Bourbon-ház és Fronde

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bourbon-ház és Fronde

Bourbon-ház vs. Fronde

A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága. A Fronde egy több éven át tartó, 1648–1653 között zajló, több társadalmi csoportot megmozgató politikai-katonai megmozdulás, főnemesi felkelés (köznépi támogatással), hercegi lázadás és polgárháborúk összefüggő sorozata volt a 17.

Abszolút monarchia

Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.

Abszolút monarchia és Bourbon-ház · Abszolút monarchia és Fronde · Többet látni »

Armand Jean du Plessis de Richelieu

Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.

Armand Jean du Plessis de Richelieu és Bourbon-ház · Armand Jean du Plessis de Richelieu és Fronde · Többet látni »

Ausztriai Anna francia királyné

Ausztriai Anna (született: Anna Mária Mauricia,; Valladolid, Spanyol Királyság, 1601. szeptember 22. – Párizs, Francia Királyság, 1666. január 20.), Habsburg-házi spanyol és portugál infánsnő, főhercegnő, aki XIII. Lajossal kötött házassága révén Franciaország és Navarra királynéja 1615-től hitvese 1643-as haláláig, majd az ország régense fia 1651-es nagykorúvá válásáig.

Ausztriai Anna francia királyné és Bourbon-ház · Ausztriai Anna francia királyné és Fronde · Többet látni »

Bastille

A Bastille egy párizsi börtön volt, melynek hivatalos elnevezése 232-es számú Bastille Saint-Antoine volt, s ami ma leginkább az 1789.

Bastille és Bourbon-ház · Bastille és Fronde · Többet látni »

Dél-Németalföld

Dél-Németalföld, egy kora újkori történelmi régió volt Németalföld korábban egységes államának, a Tizenhét Tartománynak déli, katolikusok lakta részén, amely történelme során mindvégig a Német-római Birodalom részét képezte, a Burgundiai körzet részeként.

Bourbon-ház és Dél-Németalföld · Dél-Németalföld és Fronde · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Bourbon-ház és Harmincéves háború · Fronde és Harmincéves háború · Többet látni »

IV. Fülöp spanyol király

Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp,; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV.

Bourbon-ház és IV. Fülöp spanyol király · Fronde és IV. Fülöp spanyol király · Többet látni »

Július 2.

Névnapok: Ottó + Jenő, Manyi, Marcián, Maréza, Mária, Mia, Miett, Mietta, Odin, Ottokár, Sarolt, Várkony.

Bourbon-ház és Július 2. · Fronde és Július 2. · Többet látni »

Jules Mazarin

Jules Mazarin (született Giulio Raimondo Mazarino) (Pescina, 1602. július 14. – Vincennes, 1661. március 9.) olasz-francia diplomata, egyházi politikus, államférfi.

Bourbon-ház és Jules Mazarin · Fronde és Jules Mazarin · Többet látni »

Parlament

A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.

Bourbon-ház és Parlament · Fronde és Parlament · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Bourbon-ház és Párizs · Fronde és Párizs · Többet látni »

Versailles-i kastély

A versailles-i kastély 1682-től egészen a forradalomig, azaz 1789-ig a francia királyok lakhelye volt; XIV. Lajos, a Napkirály rezidenciája, az európai kastélyépítészet csúcspontja, az abszolút hatalom szimbóluma.

Bourbon-ház és Versailles-i kastély · Fronde és Versailles-i kastély · Többet látni »

XIII. Lajos francia király

XIII.

Bourbon-ház és XIII. Lajos francia király · Fronde és XIII. Lajos francia király · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Bourbon-ház és XIV. Lajos francia király · Fronde és XIV. Lajos francia király · Többet látni »