Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Blaise Pascal és Galileo Galilei

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Blaise Pascal és Galileo Galilei

Blaise Pascal vs. Galileo Galilei

Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó. Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Közötti hasonlóságok Blaise Pascal és Galileo Galilei

Blaise Pascal és Galileo Galilei 17 közös dolog (a Uniópédia): Arisztotelész, Démokritosz, Elemek, Filozófia, Fizika, Harmincéves háború, Hold, Immanuel Kant, Marin Mersenne, Matematika, Pierre Gassendi, René Descartes, Skolasztikus filozófia, Sorbonne, Természetfilozófia, Természettudomány, 1600-as évek.

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Arisztotelész és Blaise Pascal · Arisztotelész és Galileo Galilei · Többet látni »

Démokritosz

Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.

Blaise Pascal és Démokritosz · Démokritosz és Galileo Galilei · Többet látni »

Elemek

Az Elemek (eredetileg görögül Στοιχεία) Eukleidész nevezetes összefoglaló munkája a matematika elemeiről.

Blaise Pascal és Elemek · Elemek és Galileo Galilei · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Blaise Pascal és Filozófia · Filozófia és Galileo Galilei · Többet látni »

Fizika

A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.

Blaise Pascal és Fizika · Fizika és Galileo Galilei · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Blaise Pascal és Harmincéves háború · Galileo Galilei és Harmincéves háború · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Blaise Pascal és Hold · Galileo Galilei és Hold · Többet látni »

Immanuel Kant

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.

Blaise Pascal és Immanuel Kant · Galileo Galilei és Immanuel Kant · Többet látni »

Marin Mersenne

Marin Mersenne O.M. (Oizé, 1588. szeptember 8. – Párizs, 1648. szeptember 1.) francia szerzetes, matematikus, fizikus.

Blaise Pascal és Marin Mersenne · Galileo Galilei és Marin Mersenne · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Blaise Pascal és Matematika · Galileo Galilei és Matematika · Többet látni »

Pierre Gassendi

Pierre Gassendi (tulajdonképpen Gassend) (Champtercier (Provence-Alpes-Côte d’Azur), 1592. január 22. – Párizs, 1655. október 24.) francia matematikus, csillagász, filozófus és teológus.

Blaise Pascal és Pierre Gassendi · Galileo Galilei és Pierre Gassendi · Többet látni »

René Descartes

René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.

Blaise Pascal és René Descartes · Galileo Galilei és René Descartes · Többet látni »

Skolasztikus filozófia

A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, egyben a keresztény teológia sajátos megközelítési módja.

Blaise Pascal és Skolasztikus filozófia · Galileo Galilei és Skolasztikus filozófia · Többet látni »

Sorbonne

A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13.

Blaise Pascal és Sorbonne · Galileo Galilei és Sorbonne · Többet látni »

Természetfilozófia

A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.

Blaise Pascal és Természetfilozófia · Galileo Galilei és Természetfilozófia · Többet látni »

Természettudomány

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.

Blaise Pascal és Természettudomány · Galileo Galilei és Természettudomány · Többet látni »

1600-as évek

Nincs leírás.

1600-as évek és Blaise Pascal · 1600-as évek és Galileo Galilei · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Blaise Pascal és Galileo Galilei

Blaise Pascal 103 kapcsolatokat, ugyanakkor Galileo Galilei 174. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 6.14% = 17 / (103 + 174).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Blaise Pascal és Galileo Galilei. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »