyarok és Szláv népek ·
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Budapest és Szláv nyelvek · Magyarok és Szláv nyelvek ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Budapest és Szlovák nyelv · Magyarok és Szlovák nyelv ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Budapest és Szlovákok · Magyarok és Szlovákok ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Budapest és Szlovén nyelv · Magyarok és Szlovén nyelv ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Budapest és Szovjetunió · Magyarok és Szovjetunió ·
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Budapest és Tatárjárás · Magyarok és Tatárjárás ·
Tatárjárás Magyarországon
A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.
Budapest és Tatárjárás Magyarországon · Magyarok és Tatárjárás Magyarországon ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Budapest és Török hódoltság · Magyarok és Török hódoltság ·
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Budapest és Törökök · Magyarok és Törökök ·
Trianoni békeszerződés
date.
Budapest és Trianoni békeszerződés · Magyarok és Trianoni békeszerződés ·
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Budapest és Tudomány · Magyarok és Tudomány ·
Turul (madár)
Díszkivilágításban tündökölnek a Szabadság híd pilléreinek turulszobrai budai Várban Turul-emlékmű, Európa egyik legnagyobb madárábrázolása A tatabányai Turul egy egyedi perspektívából szemlélve (2017 szeptember) ''Falco rusticolus'' Az altaj sólyom példányai valójában a kerecsensólyom ''Falco cherrug'' és a északi sólyom ''(Falco rusticolus)'' közti hibrid példányok Kerecsensólyom A Képes krónika illusztrációja, Árpád pajzsán a turul motívum A turul a magyar eredetmondák legendás madara.
Budapest és Turul (madár) · Magyarok és Turul (madár) ·
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Budapest és Ukrán nyelv · Magyarok és Ukrán nyelv ·
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Budapest és Város · Magyarok és Város ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Budapest és Zsidó vallás · Magyarok és Zsidó vallás ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Budapest és Zsidók · Magyarok és Zsidók ·
13. század
A 13.
13. század és Budapest · 13. század és Magyarok ·
15. század
A 15.
15. század és Budapest · 15. század és Magyarok ·
17. század
A 17.
17. század és Budapest · 17. század és Magyarok ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Budapest · 18. század és Magyarok ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Budapest · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Magyarok ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Budapest · 19. század és Magyarok ·
1950-es évek
Nincs leírás.
1950-es évek és Budapest · 1950-es évek és Magyarok ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Budapest · 1956-os forradalom és Magyarok ·
1960-as évek
Nincs leírás.
1960-as évek és Budapest · 1960-as évek és Magyarok ·
1980-as évek
Nincs leírás.
1980-as évek és Budapest · 1980-as évek és Magyarok ·
1990-es évek
Nincs leírás.
1990-es évek és Budapest · 1990-es évek és Magyarok ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Budapest és Magyarok
- Mi van a közös Budapest és Magyarok
- Közötti hasonlóságok Budapest és Magyarok
Összehasonlítását Budapest és Magyarok
Budapest 837 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarok 592. Ami közös bennük 85, a Jaccard index 5.95% = 85 / (837 + 592).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Budapest és Magyarok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
